Bioszféra

Noli, bocs átsiklottam rajta Véleményed (és a Kollegáké) jól esik, köszönöm, ámbár tudjátok nem az ambíció hajt. Én nagyon amatõr képeknek tartom ezeket, mert lehetnének sokkal igényesebbek is kellõ eszközökkel. A masina adott, tulajdonságai szerencsére pozitív irányba változtak, jobb elõkészületekkel, segédeszközökkel kellene fotóznom. Mivel sosem készülök rá, mindíg a pillanat (vagy pillanatnyi szeszély) szüli a képeket, kézbõl vagy ahogy jön, letámasztva oda ami kézreesik, nagyon "amatõr" körülmények között, olyan is némelyik kép, tudom. Talán emelnem kellene a szintet és nemcsak a "látványra", hanem a "látványosságra" is törekedni Mára kialakult bennem egy meglehetõsen egyszerû lépésekbõl áll "makro-gyorslövész menetrend", melyet tán lustaságból, kényelemszeretetbõl nem bonyolítok el, "lövöm ahogy jön". Spéci állvánnyal, jól elhelyezett, kontúrokat kiemelõ segédfényekkel jobb lenne, de a "téma" ritkán vár, elszalad, elröpül. Egy sikerélménynek örülök: még fiaim se tanulták meg a gép testét mozgató manuális élesítést. Az automata fókusz használhatatlan; "szemre" lövöm be az LCD-n, szinte vakon, mert kevés a pixelszáma. Fizikailag "gyûrûvel" lehetne élesíteni, de ilyen rövid távokon, ahol alig 0,5-0,6 mm sávban éles a kép, könnyû elrontani, egyetlen sóhajtástól megmozdul a gép, életlen lesz vagy köhintéstõl akár az alaptéma is eltûnhet a képrõl. Örömet okoz, amióta "ráugrasztottatok" a makrózásra már igen apró, ezredmilliméteres "képélesítõ csusszanásokat" komoly mozdulatként jeleznek vissza ujjaim. Ennek a "szerzett" képességnek örülök. Ez se az én személyes érdemem, hanem a Természeté, mely "kiélesíthetõ" érzékekkel látta el az embert. Példa rá, amikor méretarányítás miatt ujjbeggyel véletlen hozzáértem a pici vízparti pók (Noli határozta meg) parányi lábához, pontosan éreztem "állagát" és méretét, mintha igen vékony, hûvös, száraz gallyat érintettem volna meg, pedig egy futó, mikroszekundummal mérhetõ tartamú érintésbõl (a pók rögtön maga mellé húzta megérintett lábát) úgy vélem keveset lehetne érzékelni. Valamilyen tapintó-impulzus mégis keletkezett, melyet fantáziám összekapcsolt egy száraz gally megérintésének emlékképével. Gondolom a mikronos felületegységre esõ nyomás-, hõ-, fájdalomérzékelõ sejtek száma korlátozott; bár lehet hogy a Természet tartós igénybevételnél a növeli a "szenzorok" számát (pedig a kerti munkától még kérges a tenyerem, ujjaim is durvák) amikor valamelyik érzék "élesedik". Kérlek Benneteket, ezt senki ne tekintse öndícséretnek, inkább egy folyamat némileg szubjektív megfigyelésének Maga az EMBER a csoda, egy önszervezõ, önfejlesztõ, mûködésében jól összehangolt sejtcsoportosulás, mely képes alkalmazkodni a változó igénybevételekhez, körülményekhez, ám értelme, elõrelátása, logikája révén nemcsak a fizikai ingerekre ad választ, "állati módon, reflexbõl" reagálva, hanem tudatosan tervez és alkot. Többször jeleztem hogy nem "villogni" akarok, de bíztató véleményetek jól esik, köszönöm; arra késztet hogy igyekezzek "jobbat, többet" adni Nektek; már amennyi tõlem telik (még) Köszi a türelmet, bocs filóért és a személyes elemekért, szerencsétekre elfogyott a kávém, fõzni kell

Ezt én sem láttam még, de azt tudtam, hogy a szerzõ nem veti meg a természettudományok népszerûsítését. Becsülendõ dolog. Nini, még a billérrõl és annak különös eredetérõl is olvashatunk benne.

Errõl most egy napilap hétvégi rovatában tegnap megjelent, szintén tudománynépszerûsítõ cikk jut eszembe, mely az ízléses "Féreghorror a zombicsigában" címet kapta, és a fonálféreglárvák köztigazdát kizsigerelõ életmódját (és "finom" részleteit) mutatja be.
A legyek is végeznek hasonló borzongató tevékenységet, az élen a fürkészlegyek járnak benne. Mily' szép az élõvilág.

Ajjaj, ha 48 lehetne... :-)

Noli GRAT mert gördülékeny, közvetlen stilusú szép cikk, melyben "jól adagolt" csendes humor élénkíti és látványos képek dobják fel a száraz tudományos részeket Nomeg erre is jut idõd, Neked 48 órából áll egy nap? (Csak az illusztrációk összeszedése is eléggé idõrabló)

Nanotechnológia a természetben "gekko-ragasztó" magyarul Link
Egy szép ábra,hogy finomodnak és sûrûsödnek a tapadószálak a testömeg növekedésével

Forrás: Link (angolul) A bekarikázott felületeket vizsgálták, valahol részletesen olvastam errõl, azt a közleményt keresem Mára befejeztem a keresést, ha késõbb megtalálom a publikációt, mely a ki-be kapcsolható mesterséges "légytapadás" kisérleteirõl és az ehhez szükséges,laboratóriumi úton létrehozott anyagokról ír, csatolom a forrást

Ne máááá, minek ehhez gratulálni???

Anyám... A SEM fotó csak annyiban különbözik a Tiedtõl, hogy azt élõ légy lábáról képtelenség megcsinálni... Nagyon szuper!!!

Rákerestem a "légytapadás" laborkutatására és mit találtam
Noli GRAT Link Ebben a cikkben nagyon szép rajz van a légy "papucsairól" is
Ui: van aki nem ismeri az Ediacara nevet? Sok nagyon szép természetképet láthattunk már az Ediacara galériában

Csináltam még kettõt, remélem nem átkoztok ki, bocs

A montázs kivágatképeit elforgattam. A jobboldali kivágaton kivehetõ hogy nem egybefüggõ, hanem "réselt" felületû a "légypapucs". Eredeti, nyers 3264 pixeles képek bal: Link jobb: Link

Lõttem még párat különbözõ fényvetüléssel, különbözõ szögekben. A papucs minden képen ott van Sikerült "szembõl", a karmok felõl is meglõni

Gondolom elég ez a kivágat, nem kell a többi (bár azokon jobban érvényesül az "U" papucs mint a "karmos" kivágaton, de egy már van lentebb. Csatolom a 3264 pixeles eredeti nyersképet is Link A kivágatot elforgattam hogy hasonló helyzetben legyen Noli csatolt képével. No, eleget legyeskedtem köröttetek, ideje a dérkristályokat kiválogatnom, feltéve hogy még érdekel Benneteket

Próbálok még párat lõni, direkt fénnyel megvilágítva (Bár nekem itt a határ, elértem a gép képességeinek határát, nem jön elõ több vagy finomabb részlet legfeljebb picit javul a kép a fény-árnyék kontraszt révén)

Na megvan a fotó ha nem is olyan mint az elektronmikroszkópos kép; szabadkézbõl és csak az íróasztallámpám (120/21W energiatakarékos, a mennyezetet világítom vele magam fölött szórt fénynek) volt a fényforrás, DE - ellenõrizzétek - talán sikerült elkapnom a "fülecskéket"

A 450 pixelre kicsinyített alapképre az összehasonlítás érdekében rámontíroztam Noli csatolásáról a képet és az eredeti kép "karomkivágatát". Mintha ott lenne a két karom között a két lifegõ fülecske lefelé forduló "U" alakban Jól bele is kontrasztoztam. A pontosabb ellenõrzés kedvéért csatolom az eredeti 3264 pixeles kezeletlen nyersképet is Link Jól látom hogy ott látom ?
Ui: ha jól látom, az elektronmikroszkópos kép a karmok felõl van fotózva, mögé került a "papucs"; az enyém a papucs felõl van fotózva, mögé kerültek a karmok

Noli Wan der Waals oké, de mintha más is lett volna, melyet laborban állítottak elõ, és azt "kapcsolgatták".
Ami a lábát illeti, újra lefotózom ha az én képemen látható két kis fehér nyúlvány a két "fülecske" lenne, akkor hová tettem a két karmot?

Egyszer láttam egy filmecskét,amiben a légy elképesztõ tulajdonságait feszegették.A legjobb az volt,mikor lassítva mutatták,ahogy egy "halálugrással" landol a plafonon

Hazajöttem, itt hevert egy döglött légy az asztalon, nosza lefotóztam

Ezeket eddig "nem hagyta" fényképezni A felsõ két kép nem nagyítható tovább, mert csak leromlik. Érdekelt az állítólag elektromos elven mûködõ lábvége, lefotóztam (ha jól emléxem, valami enzimféle anyag van rajta, mely ráadott elektromos töltésre bárhová odatapad, polarizációváltásnál mikroszekundum alatt "elenged", még valami kisfilmet is láttam a laboratóriumi változatáról; ilyennel bevont tárgy gombnyomásra "odaragad" a falra, újabb gombnyomásra leesik; az ûrhajózásban akarják alkalmazni) Érdekelt a fején lévõ "antenna" is, mi célt szolgál, nem tudom; a szaglószervét is sikerült végre meglõnöm (nem csatoltam). Az alsó két kép 1024 pixelen: a szája nyitva Link úgy vélemennek másféle szája van mint a "kerti" legyeknek. Ezen a képen mintha kificamodott volna a szárnya Link látni vélem a "forgót" és bemélyedését.