Időjárási visszatekintő

És ezeknek a kutatásoknak az eredményeit lepke vagy bélyeggyûjteményben teszik be?
Bár a 2008-as kutatási eredmény még nem lehetett benne az 1961-1990-ig tartó idõszak adatait tartalmazó Éghajlati Atlaszban. Mindenesetre jobb késõbb, mint soha.
Abban az atlaszban több hibás értelmezés van, a klímaleírásokban azt érzékelem, hogy keverik a szezont a fazonnal.

Idézet egy tanulmányból:
"Sajnálattal állapítható meg, hogy az 1961-tõl 1990-ig terjedõ idõszak adatait feldolgozó, a Szolgálat által kiadott éghajlati atlasz az évi abszolút minimumhõmérsékleti átlagok tárgyalásánál a felszínnek és a terepalakulatoknak erre a klímatényezõre gyakorolt hatását a következõkkel intézi el: „ A területi eloszlásban döntõ a tengerszint feletti magasság és a növényborítottság hatása...” Azaz fõ szempontként a tszf. magasságot abszolút mértékével jellemezve, tévesen értelmezi. A növényborítottságnak pedig nem tudom, milyen szerepet szánhat téli idõszakban, jellemzõen lombhullató növények esetén, különösen hótakaró mellett. Néhány sorral lejjebb a következõket jegyzi meg a terepalakulatokra vonatkozóan: „ A felszínformák is hatnak a kisugárzás nagyságára: a homorú formák csökkentik, a domborúak növelik a felszín kisugárzását”!!
Egy szó sem esik arról, ami a legfontosabb: a légtest kisugárzás által történõ energiavesztésekor a gravitáció hatására végbemenõ, kiülepedésszerû légsûrûség és hõmérsékleti rétegzõdés létrejöttérõl. Azaz egy, a kisugárzásnak, a levegõ, mint gáz, fizikai tulajdonságainak és a gravitációnak köszönhetõ sajátos jelenségrõl. A felszínformák pedig az így rétegzõdött légtestben alakjuk szerint éppen az ott leírtakhoz képest ellentétes empirikus eredményekhez vezetnek, azzal, hogy a domború alakzatokról sûrûségénél fogva „legördül”, a homorú alakzatokban pedig összegyûlik a fent leírt hatások következtében vertikálisan mobilizált légtest leginkább energiavesztett része. Egy szó sem esik arról, hogy a dombokon sokkal magasabbak a minimumok,
mint a gödrökben, vagy egyáltalán a viszonylagosan mélyebben fekvõ területeken. Pedig ezt az evidenciát egy szabadidejét kerékpározással töltõ ember is számtalanszor megtapasztalhatja. De a sportot kevésbé kedvelõk sem esnek el ettõl a tapasztalattól, ma, a hõmérõvel ellátott autók korában. A továbbiakban látni fogjuk, hogy ennek milyen kifejezhetetlen jelentõsége van, akkora, hogy egy ilyen klímaatlaszban akár egy egész, külön fejezetet érdemelne. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy szárazföldi viszonyok között, klimatológiai szempontból ez a jelenség egymagában nagyobb jelentõségû, mint az atlaszban tárgyalt összes többi együtt.
Különösen annak tudatában, hogy azok közül hány klímaelem ugyanennek a jelenségnek a függvénye!
Pedig ebbõl az atlaszból ez TELJESSÉGGEL hiányzik!

A lenti idézett Magyarország éghajlati atlaszában a következõ megállapítás található az abszolút minimumhõmérsékleteknek a hõmérsékleti átlagokra gyakorolt hatására vonatkozóan:
„ Az eloszlás nem felel meg a hõmérsékleti átlagok alapján alkotott képnek, mivel mindkét szélsõérték felhõtlen égbolt mellett jön létre, úgynevezett anticiklonális helyzetben, így az eloszlás egy speciális makrocirkulációs helyzetnek felel meg.”
Az Olvasóra bízom, hogy jelen dolgozat elolvasása után helyesnek vagy helytelennek találja-e ezt az állítást!"

Zala megye állomásait Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce képviselte(képviseli) ebben a térségben. Mind a négy fagyzug. Ennélfogva relatíve alacsony minimumátlag, alacsony éves középhõmérséklet, magas páratartalom adatok származnak ebbõl a térségbõl.
(És hogy mennyire válogatott fagyzugba kerültek az állomások, azt az elõzõ (és a következõ) hozzászólásom bizonyítja.)
Ha tudták korábban a szakemberek, hogy itt fagyzugokban mérnek, és ezért olyanok azok az értékek, amilyenek, akkor miért az óceáni és alpesi hatást, a sok és gyakori(?)csapadékot és a kevés napsütést(?) jelölték meg a hûvösebb(?) klíma okaként?
Másik térségben meg felteszik jobbnál-jobb pozíciókba az állomásokat, és megállapítják róla, hogy ott térségileg milyen meleg a klíma.
Ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy nem tudhatjuk se ott se itt, hogy milyen a klíma térségileg, mert ott csak jó helyeken, itt meg csak hidegtavakban mértünk.

Ha visszakeresed a metnet fórumaiban az elmúlt években elkövetett vitákat errõl a témáról, láthatod, mennyire nem volt tiszta ez a dolog akkor, amikor általános értetlenség fogadta az érveléseimet és a bizonyítékaimat.
Az általad említett 2008-as év hidegtókutatásai olyan tapasztalatokat kellett, hogy hozzanak a kutatók részére, amelyek vastagon felülírták az eddigi klímaelemzések hõmérsékletre vonatkozó részét, és nyilvánvalóvá kellett hogy tegyék a jelenlegi állomáshálózat elégtelen és félrevezetõ voltát. Mint ahogy én ezt állítottam évekkel ezelõtt.

Az OMSZ foglalkozik a fagyzukokkal, a domborzat-hõmérséklet kapcsolatrendszer vizsgálatával, legutóbb 2008-ban jelent meg az Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok c. folyóiratban egy 75 oldalas tematikus szám ebben a témában. Itt pl. a Dél-Balatoni dombos-völgyes térséget vizsgálták digitális domborzatmodellekkel a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására. Itt a Soproni-hegységben mi is fogalkoztunk egy idõben a hideg légtavak vizsgálatával, több expediciós mérést is végezve. 2003. decemberében pl. 18 fokos hõmérsékleti különbséget rögzítettünk pár kilométeren belül. Az állandóan üzemelõ állomások közül Sopron-Kurucdomb és Fertõrákos(mocsár) értékei is jól mutatják az alacsonyabb fekvés hûtõ hatását, még borult (kivétel alacsony szintû felhõzet)ég esetén is, ha kicsit gyengül a szél Fertõrákoson egybõl el kezd süllyedni a hõmérséklet.

Köszönöm a dicséretet!
Bizony, nem csak a metneten lévõ többszáz idõjárás szeretõ észlelõ vagy fórumozó, de adott esetben a szakmában dolgozó profik is sokat tanulhatnának ezekbõl a vizsgálatokból, én omszban lennék illetékes, egészen biztosan szerveznék ilyen kirándulásokat, kutatásokat, mert költségük szinte semmi, és rengeteg információra lehet szert tenni.
Én is nagyon hiányolom a többiektõl az adott térségekbõl az ilyen expedíciókat, országos képet kaphatnánk mindig az adott hõmérsékleti viszonyokról, mert amint látni, az állomásokból nem derül ki a valóság.
Kár, hogy nincs rá lehetõségem, biztosan bejárnám ilyenkor a fél országot.

"csakis arra az adott anyagú, típusú, elhelyezésû, stb. hõmérõre igaz, amelyikkel mérték"
Tehát lényegében semmi értelme mérni és számolni vele, sõt, én odáig merészkedek, hogy a talajmenti fagy fogalma is erõsen kérdõjele ezek után, hiszen pl. ha egy állomás 2 méteren mér +0,5 fokot, vagyis nincs fagy 2 méteren, az árnyékolt mérõ által mért, valós talajközeli hõmérséklet pedig -0,6 fok, tehát elvileg talajmenti fagy van, ebben az esetben egészen biztos, hogy amennyiben a 2 méteren lévõ mérõt 100, 200 méterre vagy 1-2 km-re arrébb viszem, akkor biztosan van olyan pont vagy terület, ahol 2 méteren is lehetne mérni -0,6 fokot, vagyis nem csak talajmenti fagy van abban a térségben, hanem 2 méteren mért is.
Ezért külön kiemelni a talajmenti fagyot nem kell. Persze, amennyiben valósak lennének azok az õrült radiációs minimumok, hogy +2 fokhoz -7 fok tartozik adott esetben, akkor igen, de mivel nem, így nem.

A növények fagyása mint ahogy én is leírtam, biztosan függ sokminden egyébtõl is, nem csak az adott valós hõmérséklettõl, hanem ahogy Te is írod, fajtától egyedtõl stb, viszont amikor végigjárom az említett utat, és szénné feketedett paprikát sehol sem látok, csak a két állomás közelében, akkor azért az mérvadó.
Pláne, ha az adott falut végigjárom, és többtíz fagyérzékeny növényen sem látok fagysérülést, akkor az mérvadó.

A fentelfagyóstalajközelbennemelfagyós dologhoz pedig még annyit, aztán rohanok, hogy múlt õsszel egy közeli fagyzugban lévõ falunál a sekély, alig 0,5-1 méter vastag köd nem engedte lehûlni az alsó 1 méter annyira, hogy elfagyjon a trombitavirág, a köd szintje felett pedig meg volt fagyva.

Köszönöm a hozzászólásodat, természetesen elfogadom az észrevételeidet, sõt, én is tanulok belõlük.

Nem gondolom, hogy befolyásolhatta volna az ottani helyek minimumait és ezáltal az elfagyást a víz hõmérséklete. Egyrészt azért, mert a "hosszabb bottal horgászni lehetne" kijelentésem csak képletes, többszáz méter választja el vizet és az adott növényt, csak arra utaltam ezzel, hogy abban a mélységben vannak a helyek, ahol a folyó folyik, tehát a lehetõ legalacsonyabb terepponton. Másrészt ugyanolyan fekvésekben, ahol több kilométerre folyik a folyó, ott sincs elfagyva semmi. Harmadrészt az ezen a képen Link látható paprikák a Principális-csatorna partján vannak, láthatóan szétfagyva. A "Principális-partján" itt most szó szerint értendõ, lehajoltam fényképezni, majd felegyenesedve láttam a csatorna vizét, melynek távolsága a paprikától kb. 6 méter. Igaz, ez a csatorna csak egy csatorna, de 6 méterrõl a 9 fokos víznek azért "lehelnie" kellene egy kicsit.
De a leglényegesebb ok a második, hogy ugyanolyan mély vagy sík fekvésekben kilométerekre a víztõl sem volt elfagyva semmi.

Mivel volt már 1-2 éjszaka, amikor a térségemben a mérõállomások (Nagykanizsa -3 fok, Iklódbördõce -2 fok és Szentgotthárd -3 fok) fagyot mértek, ma délelõtt fagyvadászatra indultunk, a Nagykanizsa-Letenye-Lenti-Lendva-Tornyiszentmiklós kört jártuk be. A pirossal bekarikázott településekrõl vannak fényképek Link Link
Hõmérõként azok a növények szolgáltak, amik egy-két fokos vagy egy-két tizedfokos negatív hõmérsékletnél már látható sérülést szenvednek. Ilyen például a trombitavirág, ami már -0,5 fokon "megzuhan", a dália és a paradicsom is ennyit bír körülbelül, a paprikán és a kannavirág pedig -1 fok alatti hõmérsékletnél már fagyásnyomot látni.
Nyilván fajta és fajta, növény és növény között is lehetnek különbségek, de több növény vizsgálata elég pontos referenciát ad az adott pont, adott hely, adott település eddigi minimumhõmérsékleteinek mértékérõl.

Az eddigi fagyos éjszakák a térség állomásain: október 16-án Link , október 19-én Link és október 21-én, azaz tegnap Link . Ez utóbbi volt az állomások szerint a durvább, fõleg, hogy a radiációs minimumok szerint Link lényegében talajszinten -6-9 fokos értékek születtek, amik már rendesen odavágnak a vegetációnak.
Nézzük, ennek tükrében az említett útvonalon lévõ települések "minimumhõmérõit".

Kannavirág Murarátkán , a piros ponttal Link jelzett helyen Link Link . Látható, hogy a kannavirág teljesen ép, annak ellenére, hogy a Mura partján vagyunk, ennél lejjebb itt már nincs, a legalacsonyabb terepponton vagyunk. A növény sértetlen.
Néhányszáz méterrel odébb a dália önmagáért beszél Link , a képen jobb oldalt látható sárga ház mellett van a Mura holtágának töltése, tehát a lehetõ legalacsonyabb terepponton vagyunk.
Ez a kép Link megint egy kicsivel arrébb pedig bizonyítja, hogy Murarátkán lévõ meteorológiai állomás a mély fekvés ellenére sem mért volna még fagyot.
Dália Muraszemenyén Link , fagyot ez sem látott még, pedig ettõl a növénytõl egy hosszabb bottal már horgászni lehetne a Murában.
A paprika is ép ugyanitt Link , ez a dália-trombitavirág szimbiózis Link pedig biztosan együttes erõvel tartotta távol magától a mínuszokat, láthatóan sikerrel. A folyóparti, tehát mély fekvés ellenére.
Csörnyeföld , távolabb a folyótól, de amint a képen látható, teljesen sík terepen, épülettõl távol Link , a kép alján teljesen ép paprikák Link Link , ezen a képen pedig a teljesen ép paprikavirág Link nem nagyon enged meg negatív hõmérsékletet.
Dália a szomszédos Vörcsök településen Link Link
Tormafölde , a Kerka folyó mellett trombitavirág, fagyot nem látott Link , két házzal odébb paprika, semmi baja Link Link
Iklódbördõce szomszéd faluja, Csömödér egy kicsit van csak jobb fekvésben, a paprika ép Link , a fügén Link sem látni fagyásnyomot, pedig -0,5-1 foknál már a levelek lógnak és olyanok, mintha le lennének forrázva.
A következõ település Iklódbördõce , az itt lévõ omsz meteorológiai állomás tegnap reggel -2,2 fokot mért.
Hogy az eddig általam betett képek mennyire bizonyítják az enyhe hõmérsékleteket, arra itt egy-két példa az iklódbördõcei -2,2 fokos minimumot követõen: füge Link Link , trombitavirág Link . Látható a komoly fagy nyoma, szemben az eddigi képekkel, ahol a haja szála sem görbült semminek. Az agyonfagyott trombitavirág is lent van, mély fekvésben Link . A krizantém elég sokat bír, de ez sok volt neki is, nincs agyonfagyva, de megpörkölõdött Link Link . Végül a meteorológiai állomás "alatt" így néz ki a paprika Link . Szanaszét van fagyva.
A kép bal felsõ sarkában az állomás tányéros árnyékolója Link , továbbnézve a rommá fagyott paprikák.
A következõ település Lenti felé haladva Lenti-Szombathely . A falu egy kis dombon fekszik, ennek megfelelõen a dáliák épek és egészségesek Link Link Link
Ezek a dáliák kint voltak a kerítésnél, a kiskertben egy hölgy dolgozgatott. Kérdezzük, nem lett semminek baja ugye? A hölgy meglepõdve, tanácstalanul, kicsit megijedve kérdi, hogy: "Miért, mi baj van? Mi baj volt?" "Hát nem fagyott el semmi" - mondom én. Erre a hölgy megnyugodott, hogy csak errõl van szó, majd annyit szólt: "Ja isze itt nemigen volt fagy!". Mondjuk neki, hogy Iklódban agyon van fagyva minden, erre meglepõdve: "Tényleg? Iszen itt van a szomszédban!".
Hát igen.
Lenti-Szombathely túlsó felén épek a paprikák Link , sõt, ép a paradicsom is, ami igazán nagy szó, tudva, hogy a paradicsom nagyon fagyérzékeny Link
Az már csak mellékes dolog, hogy ez a paradicsom radiációs minimummérõként is szolgál, hisz a talajon fekszik. Amennyiben az elsõ térképeken látható -1-3 fokokhoz -6-9 fokos radiációs minimumok tartoznak, itt amennyiben 0+1+2(?) fokos 2 méteren mért minimum lehetett, akkor -3-4-5 fokos radiációs minimumot biztosan mért volna egy állomás. Közben pedig a paradicsom ép, -3 fokon írmagja sem maradna. Tehát ezek az õrült radiációs minimumok egyáltalán nem valósak. Sõt...
Amint látjuk, Iklódbördõce 3 szomszédos települése, Tormafölde, Csömödér és Lenti-Szombathely virágai, növényei arról árulkodnak, hogy fagypontközeli érték talán elõfordulhatott, de -2,2 fok nem, sõt, e 3 település nagy részén ezen az õszön még nem volt fagy. Az iklódi -2,2-vel szemben.
Lendván a mérõállomás +1 fokos minimumot mért tegnap reggel, megnéztük, valós lehetett-e az az érték. Olyan településrészeket néztünk meg, ahol hõszennyezés nem jöhet szóba, és próbáltunk házaktól távol esõ növényeket fényképezni. Ez a trombitavirág Link és ez a paradicsom Link Link teljes épsége lent a síkon mindent elárul, egyszersmind hitelesíti is a lendvai állomás +1 fokos minimumát.
Tornyiszentmiklós lendvai értékekrõl árulkodik Link Link Link Link . Ez a néhány kép épülettõl távol készült, látni rajtuk, hogy nem jó fagylefolyási pozícióban vagyunk, sõt, ezek a teljesen ép trombitavirágok és paradicsomok a Kerka folyótól 300 méterre vannak. A piros pont jelöli a helyet Link , a piros vonal pedig a Kerkát, alig vagyunk itt pár méterrel magasabban a Kerka szintjétõl, tehát a legalacsonyabb terepponttól.
Délután Nagykanizsán voltam.
Ezen a képen a meteorológiai állomás látható Link , a lábam alatt pedig szanaszét fagyott paprikák Link , légvonalban sehány méterre az állomástól. A tegnapi hajnalon mért -2,7 fokos minimum láthatóan jobban odavágott a paprikának, mint az iklódi -2,2 fok, ez kiderül a képekbõl Link Link Link
Ilyen paprikát a Nagykanizsa-Letenye-Lenti-Lendva útvonalon sehol sem láttunk, megközelítõt is csak Iklódban.
Sõt, fagykárt szenvedett paprikát is csak ezen a két "zsebkendõnyi" területen láttunk. Ahol a két állomás van.
Például az állomás melletti kertvárosi részben vannak paprikák, amik kaptak, de láthatóan nem -2,7 fokot Link , ez a kép például Link egy ritkásan beépített helyen van, kicsit magasabban, mint az "állomási" paprikák, kicsit megpörkölõdtek, de messze nem -2,7 foktól.
Ez a kannavirág is kapott egy kicsit Link , ez volt az egyetlen az említett útvonalon, amit megfagyva láttam, az állomástól nem messze, épület mellett.
Ez pedig paprika egy udvarban, az állomástól légvonalban 300 méterrel, semmi baja Link , mint ahogy a fügének sem Link .
Sormás település olyan körülbelül Nagykanizsának, mint Pogány Pécsnek, annyira van a falu a várostól, mint a bajai állomás Bajától, a szegedi Szegedtõl, vagy a kaposvári szennyvíztelepi állomás Kaposvártól.
Ha itt lenne a nagykanizsai állomás, magasabb tszf. szinten, völgybõl-síkból kiemelt pozícióban Link , akkor ennyit mért volna Link Link
Kannavirág Sormáson házhoz közel Link és háztól távol Link
Ha pedig Sormás település alsó részén lenne az állomás, akkor ennyit mért volna Link
Itt úgy néz ki, megfordult a világ, és a radiációs minimum felkúszott két méterre, a két méteres minimum pedig lemászott a talajra. Egy biztos, a talajközelben lévõ levelek nem fagyottabbak, mint a 2 méteren lévõk. Sõt.
Egyébként sem fagyott agyon ez a trombitavirág, az iklódi -2,2-ben látottakhoz képest biztosan nem, még ép levél is van rajta.

Tanulság: 1. Nem érzékelhetõ az a drasztikus különbség a növények elfagyásában, mint amit a két méteren mért és a talajközelben mért radiációs minimumok között látni, sõt, lényegében számottevõ különbséget sem látni. Valószínû azért, mert nincs is. 2. A két zalai mérõhely láthatóan a lehetõ legrosszabb pozícióban van, ez alatt nincs. Felette viszont annál több. Az állomások által mért érékekbõl az derülhet ki, ha valaki csak megnézi a mért értéket, hogy Zala megye ezen része le van fagyva, vége a vegetációnak, hiszen -2,-3 fokokat mértek. Közben a képek tanúsága szerint épp fordítva van, az említett vonalon szinte nincs fagykár. És akár még hetekig így lehet, tehát az állomások által "mért" vegetációs idõszak nagyon-nagyon csalóka. Sõt, hamis. 3. A fagyott és nem fagyott területek között nem csak pozícióbeli különbség volt eddig ezen az õszön, hanem térségi is. Eddig pont úgy adódott, hogy a Letenye-Tornyiszentmiklós vonalon rossz fekvésekben sem fagyott még. Közben a térségileg rosszabb Nagykanizsa melletti Sormáson pedig olyan állapotok uralkodnak, mint a jobb térségben. Elõbbi térségi, utóbbi pozícióbeli különbség.