Bioszféra

Tényleg, el is felejtettem, hogy éppen vasutassztrájk volt... :-(
Ugye pedig az az út vonaton az igazi. :-) Ha lesz hó, amikor egy napot nem dolgozom, fel is megyek!

Biztos jó lehetett.

Közelebb lett volna, de a kora reggeli csatlakozás sokkal rosszabb Pápán. Vonattal terveztük eredetileg, csak hát éppen a huzavona ment a járatok helyett, arra pedig senki nem ült fel azóta sem.. De jó volt ez így.

Pápa felé nem lett volna közelebb? Onnan van busz Bakonybélbe, s az Odvaskõ alatt is megáll. Vagy vonattal Porva-Csesznek felé.

Tényleg csak párszor, sok (még) a fehér folt. Egy másik kedvencem Fenyõfõ-Bakonyszentlászló reliktum erdeifenyvese. Egészen különös hangulatú a montán táj peremén megmaradt, egy letûnt földtörténeti kor képét õrzõ õsfenyves. A Gyõr-közeli homokpuszták szívemnek kedves homoki növényei itt is felbukkannak. A Kõris-hegy innét is megmászható, ezt az északi oldalát jobban is szeretem, nem jár arra egy fia lélek sem.

A közelség relatív, Bakonybélbe két busszal, 3 óra alatt értünk be. De nem búsultunk miatta, a félórás átszállási várakozás tökéletes alkalom volt oda is, vissza is a zirci és bakonybéli vendéglátóegységek forralt bor-készletének fogyasztására.

Na ott még nem voltam, de hallottam, hogy Iharkút települést lezúzták, meg hogy egy fiatalember ott töltötte/tölti minden idejét dinoszauruszok végett igen sikeresen.
Na azt viszont nem gondoltam volna, hogy csodabogyó egyáltalán van a Bakony északnyugati részén, bár végül is a déli, délnyugati lejtõkön miért ne lehetne, igaz?

Egyszer nagyon régen Ugodtól túráztunk Bakonybélbe, lenyûgözõ volt.
Neked egész hamar elérhetõ közelségben van ez a gyöngyszem. Ahogy olvasom, ki is használtad már párszor ezt a közelséget.

Az iszalag régies neve, pl. a Jávorka-féle Iconographiában is így szerepel. Talán szláv eredetû a szó, pl. a szerb-horvátban a hegyre, dombra brdce-t (is) mondanak.

Gyönyörû helyek, érdekes rejtekek vannak azon az "elhagyatott részen" is, bizony. Az Öreg-Szarvad-árok szurdoka, fenn triászkori dolomitsziklakibukkanásokkal, rajta igazi pannon sziklagyepekkel, a szubmediterrán Stipa bromoides egyetlen honi termõhelyével. Vagy a Vörös-János-séd völgye, ami már igazi párás-ködös montán környezet, a közelben Hubertlak kellemes szálláshely és túrabázis.
A hegylábi, Bakonyalja felé esõ (Ugod, Homokbödöge) erdõk aljnövényzete fejtörésre ad okot a növénycönológusok körében, hiszen a montán bükkösök növényei éppen úgy megvannak itt, mint a Nyugat-Dunántúlra jellemzõ noricumi fajok, és egynéhány szubmediterrán ritkaság is felhúzódik idáig (pl. a lónyelvû csodabogyó), ezért aztán a táj- és növényföldrajzi határok is meglehetõsen bizonytalanok, elmosódottak.

Korábban volt a közelben egy sváb település, az egykori Iharkút, mely a 70-es évek végén állami döntésre tûnt el a térképrõl, házait, templomát, iskoláját, egyszóval mindent leromboltak, ugyanis jelentõs bauxitvagyonra bukkantak, éppen a falu alatt. Akkoriban nem volt vitás, melyik élvez elsõbbséget.. Nagybátyám mesélte, hogy amikor az 1980-as évek legelején a közelben kirándultak, iszonyú robbantásoktól volt hangos a környék. A bányászat jó 10 évig folyt csak.. Azóta fõleg az õslénytanosok látogatják sûrûn az egykori fejtéseket, a krétakori állatvilág valóságos eldorádója bújik meg a homokkõréteg alatt. Itt találták Magyarországon az elsõ dinoszauruszcsontokat is.

Azt tudom, hogy iszalag, de én a szóra lennék kíváncsi, mivel sosem hallottam.. :$

Clematis vitalba L.

Jégbércse: Link
Ébredõ örökzöld: Link
A többi kép a mai Bakonybél - Kõris-hegy - Odvaskõ - B.bél túráról: Link (14 db)