Bioszféra

Ja igen, tényleg így van. De feltehetõen a mi Tejútrendszerünk is egy ilyen robbanás "maradványfelhõjébõl" jött létre. Jut eszembe, ez már nem is annyira ide való.

Azért nem egészen, ahhoz nagy tömegû csillag kell, amely szupernóvaként végzi be az életét. A vasnál nehezebb elemek csak szupernóvákban jöhettek létre.

Egy csillag halálakor létrejön a periódusos rendszer összes eleme, nem? Vagy lehet, valamit keverek?

A cianobaktérium (kékeszöld moszat régebbi nevén, vagy Cyanophyta)is prokarióta, se sejtmagva, se sejtszervecskéi, így természetesen az is a "pedigré sorba" tartozikValójában egy tõröl fakad a baktériumokkal, még ha funkcióban , méretben eltérõek is.A Bungenberg de Jong által a 30-as években felfedezett koacervátum cseppecskék és az Oparin(majd a sorban számos más kutató) által tovább vizsgált mikorgömbösödés inkább egy fajta átmeneti állapot, átmeneti struktúra a valódi élõlények elsõ képviselõi felé.Egy fajta fejlõdési lépcsõfok(ok) változatos összetételû, szerkezetû, nagyságú variálódásban, amelyek már anyagcsereszerû belsõ kémiai folyamatokat mutattak.Pl. Oparin mikrogömbjei cukorfoszfátot "ettek", foszforsavat "ûrítettek" és a bevitt keményitõtõl még növekedtek is, de nem örökítõdtek állandó jelleggel a tulajdonságok.Pl, ha kivonták a mesterségesen hozzáadott foszforiláz-enzimet leállt a keményítõ összekapcsolás.Szóval, azért egy koacervátumcsepp az még nem az az igazi "élõ(!)-õsanyánk" képviselõje.

Persze az élõlényekben ugyanazok az elemek vannak mint környezetükben,szinte minden természetes elem bennünk van, csak épp eltérõ arányban.Az élõkben 99%-ban H,C,O,N,P atomok kapcsolódnak molekulákká.A csillagpor anyag bennünk végtelenül kis % és környezeti "véletlen" miatt tartalmazzuk.

A szivacsok a soksejtû állatok elsõ képviselõi voltak, valahol az eukarióta amõbáknál ágaztak el, de hosszú fejlõdésük evolúciós zsákutca számunkra.Persze közös biokémiai csomózódási pont valahol elvész az õsködben, de nyilván van. Erre a távoli rokoni kapcsolatok helyén kezelésére (szivacs-ember) jó példa néhány emberben is meglévõ enzim aminosav sorrendjébõl felállított molekuláris törzsfa.Pl. a jól ismert citokróm-c(légzési enzim) példa.104 aminosavból álló lánc, minden emberben és emberszabású majomban is tök ugyanolyan.De a lóé már 12 helyen, a tonhalé 21 aminósav helyen eltérõ.Minél messzebb megyünk, annál inkább növekszik az eltérés.És ezek még mind gerincesek.Bár nem foglalkoztam a szivacs és ember génkészlet összevetésével (nem vagyok iylen aberált mikrobis )az ilyen, mind a 20.000 gén azonos kijelentésekben néha kételkedem, a fenti egyszerûnek számító enzim aminosav eltérés okán is.Nehéz lenne ilyen értelemben megfeleltetni a dolgokat.Fõleg aki látott már közelrõl genetikai kódszótárt.