Bioszféra
Csak vicc vót!
Épp most raktam meg az etetõt, szotyival és mogyival, mert (ma elõször) teljesen kiürült, de bekészítettem magamnak is.


Gondolom, Te nem az ablakba lógatott kis csomagocskát falatozgatod. :-))
Mi tökmagosak vagyunk, az a kedvenc. Meg a kesu, de az igen drága...
Mi tökmagosak vagyunk, az a kedvenc. Meg a kesu, de az igen drága...
Aham!
Én is vettem ilyet, nem volt drága, a mogyit is nagyon szeretik. Nem gondoltam volna, hogy ennyire bejön nekik! Asszem, a napokban rá fognak járni rendesen! :-)
Én is vettem ilyet, nem volt drága, a mogyit is nagyon szeretik. Nem gondoltam volna, hogy ennyire bejön nekik! Asszem, a napokban rá fognak járni rendesen! :-)
Én szembe vele szoktam indítani a kezem,pont a tenyeremben szoktak landolni
Aztán kidobom õket,ÉLVE.Én már csak ilyen vagyok.A fürdõkád felett van egy szellõzõ a plafonon,be szoktak esni ilyen-olyan jószágok (kecske,tehén,miegymás
),pl.hangya,pók,izék, azokat is kiteszem a szabadba.Mondjuk a hangya úgy is halálra van ítélve,ha elszakad bolytól...
Más.
Láttam a lidülben cinkegolyót,madár hízlaló néven
így raktam ki: Link Gondolom jó így,nem?


Más.
Láttam a lidülben cinkegolyót,madár hízlaló néven

A légycsapó és "elõszele" tökéletesen igaz. DE
Hiába van mindenütt háló, mindíg beszökik a bejárati ajtón valami ott lapuló kerti szárnyas, leginkább légy és szunyog. Emiatt sajnos némi gyakorlatot szereztem. "Messzirõl" nem jó csapni mivel vagy elrepül a légy (nemegyszer láttam "hátrafele" zuhanva majd egy vadászgépszerû kanyarral meredeken emelkedve kitérni õket - hihetetlen jól repülnek) vagy nagy energiával túl gyorsan csapok és persze hogy szétkenõdik ott ahol éppen van. Kétféle módot tapasztaltam ki
Vagy face to face "pofáncsapom" vagy orvul becserkészve hátulról ütöm fejbe. Mindkét esetben lassan kell közelíteni, kihasználva hogy "kedvelik" a 60-70°-os emelkedési szöget. A légycsapó felülete legalább tenyérnyi legyen és lyukacsos, nehogy a "torlószél" söpörje el, módot adva a menekülésre (testtömegük nagyon kicsi, picit ráfújsz egy légytetemre, mint a pehely gördül arrébb). Ha szembõl, lassan közelít az ember, egyetlen apró csuklómozdulattal rézsút lefelé "lelõheti", mivel többnyire egyenesen nekirepülnek a légycsapónak. Orvul, hátulról is elég egy apró csuklómozdulat csak ne vetüljön rá árnyék, a hátára kell célozni, rézsút elõrefele ütni, valamelyik szárnya biztos hogy megsérül. Nem kell "szétkenni" õket (ronda látvány, felesleges kosz) kis ütéstõl röpképtelenné válnak és lezuhannak mivel valamelyik szárnyuk mindíg "kificamodik", leesnek és fel lehet porszívózni. Nem vagyok Diocletianus aki üres óráiban a legyeket "szadizta", de rendre besurrannak
"kitanultam" vadászatukat. Szomszédom bõszen kemotoxozik mindent, mezei poloskát, legyet, pókot, szunyogot, de az büdös és nem mellesleg idegméreg bár ártalmatlannak mondják. Kézzel nem szivesen vadásznám, a légypapír is jó lenne, de annyian nem jönnek be szerencsére. Próbálkoztam egyszerre két oldalról is, többnyire tényleg eredményes, de akkor láttam a hátrafele repülést. A levegõbe emelkedve mintha egy vadászgép "kobra" manõverét Link utánozná, "kihátrált" a két papír közül, "zuhanórepülésbe ment", majd meredek kanyart véve magasra felemelkedett. Ha nem lenne ronda és koszos, az ember szinte gyönyörködne a légy röpképességében 
Ami a látást illeti, azt vettem észre, amelyik egyszer "meglépett" a légycsapó elõl és megint felém pofátlankodik, már méteres távolságból, ha csak kezembe veszem a légycsapót, rögvest elmegy másfelé (az óvatosabbjának néha elég ha felállok, a mozgás szele oda se ér addig) - ebbõl gondoltam hogy jól látnak; ezek a primitív lények szerintem, ha túlélik, megtanulják és felismerik a veszélyt
Kösz a türelmet, bocs a hosszért
Ui: a szunyogok is lassú repülésük ellenére jól manõvereznek de leginkább a "háttérbe olvadás" mûvészei, elmenekülve mindíg megtalálják azt a fényszöget és hátteret, amiben "láthatatlanná" válnak. Az egyéb repülõ, mászó rovarokat óvatosan ráborított pohárral megfogva, kidobom az udvarra
Még1X bocs a hosszért




Ami a látást illeti, azt vettem észre, amelyik egyszer "meglépett" a légycsapó elõl és megint felém pofátlankodik, már méteres távolságból, ha csak kezembe veszem a légycsapót, rögvest elmegy másfelé (az óvatosabbjának néha elég ha felállok, a mozgás szele oda se ér addig) - ebbõl gondoltam hogy jól látnak; ezek a primitív lények szerintem, ha túlélik, megtanulják és felismerik a veszélyt




Tesztfénykép teljesen új, kísérleti beállításokkal házilégy lábáról Link Õszinte véleményt szeretnék, milyen hibái vannak, nem fogok "megorrolni" senkire, a szeretném finomítani a képeket. Sikerült további kis nagyítást kicsikarni a gépbõl (közeleg a "kristály-szezon") meglepõen egyszerûen: eddig a gép "diktálta" (ebben az esetben már elméleti) 0,6 m-re volt állítva az optika fizikailag, most végtelenre állítottam (és "túlérzékenyítettem" egy sor paraméter "elállításával") ennek következtében a 3,5 cm makrótávolság kb. 4 cm-re nõtt, DE picit megnagyobbodott a kép (ld.Fotoiskola golyóstoll tesztkép)
A legyet szembõl kellett volna "meglõni", de így is "ideges" lett, elszállt; ezek a "dögök" nagyon is jól látnak, pld. bent a házban a légycsapót már messzirõl felismerik a kezemben és elhúznak rögvest ha "túléltek egy suhintást"
