Bioszféra

Személy szerint nincs semmi bajom a szarkákkal, azok is csak csodás élõlények, spéci alkalmazkodási technikákkal, rendkívüli intelligenciával (ami a rigóról nem nagyon mondható el, bármily szépen is énekelnek...). Másrészt megmondom õszintén, hogy olyan mennyiségû feketerigó van felénk, hogy eltartana pár szarkacsaládot a szaporulat. Még így is maradna...
A macskák elõl sikeresen elrejtik a fészkeiket, nem tudom, a szarka mennyivel tudja jobban megtalálni, elérni a fenyõk sûrû ágaiba épített fészket? A lombos fák ágvilláiban fészkelõ tengeliceket e szempontból jobban féltem. Mondjuk a rigó viszont nagyon agresszív tud lenni. Ne tudd meg, mit tudnak bunyózni télen az almáért... Bár a fenyõrigó még náluk is brutálisabbakat koppant a csõrével a másikakra... Ja, és hozzáteszem, hogy a kékcinkék meg elzavarják (egymagukban) a csapatban érkezõ verebeket az etetõrõl... :-) A zöldikék meg mulyák, s csak zabálnak... Nem foglalkoznak a többiekkel, míg nekik maguknak jut bõven. Férges diódarabkákon szoktak veszekedni egymással is a cinkék.
No ezzel csak azt akartam, hogy mindnek megvan a magához való esze és agresszivitása, ha kell. A szarka testmérete okán lehet nyerõ pozícióban, az is tény. Viszont nincs egész évben fióka, amelyet lophat. A szemétbõl nem tudom, mit tud megenni.
A rigók nagyon jól járnak a földmunkákkal, fûnyírással, sok kukac elõkerül, röhögni szoktam, ahogy a markolót körülállják csoportban és lesik a frissen kiborított földkupacot, szinte meg se várva, míg lehull a talajra. Meg ahogy falják a hangyákat, mikor azok csapatban vonulnak. :-)
De ahogy pár évtized alatt arra átálltak a feketerigók, hogy városi gyerekként lemondtak a költözésrõl, nem félnek az embertõl, stb., valahogy meg fogják oldani a szarka-problémát is.

Egyik falusi gyerek kollégám mesélte, hogy soha gyerekkorában nem látott feketerigót, csak amikor felsõ tagozatban városi iskolába került, ott a városban... Ez is jelent valamit. Erdõn én is inkább csak hallom õket, mint látom...

Így van a dinamikus egyensúlyi törvények majd pontot tesznek a dolog végére így vagy úgy... a "valódi megoldás" mint fogalom ebben a kérdésben szemlélet kérdése.....e problémakörröl van a rigók szemlélete, van a szarkák szemlélete és van az emberi szemlélet (plussz a kapcsolódó hierarchia szintek)..nekünk embereknek nyersen az az egyéni szoc. problémánk, hogy a Turdus trillát jobban kedveljük a szarka cserregésnél

Igen, valóban elkerülte a figyelmem.
Egyetértek a véleményekkel, valami hasonló fogalmazódott meg bennem is, örülök, hogy nem üt el nagyon a hozzáértõk véleményétõl. Valódi megoldást nem tudom, mi jelent, a természet majd megmondja...

Berényi Zsomborék írása azért errõl a témáról belsõ MME-s lev.listán (mivel folyt errõl élénk eszmecsere annó) kicsit tágabb értelemben és árnyaltabban fogalmazott.De teljesen egyetértek azzal amit írsz.A lényeg benne van.Település-, városökológiai folyamat klasszikus dinamikáját látjuk.Korábban más emberkövetõ énekesmadarak, a fekete rigó 100 évre visszanyúló rendkívül sikeres városi élettér betöltése-hódítása alatt (a város lakó fészkelõk 40-60%-át, a házi verébbel együtt, e két faj adta)szorultak ki.A fekete rigó pl. sikeresebb élelemkutatási technikával, az antropogén eredetû, alacsony szinten tartott lágyszárú elterjedést kihasználva (folyamatosan nyírt, nyílt területek arányának növekedése) jókora kompetitív elõnyre tett szert, sikeresen szaporodott.Domináns faj lett.Eredeti erdõszéli élõhelyük állományainak 10-15-szöröse található a városokban.A szarkák effektív száma jóval alacsonyabban mozgott eddig, ám az utóbbi években agresszív, erõteljes, domináns terjeszkedésbe kezdtek.Ez itt a Duna-parti parkokban, zöld terület foltokban is megfigyelhetõ.Ennek sok féle és összetett oka lehet, a természetes élõhelyek csökkenésétõl szaporodásbiológiai okokig.De a végsõ origó ebben is az ember.Tény, hogy a két faj jelenleg dinamikus konkurencia harcot folytat városainkban és a fiziológiai erõfölény szarkáéknál van.A rigó jobban rejtett fészkelésre való átállással (tipikusan nyílt fészkelõ)még több fészekalj kibocsátásával (szarka a fekete rigó tojásokra,fiókákra a szaporulatra utazik) reagálhat.De ebbe a folyamatba sem szabad közvetlenül belenyúlni(lásd a szarkacsapdázásokat a cikkben)..nagyon szlengesen..ezt a két fajnak kell lemeccselni egymással.Én is az egyensúly felé hajlok egy idõ után.Rigóéknak reagálni kell.De tény a számuk, elterjedési áreájuk olyan városokban, ahol a szarkapopuláció behúzódik, jelentõsen megváltozik, átalakul majd.
Így sajnos könnyen lehet,hogy február végi alkonyokon, már kevesebb ostorlámpán üldögélve trillázó Turdus merulát hallunk majd...

Érdekes egy cikk, mennyi lehet a valóságalapja? Link