Bioszféra
Azt én sem értem, hogy a vasútépítés miatt miért kellett a Zalához hozzányúlni, de sajnos mindenhol ez történt, ahol a vasút bizonyos távolságon belül halad a Zalától. A Zala kellemetlen illatát az elavult zalalövõi szennyvíztisztító okozza, ám ez a probléma jövõre megszûnik, mert most folyik a térségben az EU-s szennyvízprogram, amelynek a keretében mindenhol megtörténik a csatornázás, a szennyvíztisztítás pedig a korszerûsített és kibõvített zalaegerszegi szennyvíztelepen fog történni.
Amúgy nagyon szép község, fejlõdik. A régi vasútvonal helyén modern bicikliút épült uniós forrásból egészen Zalalövõig.

Igen, sajnos. Link A videón látható épület a Bagodi malom volt, a korábbi szabályozás egyik áldozata, azóta is elhagyatottan omladozik. Újkorában még ott folyt a Zala, most már a síneken túl, még jóval arrébb, mint ahonnan a videót készítettem...
Azt azonban nem értem, hogy miért kellett hozzányúlni a Zalához ismét, hiszen azért tisztes távolságban húzódik tõle az vasútvonal?!

Azt azonban nem értem, hogy miért kellett hozzányúlni a Zalához ismét, hiszen azért tisztes távolságban húzódik tõle az vasútvonal?!
Szép kis falu lenne amúgy, én csak kétszer voltam ott a barátnõméknél, de szuper környék, szóval el tudom képzelni, milyen lehetett "õsbagodi" korában. :-(
A Zalát az 1960-as évek közepén végzett folyószabályozás tette tönkre elõször, amikor a kanyarok átvágásával kiegyenesítették a folyót. Ekkor gyakorlatilag a teljes halállomány kipusztult. A szabályozásnak egyértelmûen politikai okai voltak, mert a cél a vizimalmok megszüntetése volt, ugyanis a sok kis malomban az õrlést nehezen tudták ellenõrizni a komcsi hatóságok. Gyakorlatilag minden malom szárazra került. A keletkezett holtágakat pedig mindenféle szeméttel töltötték fel. A szemétben lévõ vegyszerek pedig szépen szivárogtak le a talajba, Zalaegerszegen már elérték az ivóvízet adó réteget is, ezért több zalavölgyi vízmû kutat meg kellett szüntetni. Egyébként akkoriban ugyanezt csinálták az összes nyugat-dunántúli kis folyóval, a Marcallal, Répcével, Kerkával, a Pinka magyar szakaszával. A mellékpatakokkal a mai napig is ezt csinálják, egy kotrógéppel 3-4 évenként brutálisan kikotorják a medret, így ezekben a kis patakokban gyakorlatilag élõlények nem találhatók.
Borzasztó! 2 éve tapasztaltam elõször én is, teljesen ledöbbentem, hogy hagyhatták ezt a barbár pusztítást?!
Link Akkor még gyanús habok is úsztak a vizen, most pöceszagot áraszt a folyó, és ez a Balatont táplálja!
A Zala Bagodi szakaszát végig sûrû fák és aljnövényzet borította, és bizony voltak halak. Kiskoromban a forró nyári napokon lejártam arra a szakaszra, ahol régen az állatokat hajtották át (ott sekély volt a víz). Fel lehetett frissülni, tiszta volt a víz, kagylókat gyûjtöttem...
Rövid idõ alatt egy csatornát csináltak belõle. [esõ]
Noli: Nekem a 2. otthonom Bagod, anyám ott született.

A Zala Bagodi szakaszát végig sûrû fák és aljnövényzet borította, és bizony voltak halak. Kiskoromban a forró nyári napokon lejártam arra a szakaszra, ahol régen az állatokat hajtották át (ott sekély volt a víz). Fel lehetett frissülni, tiszta volt a víz, kagylókat gyûjtöttem...
Rövid idõ alatt egy csatornát csináltak belõle. [esõ]
Noli: Nekem a 2. otthonom Bagod, anyám ott született.
