Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Én is Lõrincre gondoltam, nem a belvárosra, mert azért Lõrincen is biztosan jobban érezhetõ a városhatás, mint mondjuk 40 évvel ezelõtt.
Ezért jó 21-es csapivizsgálata, mert a hõmérsékletmérés vicc kategória, a csapadékot azért meg tudták mérni.
Ezért jó 21-es csapivizsgálata, mert a hõmérsékletmérés vicc kategória, a csapadékot azért meg tudták mérni.
Na igen, ez problémás lehet...
Viszont vannak ám lõrinci adataim is
(Igaz, ott csak 1954 óta.)
Na majd meglátom.
Viszont vannak ám lõrinci adataim is

Na majd meglátom.
Naja, a csapadékot valószínû nem befolyásolta a körbeépítés, legalábbis olyan szinten nem, mint a hõmérsékletet.
Végéhez közeledvén az idei hosszan tartó száraz idõszak, megihletett egy kis elemezgetésre, számvetésre. Annyi szó esik mostanában a rekordokról, extremitásokról, hogy felébredt bennem a kíváncsiság, vajon hosszabb idõsorok tükrében mennyire szokványos vagy rendkívüli a 2009-es szezon. A következõkben - önzõ módon - debreceni adatokat vizsgáltam, mentségem, hogy csak ebbõl volt elég hosszú adatsorom kéznél, illetve a térség az egyik legszárazabb mostanság. Mindenekelõtt a tények 2009-bõl:
A mai napig 263 mm csapadék hullott a reptéri mérések szerint, az átlagost megközelítõ, elérõ vagy azt meghaladó havi összeg mindössze január, február, március és június hónapokban alakult ki, a többiben messze elmaradt attól. (Jan-82%, febr-106, márc-113, ápr-11, máj-27, jún-141, júl-12, aug-38, szept-30%.)
Valamikor a nyár folyamán emlegettem, "viccesen fog kinézni" mindez grafikonon. Íme a saját méréseim alapján készült T-csapadék diagram eddig meglevõ része: Link
Az 1881-2008-as periódus hasonló idõszakával összehasonlítva az eddigi (I-IX.) mennyiség (1935-tel holtversenyben) az 5. legszárazabb szezont jelenti. A csúcstartó 1934 a maga 230 mm-ével, ezt követi 1992, az emlékezetes nagy aszály éve 263-mal, majd 1961 234 mm-e ér még dobogós helyet. Érdekességképpen az idõszaki maximum 811, az átlag pedig 439 mm volt 1881-2008 között, 1971-2000 esetében a minimum 231, a maximum 592, az átlag pedig 429 mm. A jan-szept idõszakról van tehát még mindig szó.
Év végéig egyébként a "legszárazabb év" titulushoz legfeljebb 59 mm-t "szabad" összeszedni, de akár 79 is dobogót jelenthet még. Azért majd' 130 évbõl harmadik legszárazabbnak lenni is elég nagy szó, az ehhez szükséges max 79 mm begyûjtésére 86 nap áll rendelkezésre.
Az évi összegek sokéves átlagának (1881-2008 átlagában 574, 1971-2000 átlagában 550 mm) eléréséhez 311 illetve 287 mm (!) szükséges, több, mint az eddig lehullott mennyiség, nyilvánvalóan nem reális ennek teljesülése. A papírforma szerint legalábbis éven belül épp az õsz csapadékmennyisége mutatja a legmeredekebb és legbiztosabb - jobban mondva a legkevésbé bizonytalan - csökkenõ trendet. Ebbe viszont most ne menjünk bele, mert hosszú történet.
Ellenben folytatása következik hamarosan.
A mai napig 263 mm csapadék hullott a reptéri mérések szerint, az átlagost megközelítõ, elérõ vagy azt meghaladó havi összeg mindössze január, február, március és június hónapokban alakult ki, a többiben messze elmaradt attól. (Jan-82%, febr-106, márc-113, ápr-11, máj-27, jún-141, júl-12, aug-38, szept-30%.)
Valamikor a nyár folyamán emlegettem, "viccesen fog kinézni" mindez grafikonon. Íme a saját méréseim alapján készült T-csapadék diagram eddig meglevõ része: Link
Az 1881-2008-as periódus hasonló idõszakával összehasonlítva az eddigi (I-IX.) mennyiség (1935-tel holtversenyben) az 5. legszárazabb szezont jelenti. A csúcstartó 1934 a maga 230 mm-ével, ezt követi 1992, az emlékezetes nagy aszály éve 263-mal, majd 1961 234 mm-e ér még dobogós helyet. Érdekességképpen az idõszaki maximum 811, az átlag pedig 439 mm volt 1881-2008 között, 1971-2000 esetében a minimum 231, a maximum 592, az átlag pedig 429 mm. A jan-szept idõszakról van tehát még mindig szó.
Év végéig egyébként a "legszárazabb év" titulushoz legfeljebb 59 mm-t "szabad" összeszedni, de akár 79 is dobogót jelenthet még. Azért majd' 130 évbõl harmadik legszárazabbnak lenni is elég nagy szó, az ehhez szükséges max 79 mm begyûjtésére 86 nap áll rendelkezésre.
Az évi összegek sokéves átlagának (1881-2008 átlagában 574, 1971-2000 átlagában 550 mm) eléréséhez 311 illetve 287 mm (!) szükséges, több, mint az eddig lehullott mennyiség, nyilvánvalóan nem reális ennek teljesülése. A papírforma szerint legalábbis éven belül épp az õsz csapadékmennyisége mutatja a legmeredekebb és legbiztosabb - jobban mondva a legkevésbé bizonytalan - csökkenõ trendet. Ebbe viszont most ne menjünk bele, mert hosszú történet.
Ellenben folytatása következik hamarosan.