Bioszféra

Grafi

Élvezd az õ ragaszkodását is!Aztán majd az unokákét! Remélem,nekem is lesz részem az unokázásban,de addig marad a Ciccem,akihez az asztal alá is bemászok...és a kezembõl etetem,és egyidõben akár 10 féle menût is fel tudnék szolgálni,és hajnalban is szó nélkül felkelek,és,és,,és,...

Grafi, van a családban egy négyéves kislány. Ha náluk vagyok, senkivel nem "foglalkozik", a karomra kéredzkedik, ha leülök, feltornázza magát rám, ezer dolgot csacsog a fülembe Van elég türelmem hogy a "felnõtt beszélgetést" félbeszakítva leüljek vele akár órákra képeket szinezgetni (közben a társaság "szétunja" magát, anyja nem tudja "levakarni" rólam). Ha nem vagyok ott kis kiszinezett képeket küldözget anyjával, hogy menjek már hozzájuk Ha megszületnek majdan unokáim, elõre sejtem "mi vár rám"

Mindennap kijár, este jön haza. Rendszeresen vadászik, fotók vannak ahogy vadászik. Amit megcsíp, Hol hazahozza, hol megeszi A füvet is legeli

Nagyon igaza van Noli-nak. A kutya és a macska tápok energia, ásványi és fehérje összetételben is nagyon eltérnek egymástól (más-más igény kielégítésére készültek). És a legfontosabb amit nem szabad elfelejteni a macska húsevõ a kutya pedig mindenevõ. Ez nem azt jelenti, hogy a macska húson kívûl ne enne meg mást (pl zöldségeket sõt gyümölcsöket) mindösszesen a cicáknak elsõsorban az állati fehérjére van szüksége. Egyébként a cicák nagy árat fizetnek a húsevõ mivoltuk miatt a veséjük hamar "elhasználódik", a legtöbb cica halálát (már ha megöregszenek) az elégtelen vese mûködés okozza (azaz megöregszik a veséjük). Ráadásul a korszerû macskatápok egyéb vitamin és nyomelemeket is tartalmaznak melyekre kifelejezetten a cicáknak (és nem a kutyáknak) van szükségük és ez fordítva is igaz.

Csak akkor etesd kutyatáppal, ha amúgy rendszeresen vadászik, különben súlyos hiánybetegsége lesz!!!

Igen, 4 éves ivartalanított lánycica, Gergõ fiam menyasszonyának "kézhezszokott", rendkívül elkényeztett macskája. Lassan egy éve "vendégeskedik" nálam. Hihetetlen sokat eszik, ha nem fékezném már olyan lenne mint Szerénke a Frakk mesébõl Ami a szeretet illeti, nagyon sokszor provokál, olykor tolakodó módon, nincs tekintettel elfoglaltságomra. Ha ledobom, "elhajtom" sértõdötten nyafog, megesik hogy mancsával puhán megüt. Értelmes, ki tudja miért, sokat "beszél" spontán. Leül, szemlátomást nem akar semmit, leül a szkenneren, néz rám (sokszor olyan érzésem támad hogy keresi a szemkontaktust), közben hosszan mondja a magáét apró fura nyekkenésekkel mintha "mesélne". Érzékeny, de nem "sértõdõs" fajta, ha elhajtom, visszajön és tovább nyekeg. Eddigi tapasztalatom szerint kandúrjaim nem nyafiztak, "vártak a sorukra", de nem piszkáltak, akkor "szóltak", ha szóltam hozzájuk. "Elvoltak magukban". Cira néha szeszélyesebb mint egy feleség

reepa ésszerû gondolat, de nemigen lehet szomjas, mindíg van víz az itatójában (kb. 1,5 liter) minden reggel frissre cserélem, alig fogy. A konzerv is "szaftos húscafat" jellegû, nem száraztáp ami szívja a vizet. Igaz kutyaeledel (jóval olcsóbb) de "imádja".
Közben itt "hétvégizõ" Levente fiam megoldotta a problémát Neki is nyekergett a cica, erre kinyitotta a konyhablakot és Cira rögvest kiugrott (a kutya miatt az ablakon kiugorva megy csavarogni). A macska egyébként többnyire "odavezet" az etetõjéhez vagy a bejárati ajtóhoz. Most ki akart menni; mivel közömbös voltam, rá se néztem elzavartam, nem tudta értésemre adni mit is akar Nem álltam fel, mert ezt a fajta tápot imádja (nem reklámozom, jó és relative olcsó). Egyszer kisérletbõl letettem elé egy kinyitott teljes dobozt, "pukkadj ki". Eléült és mancsával ügyesen kikotorászta több mint a felét (a konzerv majd kétkilós) A hiányzó résszel arányosan gömbölyödött ki a hasa (igaz termetre nem egy "apróság", de ez már túlzás volt egy nõsténytõl, tán még termetes kandúrtól is az lenne)

Mire kimentem, elállt a hószállingózás
Macskatartók segítség Mit tegyek egy olyan macskával, amelyik egy kétkilós húskonzerv több mint harmadát megette reggelire és tovább nyaggat? A hasa már feszül mint a dob, mégis nyafizva a billentyûzetre ül, elém nyomakodik, ledobom, nyekeregve kerülget, ideül mellém, murrogva nyávog és közben a mancsával lökdös, nyúlkál. A hasa tele van, de enni kér. Kedvem lenne kidobni az udvarra. Hiába mutatok közömbösséget, "nem száll le rólam". Vágjam ki a hóba vagy tegyem elé az egész konzervet, egyen fulladásig?