Bioszféra

Most a válsággal úgy érzem egyre gyakoribb lesz az ilyesféle tevékenység, az úgymond megélhetési vadászat.
Az elõzõ levelemhez még annyit, hogy a muflon betelepítése is egy érdekes történet, vajon miért tették? Károkat is okoz sok helyen (pl. tornai vértõ élõhelyeket szívesen látogatja és lakmározza), stb...
Nem volt tapasztalat korzikai életútjáról?, vagy csak simán azért, hogy minél több mindenre lehessen vadászni?
A természetes ragadozó állományt is a vadászok irtották ki, aztán felborult az egyensúly, tettek róla, hogy mindig legyen munkájuk.
Itt a legfõbb kérdés az, hogy miért etetik akkor õket??? Erre válaszoljon valaki, mert én csak egy indokra tudok gondolni...sajnos.

errefelé is gyakorta éjjel (23-01 között) "dörögnek a fegyverek" K-DK irányban, "folyamatos a vadászidény" (bár nem ismerem a vadásznaptárt és az engedélyezett idõszakokat is csak sejtem). Nem hinném hogy hivatásos vadászok

Nekem rossz tapasztalataim vannak e téren. Mostanság alig tudunk úgy kirándulni, hogy éjjel biztonságban meghúzzuk magunkat (szabad ég alatti éjszakázásra gondolok) anélkül, hogy ne hallanánk mindenhol lövéseket az erdõkben (mondjuk ez a Börzsönyre nem igaz szerencsére). Ez nem normális szerintem. Tudom, hogy van természetvédelmi gyérítés is, ebben igazad van, de akkor miért vannak vadetetõk????. Nem kell mesterségesen táplálni õket, s máris kevesebb az indok a vadászatra. De a linket, amit beküldtél, tanulmányozni fogom, köszönöm.

Én elõször is a hobbyvadászatot vádoltam, és ez az elejtett vadállomány nagy részéért felelõs. Ez egy hatalmas üzlet, vadászati turizmus, stb...undorító, kerítéssel körbevett területek, 50 méterenként vadlesek....félelmetes. Ez ítélem el elsõsorban.

LAM így beszél egy komoly vadász.
De ahogy hallani, bõven akad kocavadász-hobbyvadász, aki szégyent hoz Rátok. Státusz-szimbólum nekik a vadászat és "céllövészet" nem "face to face" küzdelem a nemes vaddal... távcsöves luxusfegyverekkel villogva, éjjellátóval, terepjáróval, quaddal fél- vagy tökrészegen száguldozik árkon bokron át; tisztelet a kivételnek, akit lehet "megvesznek kilóra"... az ilyen max. csak arra ügyel hogy szemtanuk ne kapják törvénytelenségen... az erdõ sûrûjében nem azt teszik amit szabad, hanem amit lehet És még nekik áll feljebb, huszonéve majdnem ölre mentem egy orvhalásszal a Szentendrei szigeten; bûnöm annyi volt hogy terepen halkan járok, sose csörtetek, sötét este volt (kölkeimet vittem "éjszakai terepgyakorlatra" ahogy apám vitt engem anno) megleptem, megijedt, csákját emelt rám; a csónakja tele volt behajigált halakkal, de nem "sporthorgász mennyiségben"

"Én a vadászatot egyébként nem tartom másnak, csupán kisebbségi komplexusból eredõ hatalmi vágynak, ami pszichikai betegség.
adok egy bicskát, azt azzal vadásszon a kis kocsog."

Szomorú ha erdõjáró és abban állítólag tájékozott emberek a Vadászatot és a Vadászt (szándékos a nagybetû, mert a szó nemesebb értelmérõl beszélek) egyetlen ilyen mondattal általánosítva összevonják a lelketlen rabsic és a vadirtás fogalmával..szomorú mert évek erdészeti kommunikációs munkáit, törekvéseit látom ilyenkor süllyedni, amit ebben a fórumban is igyekeztem racionálisan pro és contra képviselni, némileg autentikusan, lévén, hogy ökológus vagyok.Az állam erdészet máig egyetlen hivatalban alkalmazott "zöldje"....veszélyes és részemrõl érzékeny dolog, ha ezeken az általánosító vizeken evezünk ismét..rendkívül sajnálom, hogy ökológus létemre, de erdõgazdasági alkalmazottként hiába és hiába igyekszem oszlatni a vadászat és a vadirtás közötti örületes és zongorázni való különbségeket..azt hiszem az Ipoly Erdõ Nyílt Napjain épp elég példát igyekeztünk a gyakorlatban bemutatni mindenkinek, aki megtisztelt és eljött és nyitott volt a megismerésre, mit jelent vadgazdálkodónak és hivatásos vadásznak lenni, milyen komplex feladatot jelent mindezt az integrált erdõgazdálkodásban nap mint nap kemény munkával végezni...úgy tûnik hiába..ezeken az alkalmakon nem csak egy jó buli napot szeretnénk tartani..ez erdõpedagógia, hogy a vadász az vadász és nem lelketlen rabsic, az erdész meg erdész és nem a famaffia..mindezt az esetek többségében felelõséggel, hatalmas háttér tudással, szakmai gyakorlattal és lélekkel teszi..mert van neki az is..azt hiszem Milán a leghitelesebb példák egyike erre..keveset ismerek, aki ennyire rajongana a Börzsönyért, az erdõért, a tájért, a vadért..és tenné ezt hivatással, lélekkel, szívvel..hivatásos vadászként és erdészként..szóljon hát e pár sor érte is..de akár szólhatna Darányi Lászlóért is a hiúzaival, aki 8 évig volt az erdõgazdaság vadõre és e munkája során szerzett tapasztalatai teszik ma azzá hivatásában akit megismerhetettek a Börzsönyben...

Talán ezek a linkek segítenek, ha tökéletlenül is tájékozódni mit szeretnénk a köztudatban élesen különválasztani..bár a dolgo reménytelennek tûnik..
Link
Link

vagy szúrja vele tokon magát

Az sem rossz

Bocs hogy ragozom, az is lehet ketten voltak, versenyeztek ki találja el, mindkettõ talált. Bármelyik gyerek kezébe könnyen kerülhet ilyen szabadon tartható vásárolható, jól "belõve" pontos kütyü Link ráadásul CO2 patron hajtja, lõhet egyfolytában amig tart a széndioxid, nem kell bíbelõdnie "csõletöréssel", ami a távcsõbe kerül, annak "annyi"

Mennyire nem játék a légpuska, én vagy harminc éve egy galambot lõttem agyon gyenge légpisztollyal akaratlanul, pontlövésre szinte lehetetlen 15 m távolságról (lakóház udvara). Mélyen alácéloztam, csak el akartam riasztani a mindent összepiszkoló galambbandát, mégis pontosan a fejét vitte át a lövedék, szerencsétlen galamb hallójáratán behatolva a koponya másik felén akadt el a bõrén. Amilyen a sors, a felrebbenõ sok galamb közül éppen öreg szomszédaim fészekbõl kiesett és felnevelt kedvenc galambját. De azt hiszem B.hópihe galambászként rémtörténeteket mesélhetne a lesipuskásokról.
Ui: hozzáteszem, ez csak egy véletlen lövés volt. A sas röntgenképén két lövedék látható, tehát nem baleset, tudatos tett volt. Elképzelhetõ hogy lelõtte és a lezuhant madarat hidegvérrel mégegyszer fejbelõtte

Sportlövész is voltam, a légpuska "emlék" (van hozzá távcsõ is) lezsírozva, elcsomagolva tartom, eszembe se jut elõvenni, de a szélmérõ miatt szivesen visszalõttem volna, csakhogy egy ilyen tróger miatt "többet kapnék mint egy emberért"

A minap hallottam a rádióban, hogy egy légpuskával lelõtt sastetemet találtak nemrég Hevesben. Egyértelmûen, szándékosan, közelrõl fejbelõtték...
Akik ilyet csinálnak (a mérgezésekrõl nem is beszélve), azokat egy külön, e célra fenntartott szigetre kéne vinni, ahol lehetne rájuk vadászni, méreggel etetni, vagy bármi olyat tenni velük, amit õk tettek védekezésre képtelen lényekkel.
Sehogyan nem tudom felfogni, hogy milyen mértéktelen emberi gonoszság, kapzsiság, gõg, vagy micsoda visz rá valakit arra, hogy ezeket a csodás és nemes állatokat bántsa!
Vagy bármilyen állatot.