Időjárási visszatekintő

Igen, finoman szólva is több, mint valószínû, hogy ha csakugyan egy harmadik állomás adatai jöttek be a képbe, végül ez lesz a megoldás.
Már csak azért is mert az adatsor az Egyetemen készült, s ez azt is megmagyarázza, miért helyettesítették már 1930-tól a pallagi adatokat, illetve miért nem a reptériek szerepelnek 1950-60 között, amikor már az is rendelkezésre állt volna.

Nekem is van egy tippem: ha Debrecenrõl van szó, és nem Pallag vagy Reptér, akkor a régebbi idõkbõl tudomásom szerint csak egy állomás jöhet szóba, ez pedig az Egyetem.

Köszönöm én is az elismerést, és nagyon jó, hogy felvetetted a homogenitás problémáját, bizony az én adatsorom esetében is vannak "rendellenességek", amikrõl érdemes megemlékezni.

Az az igazság, hogy elõttem nem egészen tiszta a teljes adatsor eredete, nagyrészt "megörököltem", nekem már csak a legutóbbi szakaszt kellett hozzátoldanom. Azonkívül az "omszos" homogenizálási eljárás mikéntje is homályos kicsit, de ez most mindegy is. Lényeg, hogy vannak - helyenként jókora - eltérések a met.hu-s éghajlati adatsorához viszonyítva.

A változatosság és a szemléletesség kedvéért megint diagramot mutatnék adatok felsorolása helyett. Egyszerûen kivontam a met.hu-s adatokat a saját sorom megfelelõ adataiból: Link
A két adatsor láthatóan megegyezik az idõszak nagy részében, durván az 1930-60-as idõszakot leszámítva, amikor is gyakorlatilag elszabadult a pokol. Mintha ez a szakasz egy másik debreceni állomás - merthogy Pallagon kívül, aminek az adatait kéne látnunk 1950-ig, van még pár szóba jöhetõ - adatsorából lenne idegyógyítva. Ugye a met.hu-n látható sor 50-ig pallagi, onnan reptéri, de nálam épp egy átmeneti idõszak adja a kiugrókat. Azon belül semmi következetesség, szabályszerûség nem látszik az eltérésekben, és bár õrült nagy különbségek is vannak helyenként, ezek száma összvissz 10-12.

Végsõ soron én így is alkalmasnak találom az adatsort elemezgetésre, mellette viszont nyomozok rendületlenül a problémás szakasz eredete után. Addig eljutottam, hogy tippem már van.

Más:
Zivipötty, szép munka!

Kicsit békésebb vizekre evezve, még a hónap elején ígértem, hogy visszajövök a szárazságos-csapadékos téma ( Link ) folytatásával.

Adott tehát a debreceni csapadéksor 1881-tõl, melynek kapcsán szó esett bizonyos tendenciákról. Na igen, ilyen idõtávon nem nagy mûvészet kimutatni vélt vagy valós trendeket, szabályszerûségeket. A statisztika mindenesetre a következõket mutatja:

Az éves összegeket még 5 éves mozgóközepekké simítva is egy eléggé rapszodikus, tág határok között ingadozó görbét kapunk. ( Link ) Ha vizsgáljuk a változások irányát, lineáris helyett legjobban valamelyik többedfokú polinomiális trendfüggvény képes csak kielégítõ illeszkedést adni, én ezúttal az egyszerûség kedvéért csak harmadfokút alkalmaztam. A csapadékadatokra amúgy igen jellemzõ nagy szórás miatt igazán jó illeszkedést nem is lehet elvárni, a 0,34-es r érték itt egy laza-közepes összefüggést mutat a számított trend és a valós adatok között. Amit pedig maga trendfüggvény mutat, magáért beszél, és valószínûleg nem is nagy újság senki számára.
Íme ugyanez évszakos bontásban:
tél: Link
tavasz: Link
nyár: Link
õsz: Link

E két utóbbi megér egy misét, fõleg a nyári amolyan állatorvosi ló, látszik rajta minden, amit egy valamire való "klímaváltozás-hívõ" sem szokott kihagyni a repertoárból: egyre növekvõ amplitúdójú ingadozás rövidebb távon, ugyanakkor hosszú távon eléggé kétséges irányú tendencia, az alkalmazott függvény ez esetben szépen adja a 70-es évektõl a negatív anomáliát (3-nál magasabb fokszámúak mind érzékelik az utolsó egy-másfél évtized növekedését).
Az õszi görbe a legmegbízhatóbb mind közül, szépen követhetõ egy nagyobb skálájú szinuszhullám, mely ráadásul jól is illeszkedik az adatsorra (r=0,6). Érdekességképpen lineáris trendet is viszonylag pontosan tudnánk illeszteni, az egy igen jelentõs (0,3 mm/év) csökkenõ tendenciát hoz ki, de a magasabb fokú polinomok is egyre lejjebb araszoló ciklikusságra mutatnak az õszi hónapok esetében.

A hosszú távú csökkenés vitathatatlan, íme még egy szemléletes ábra ennek mértékérõl: Link A 30 éves átlag alakulása (tehát a sokéves), vagyis a mindenkori viszonyítási alapunk változása az utóbbi majd' 130 év alatt.

Végezetül némi friss információ az aktuális csapadékhelyzetrõl. Legutóbbi elemzésem alkalmával még 263 mm éves összegrõl beszéltem. Akkor még mondhattam, hogy akár eshet 59 is az év végéig a "legszárazabb év" címhez, illetve 79 a dobogóhoz. Nos, azóta a reptéren 89 mm esett, az összeg így 352 mm-re nõtt. Vége hát a dobogós álmoknak is - hála Istennek. Jelen pillanatban a I-X idõszakot tekintve 2009 már csak a 13. helyen szerénykedik, sõt még e hónapban is csúszhat lejjebb. Még 3 mm és beelõzi 2000, újabb egynél 1959, majd még egynél 1947. És ott liheg a nyakán 1990 is...