Modell-iskola

Ez egy nagyon jó kis precíz összefoglalás!

Közben szintén svadasz által linkelt légkör-archívumban megtaláltam az ensemble elõrejelzésekre vonatkozó részt:

Link
Götz Gusztáv: Turbulencia, káosz, pillangóhatás
"Determinisztikus valószínûségi elôrejelzések: az
ensemble prognosztika" alcím alatt,
21. oldal

LeviG, Svadasz... tökéletesen kielégítõ válaszok voltak! Köszönöm, meg szerintem más is....

Ahogy nézem, a synop és metar adatok kb. ugyanolyan számban vannak mind a négy futásnál, a szonda adatok eltérése persze a legszembetûnõbb, de olyan 40-50 felszállás azért benne van a 06 és 18z-s futásokba is. (Bár szerintem ezek inkább az USA területére korlátozódnak)

Land Soundings (Fixed Land RAOB): t00Z:668 t06z:55 t12z:671 t18z:41

Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban.
A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet:

- a mérési hálózat nem illeszkedik tökéletesen a modell rácspontjaira
- léteznek mérési hibák
- a modellek és mérési rácspontok nem megfelelõ sûrûségének köszönhetõen gyakran rácspontok közötti, kis-skálájú folyamatokat nehéz megfogni

Ezért lettek kitalálva ugye a perturbációk, ami azt jelenti, hogy a legvalószínûbbnek tartott mérési analízist (kiindulási értéket), egy bizonyos hibahatáron belül újraszámolják, ebbõl kapja a GFS a 20 perturbált tagot.
Ha jól tudom, akkor a fõ és kontrol futás egy kiinduló adatból származik, csak a rácsfelbontás különbözik.
A 20 perturbált tag a kontrol futáshoz hasonlóan 1 fokos felbontással rendelkezik, de ezek már a meghatározott hibákkal számolnak.

Kérdezem én Svadasztól, hogy mi alapján számítják ki a hibahatárokat? Erre van egy külön szabály, ami állandó... vagy a helyzet bizonytalanságából adódóan valami egyenleteken keresztül ezek arányosan változnak a bizonytalansággal? (bár sejtem, hogy szerintem állandó határok vannak meg)

Ezt csak azért kérdezem, mert egy kiterjedt anticiklonban való mérések után interpolált adatok a rácspontra biztos tökéletesebbek, mint egy ciklon környezetében... ezért lehet egy anticiklonális környezetben nem olyan szélesek a hibahatárok...

Az eddig elmondottakból következik, hogy úgy rövid és középtávon mindenképpen a fõ és operatív futás a legpontosabb, ez ugye a sûrûbb rácsfelbontásnak is köszönhetõ, nameg annak, hogy ezt tekintik a legvalószínûbb kiindulási adatnak.

Remélem értitek mire gondolok....

A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele? A magassági folyamatokat pedig elõzõ futásokból kölcsönzik a számításokhoz? Mert ugye ilyenkor nincsenek felszállások...

Na szerintem elég kérdés..., de szeretnék mindent tökéletesen érteni!

Szerk.: Mégegy fontos kérdés... ugye szárazföldön sok a mérési pont, de óceánok felett mi a helyzet? A Föld jórészének víz a felszíne..., az óceánok feletti folyamatokat pontosan mi alapján számolják ki? Honnan jönnek az onnan bejövõ adatok?