Bioszféra

Pont ezen gondolkodtam,mikor ez jutott eszembe:kullancs.
Apropó:a múltkor egy bolt zöldséges standjának a padlóján mászott egy hatalmas,kb 3-4mm-es példány.Jó lapos volt,biztos éhezett
Nemtudom,tán kutya kullancs,vagy csak egy,a vének tanácsából..?

A véletlen e tekintetben nem matematikai értelemben került be, gondolom. Hiszen matematikailag pont a véletlenek hozták össze az evolúciót. A változás véletlen, a sikerességét eldönti az élet, így valóban oka van. Ha nem véletlen változásoknak tekintenénk a genetikai mutációkat, akkor minden élõ szervezetben feltételezni kellene olyan mérvû tudatosságot, amelynek mi sem vagyunk birtokában. POnt az a szép benne, hogy a véletlenek játéka képes volt ilyen nagyszerû világot alkotni!

Szerintem a természetben semmi sem véletlenül jön/jött létre, formálódott, alakult. Bizonyos természeti törvényszerûségek alakítottak/nak minden élõ és élettelen dolgot a Földön. Tehát "mindennek oka van".. Én így látom.
Remélem olyan szakik is bekapcsolódnak ebbe a nagyon érdekes témába, mint LAM, vagy Jaurinum.

Noli a Természet kiváló fõkonstruktõr létrehoz egy "prototipust", melyrõl aztán vagy "lehagyja" vagy átalakítja könnyebbre, kisebbre a "felesleges" részeket; cél az egyszerû és jó hatásfokú "mûködtetés". Távoli analóg példa a PC-k fejlõdése, mára "hardwer szinten" lényegesen leegyszerûsödtek, "csak" belsõ folyamataik lettek bonyolultabbak - DE itt ismerjük az okot, a növények és élõlények millió éves nagyságrendû változásainál sajnos nem, tehát csak a változatlan életkörülmények között változatlanul maradt fõbb paramétereik alapján tudjuk nyomonkövetni fejlõdésüket modellezéssel

Persze, hogy létezik, csak az én kettes matekérettségim nem elég hozzá, hogy felfogjam. :-) Na jó, biztos ment volna jobban is, de nem érdekelt, így csak azt a két feladatot csináltam meg, amelyek pontszáma kellett a ketteshez, a többire rá se néztem, sajnáltam rá az idõt, a suli elõtt várt a pasim. :-)

Még annyit - többször láttam azonos fajhoz, de "idegen" bolyba tartozó hangyák csatáját. A fegyverzet teljesen azonos, összkapaszkodtak ("összeharaptak") rágóikkal és sehogysem boldogultak egymással, csak tologatták egymást. Rövidesen az egyik küzdõ fél "bolytársai" odasiettek, és hárman pillanatok alatt "ízekre kapták" az ellenfelet, de a "küzdõ" vélhetõen a rágói közé szorult, "begörcsölt" rágó miatt sehogysem tudott szabadulni ellenfele fejétõl, bár nagyon igyekezett. Emiatt feltehetõen el is pusztult, hiszen enni sem tudhatott a rágói közé szorult fejtõl. Elgondolható, a hasonló fajtájú hangyák azonos hatásfokú "fegyverei" miatt sietett a másik kettõ társa segítségére; errõl az elsõ világháború tömegcsatái jutottak eszembe. Azonos minõségnél a mennyiség és létszám dönt Nyilván nem olyan gyakori eset, hogy emiatt "átalakítsák" rágóikat, de megfigyeltem (ugye "ráérek") ritkán "mennek fejre", "harci taktikájukat" átalakítva inkább lábat és csápot igyekeznek elkapni távol-keleti harcmûvészetre emlékeztetõ ugrásokkal, gurulásokkal (errõl is toltam fel korábban képeket) mivel vélhetõen "tudják" hogy a "fejtámadás" mindkét ellenfél pusztulását okozhatja, nomeg három az több mint egy (Régi katonai mondás - egy katona nem katona, két katona fél katona, három katona egy katona) Specializálódott (létkörülményekhez külsejükben, "fegyverzetükben", méretükben alkalmazkodó) hangyafajok léteznek, de testfelépítésük, fõbb szerveik lényegében nem változtak közel 300 millió éve, így is "sikeresek", a néhány kivétel nem teszi szükségessé alakváltásukat, legfeljebb jobban szaporodnak
Ui: korábban toltam fel képet arról is, milyen hatásos a csáp "elkapása"; egy lényegesen kisebb hangya vonszolt csápjánál fogva "árkon-bokron át" saját bolya felé egy nála jóval nagyobb még élõ (kapálódzó) vöröshangyát A "méregváltás" is hatásos lehet, régóta tartozom nektek egy képsorozattal amin kb. 1 mm-es (narancsszinû) kishangyák megmartak a lábán egy náluk jóval nagyobb feketehangyát, az pedig nyomban "eldõlt mint zsák".

Noli mivel szemlátomást létezik matematikai összefüggés (vélhetõen a Természet "anyag- és energiatakarékos" volta miatt) a növények lombjai, az élõlények szemcellái és hasznos "manipulátoraik" legoptimálisabb helykihasználása és anyagfelhasználása között (bár nem szoros, mivel az adott létfeltételek ill. életben-maradás követelményei szerint azok át is alakulnak részben; hogy miként, a létfeltételek pontosan ismert idõbeli alakulásának hiányában megjósolni nem lehet, mert egyes szervek az élõhely követelményei szerint módosulnak ld. Darwin fejlõdéselmélete) azért én hiszem, hogy bizonyára szépen "vissza lehet menni az idõben" fõbb vonalaiban követve az alapvetõ kialakulási folyamatokat, fázisokat Ezt torzíthatja pld. egy "célfeladatra kiképzett" élõlény "harci eszközeinek" jelentõs módosulása, ha nem csak egy adott táplálékra specializálódik, hanem saját fajtájával, tehát azonos hatásfokú "fegyverekkel" kerül szembe; emiatt nyilván új és jobb fegyvereket "fejleszt", pontosan úgy mint az emberek a hülye háborúikban esetleg "önvédelmét" fejleszti mint egyes vírusok és társaik az antibiotikumokkal szemben. Legkövethetõbb eset ha az élõlény nem változtat külsején és eszközein, hanem szaporodása ütemét gyorsítja fel, növelve "egyedszámát" a faj kihalásának ellensúlyozására

Én azon próbáltam régen agyalni, hogy milyen matematikai összefüggés van - ha van - a növények alacsonyabb vagy magasabb rendû volta és a küllemük bonyolultsága között. Gondolok itt olyan kézenfekvõ dologra, mint a nyitvatermõk nagyrészt viszonylag egyszerû alakja és a zárvatermõk bonyolultabb alakja, de rájöttem, hogy a számolás elindulta óta olyan töménytelen mértékû változást hozott az evolúció, hogy egyes fejlettebb növények elveszítették a képletük egy részét, s jóval egyszerûbbnek tûnnek, mint a fejletlenebbek. Szóval nem ilyen egyszerû... Pedig olyan szép lett volna.

Írd meg és tedd fel egy tárhelyre,majd linkeld.Így nem okozol idegbajt senkinek se.


Micibot:

Ha fehér lenne, azt mondtam volna, hogy jégvirág.

Noli Te nyerted a hangszórót Valóban képlet "alkotta" a "növényt" (Godazoli minapi rajzolásától kedvet kapva) a káoszgenerátorral játszottam mely elég jól "utánozza" a Természetet Lassan mégis megírom egyéni véleményemet kávé+pipa filó formában a Természet és matematika megfigyelhetõ és jól egybecsengõ jelenségeirõl. Már kétszer nekifogtam, de irgalmatlan hosszú lett, ezért nem küldtem el mert kevés a hely, nomeg vannak akik nem csípik "ész/osztó/bontó" stilusomat, mások szerint "nagyon ráérek", nem akarok polémiát melynek a végén akarva/akaratlanul "beszól" valaki, én pedig "bepöccenek" (Fibonacci-számok és növények, Mandelbrot-emberkére emlékeztetõ mályvavirág-mintázat stb. és a káoszgenerátor szinte élethû virtuális világot "teremtõ" folyamatairól, mely kicsit úgy "mûködik" ahogy elméletileg a három majom véletlenszerûen ütögetve a billentyûket kellõen hosszú idõ után legépeli a teljes Encyclopædia Britannica-t; ha belegondolunk, a Természet "alkotásai" is ilyen véletlen folyamatok "végtermékei", melyek közül "próba/szerencse" alapon a környezetbe legjobban beilleszkedõ "mûvek" maradnak fenn évmilliókig; a be nem illeszkedõ fajok elpusztulnak, ahogy a társadalmi környezetébe nem illeszkedõ embert is kiveti a társadalom, természetes környezetébe nem illeszkedõt a Természet veti ki)

A levele hasonlít a tujára.
Az én földemben még nem láttam ilyet, pedig ott aztán van mindeféle gyom, vörösporcsin,paraj,talpasmuhar,folyófû,kutyabogyó,koré,paprikafû..........

Igen

Walaki ez milyen gyomra hasonlít?

(1024p) Link