Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Köszönöm az információkat.
"A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját."
Ez egy nagyon okos gondolat. Azt is tudom, hogy pl. amikor még volt napfénymérés Nagykanizsán, és a fák árnyéka miatt saccolgatták a napfényt, akkor volt olyan észlelõ, aki ugyanarra a napra többet saccolt, mig volt aki bõven alátartott. Tehát biztos hogy emberi hiba is belejátszik.
Szerintem pl. nemcsak az észlelõ személyek között van eltérés, hanem állomás és állomás között is, mert ha az egyik észlelõ helyen az a szokás, hogy a gyenge, felhõzeten átszûrõdõ napfény által okozott halvány jelet is belevegyék, míg a másikon csak azt, amikor lángol a szalag, akkor ez is okozhat eltérést.
Nemtudom ezeket olvastad-e Link Link Link
Itt van a napfény elásva.
"A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját."
Ez egy nagyon okos gondolat. Azt is tudom, hogy pl. amikor még volt napfénymérés Nagykanizsán, és a fák árnyéka miatt saccolgatták a napfényt, akkor volt olyan észlelõ, aki ugyanarra a napra többet saccolt, mig volt aki bõven alátartott. Tehát biztos hogy emberi hiba is belejátszik.
Szerintem pl. nemcsak az észlelõ személyek között van eltérés, hanem állomás és állomás között is, mert ha az egyik észlelõ helyen az a szokás, hogy a gyenge, felhõzeten átszûrõdõ napfény által okozott halvány jelet is belevegyék, míg a másikon csak azt, amikor lángol a szalag, akkor ez is okozhat eltérést.
Nemtudom ezeket olvastad-e Link Link Link
Itt van a napfény elásva.
Magam is meglepõdök milyen sok a napfény Sopronban amikor mi vagyunk a ború és az esõ, szél városa. Mivel Nyugat-Dunántúlon 7 db OMSZ-os napfénytartam mérõ állomás van (bár ebbõl 4 Gyõr-Sopron megyében). Összeadtam a havi napfénytartamokat január-június idõszakra:
Sármellék 1039 óra
Sopron 1035 óra
Sopronhorpács 1019 óra
Pér 981 óra
Mosonmagyaróvár 977 óra
Szombathely 977 óra
Szentgotthárd 946 óra
A tõlünk 15 km-re lévõ burgenlandi Kismartonban ezen idõszak napfénytartama 1039 óra, kisértetiesen hasonlít a miénkre a havi menet, csak 2-3 óra az átlagos eltérés. Természetesen oka lehet ennek az emberi tényezõ is, de nyílván ha nincs égésnyom nem lehet napfénytartamot megadni. Itt Sopronban felhõtlen ég esetén már 4-5 óra között égetett a múlt héten a nap, míg Péren csak 5-6 óra között. A kiértékelés módja azonos, ismerem mindkét állomás észlelõinek kiértékelési szokásait. A január-július 6 hónapnyi idõszakban 5 hónapban Sopronban volt több a napsütés. Ha a kicsivel keletebbre lévõ Sopronhorpácsot hasonlítom Pérhez, akkor már csak 4 hónapban nyert Sopronhorpács, ha még keletebbre lévõ Mosonmagyaróvárt veszem Pér mellé, akkor már csak 3 hónapot nyert Móvár. Érdekes módon kelet felé és a tengerszint feletti magasság csökkenésével lesz egyre kevesebb a napfény. Lehet itt valóban a reggeli és alkonyi idõszak napfényének égetési képessége a probléma kulcsa. Ugyanis ilyenkor fokozódik az alsó néhány 50 méteres szennyezett rétegen való átsütés, ami lehet 240 méteren még éget, de 110 méteren már nem. Persze ez jól magyarázza Gyõr-Sopron megye napfényviszonyait, de a többire már nem jó. A nappali órák felhõzet középértékét is érdemes lenne vizsgálni ehhez. Még egy érdekesség: júliusban a maximális napi napfénytartam Sopronban 14.6 óra, Sármelléken 14.5 óra, Szombathelyen 13,7 óra, Péren 13,4 óra, Szentgotthárdon 13,0 óra volt. Szerintem az észlelõk a maximális elvárható színvonalon értékelik ki a napfényszalagokat, az 1,6 órás eltérés túl nagy ahhoz, hogy azt valahol az észlelõ elhanyagolja a szalag kiértékelésekor. Az eltérés oka valami más lehet: domborzat, távoli fák, légszennyezõ anyagok, tengerszint feletti magasság, hajnali harmat a napfénytartam mérõn stb. Sopronban (újra), Sármelléken és Péren 2007 óta van napfénymérés. Most lehet hogy csak véletlen, de hosszabb távon érdekes lesz ha a régióban évekig Sopron és Sármellék marad a legnaposabb. A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját.
Floo! Sopronban 1974 óta van a Kurucdombon az állomás, azelõtt 1928-tól az Egyetemen volt, egyébként 1711-ben voltak az elsõ mûszeres mérések. Az állomáson az észlelést 2000-ben megszûntették, majd 2004-ben kiköltöztették az automatát Fertõrákosra, ezután 2005-ben mégis hoztak egy automatát vissza a Kurucdombra, majd 2007-tõl ismét van vizuális észlelés. Szóval elég kacifántos valóban
Bocs a hosszért!
Sármellék 1039 óra
Sopron 1035 óra
Sopronhorpács 1019 óra
Pér 981 óra
Mosonmagyaróvár 977 óra
Szombathely 977 óra
Szentgotthárd 946 óra
A tõlünk 15 km-re lévõ burgenlandi Kismartonban ezen idõszak napfénytartama 1039 óra, kisértetiesen hasonlít a miénkre a havi menet, csak 2-3 óra az átlagos eltérés. Természetesen oka lehet ennek az emberi tényezõ is, de nyílván ha nincs égésnyom nem lehet napfénytartamot megadni. Itt Sopronban felhõtlen ég esetén már 4-5 óra között égetett a múlt héten a nap, míg Péren csak 5-6 óra között. A kiértékelés módja azonos, ismerem mindkét állomás észlelõinek kiértékelési szokásait. A január-július 6 hónapnyi idõszakban 5 hónapban Sopronban volt több a napsütés. Ha a kicsivel keletebbre lévõ Sopronhorpácsot hasonlítom Pérhez, akkor már csak 4 hónapban nyert Sopronhorpács, ha még keletebbre lévõ Mosonmagyaróvárt veszem Pér mellé, akkor már csak 3 hónapot nyert Móvár. Érdekes módon kelet felé és a tengerszint feletti magasság csökkenésével lesz egyre kevesebb a napfény. Lehet itt valóban a reggeli és alkonyi idõszak napfényének égetési képessége a probléma kulcsa. Ugyanis ilyenkor fokozódik az alsó néhány 50 méteres szennyezett rétegen való átsütés, ami lehet 240 méteren még éget, de 110 méteren már nem. Persze ez jól magyarázza Gyõr-Sopron megye napfényviszonyait, de a többire már nem jó. A nappali órák felhõzet középértékét is érdemes lenne vizsgálni ehhez. Még egy érdekesség: júliusban a maximális napi napfénytartam Sopronban 14.6 óra, Sármelléken 14.5 óra, Szombathelyen 13,7 óra, Péren 13,4 óra, Szentgotthárdon 13,0 óra volt. Szerintem az észlelõk a maximális elvárható színvonalon értékelik ki a napfényszalagokat, az 1,6 órás eltérés túl nagy ahhoz, hogy azt valahol az észlelõ elhanyagolja a szalag kiértékelésekor. Az eltérés oka valami más lehet: domborzat, távoli fák, légszennyezõ anyagok, tengerszint feletti magasság, hajnali harmat a napfénytartam mérõn stb. Sopronban (újra), Sármelléken és Péren 2007 óta van napfénymérés. Most lehet hogy csak véletlen, de hosszabb távon érdekes lesz ha a régióban évekig Sopron és Sármellék marad a legnaposabb. A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját.
Floo! Sopronban 1974 óta van a Kurucdombon az állomás, azelõtt 1928-tól az Egyetemen volt, egyébként 1711-ben voltak az elsõ mûszeres mérések. Az állomáson az észlelést 2000-ben megszûntették, majd 2004-ben kiköltöztették az automatát Fertõrákosra, ezután 2005-ben mégis hoztak egy automatát vissza a Kurucdombra, majd 2007-tõl ismét van vizuális észlelés. Szóval elég kacifántos valóban

Persze, ez nem is kérdés, minden mérés bizonyos hibával terhelt, csak a humán rész az tévedhet mindkét irányba, egy fa vagy fák vagy akármi más árnyéka pedig inkább csak lefelé.
A napfénytartammérésben sokkal nagyobb hibaforrást jelent a humánum, azaz maga a leolvasó... Mindenkinek másképp érzékeny a szeme... De ez NEM vitaindító írás!

Jaa jójó, akkor elbeszélünk egymás mellett.
Bár, a csilagászatilag lehetséges napfénytartamot hasonlítani a valóságban mérttel, és abból bármi következtetést levonni megint nem szerencés, ugyanabból az okból.
Bár, a csilagászatilag lehetséges napfénytartamot hasonlítani a valóságban mérttel, és abból bármi következtetést levonni megint nem szerencés, ugyanabból az okból.
A napkelte utáni elsö ill. napnyugta elötti utolsó fél órában (a horizont közelében) sütö Napnak szabad rálátás esetén sincs ereje a papír kiégetéséhez, erröl szólt Sauber-Bmw hozzászólása. Nyilván HF utáni, kristálytiszta levegöben más a helyzet, akkor esetleg csak pár perc esik ki emiatt a mért napfényes idöszakból.
Persze, ez tiszta sor.
Meg nem is a mûszer a lényeg ebben a kérdésben, hisz abban az esetben, amikor egy vagy több fa, vagy bármilyen más környezeti akadály miatt nincs ereje a még nem lenyugvó és már felkelt napnak égetni a papírt, akkor a mûszer nem lényeg. És ha Szolnokon vagy Békéscsabán nincs fa vagy bármi környezeti akadály a mérõ körül, másutt meg van, akkor ez torzíthatja, és torzítja is a különbséget.
Márton!
Köszönöm a szegedi adatot.
Egyébként a hozzászólásaidból az tûnik ki, hogy most mintha több napfényt mérne a soproni állomás, mint korábban, ugye?
Hol is volt korábban az állomás?
Most a Kurucdombon van ha jóltévedek, elõtte hol volt?
Elég kacifántos utat járt be ott az állomás nem?
Meg nem is a mûszer a lényeg ebben a kérdésben, hisz abban az esetben, amikor egy vagy több fa, vagy bármilyen más környezeti akadály miatt nincs ereje a még nem lenyugvó és már felkelt napnak égetni a papírt, akkor a mûszer nem lényeg. És ha Szolnokon vagy Békéscsabán nincs fa vagy bármi környezeti akadály a mérõ körül, másutt meg van, akkor ez torzíthatja, és torzítja is a különbséget.
Márton!
Köszönöm a szegedi adatot.
Egyébként a hozzászólásaidból az tûnik ki, hogy most mintha több napfényt mérne a soproni állomás, mint korábban, ugye?
Hol is volt korábban az állomás?
Most a Kurucdombon van ha jóltévedek, elõtte hol volt?
Elég kacifántos utat járt be ott az állomás nem?
Sopronban és Szentgotthárdon (meg Békéscsabán, Szolnokon, stb.) ugyanolyan müszert használnak. Azaz a -1 óra (amikor az épp felkelö vagy lenyugvó Napnak még ill. már nincs "ereje" kiégetni a papírt) mindegyik helyen egyformán -1 óra, ha a légköri viszonyok azonosak. Így az országon belüli különbségek ettöl nem torzulnak.
Ha napi -1 órával járhat akkor, amikor nincs különbség, akkor pont az országon belüli különbségeket nem tükrözi jól.
Hiszen lehet valójában többet sütött a nap Szentgotthárdon, mint Sopronban, csak épp kevesebbet mértek Szentgotthárdon.
Márton!
Megtennéd nekem, hogy a szegedi júliusi napfénytartamot is beírod?
Köszönöm!
Hiszen lehet valójában többet sütött a nap Szentgotthárdon, mint Sopronban, csak épp kevesebbet mértek Szentgotthárdon.
Márton!
Megtennéd nekem, hogy a szegedi júliusi napfénytartamot is beírod?
Köszönöm!
Az országon belüli különbségeket azért jól tükrözi, hiszen egységesen, ugyanazzal a mûszerrel mérjük. Abban viszont igazad van, hogy a végösszegek nem teljesen pontosak, hiszen a Capbell stokes az elsõ és utolsó napsugarakat már nem érzékeli az alacsony napállás miatt. Ez napi -1 órával is járhat... Ezt fõként az ilyen napokon jó megfigyelni, mikor zavartalan a napsütés, és összehasonlítani az aznapi napfénytartam összegét, a napkelte és napnyugta közötti idõszakkal.
Elég durva havi napfénytartamok születtek, azt hittem a Sopron-Kurucdombi 324,5 óra országosan a maximumok közelében lesz (egyébként helyi rekord havi napfény lett)., de ezzel hátul kullogunk, pl. Békéscsaba 373,4 óra Szolnok 361.2 óra....a sort Szentgotthárd zárja 296.0 órával. Nem semmi!