Bioszféra

Nem cáfoltam magam és nem írtam, hogy BETEG, idõs embereket nem támad meg: "ez egy olyan törzs, ami elsõsorban nem az idõsebbeket fenyegeti (a "normál" influenza "szokásos" áldozatai), hanem a fiatalokat, úgy 40 éves korosztályig" ; a legyengült immunrendszerrel rendelkezõ emberek köztudottan minden influenza-járványkor különösen veszélyeztetettek, ez nem kor függvénye.

Nem folytatom tovább, parttalan vita ez, melyben minden szavamon fogást keresel. Legyen igazad...

A Tamiflu (és hasonló társai más néven) azért lehetnek hatékonyak az influenza több variánsa ellen is, mivel a vírus felszínén lévõ neuraminidináz nevû glikoprotein ellen hatnak, megakadályozva ezzel, hogy a sokszorosított vírusok ki tudjanak kerülni a gazdasejtekbõl (a neuraminidáz bontja meg a gazdasejt membránját kifelé jövet), ezzel megakadályozza a vírusnak további sejteket történõ megfertõzését. A hatására jóval enyhébb és gyorsabb lefolyású lesz a betegség.
A vírusfelszíni glikoproteinek, amelyekrõl a betû/szám elnevezését kapja a vírus, valóban sokfélék lehetnek. A hemagglutinin (ez a gazdasejtbe való bejutást rendezi) 15, a neuraminidáz 9 fajtája ismert. A vírusellenes szerek igen nagy része a neuraminidáz ellen hat, nem csak influenza esetében. A neuraminidáz egy bizonyos típusú glikoprotein, amely típuson belül igencsak sokféle lehet, ám vannak közös pontok, amelyeken megtapadva a gyógyszer molekulája képes blokkolni a mûködését.
Ez mind az A mind a B típusú influenzavírusok esetében mûködõképes marad. A tamiflu hatásmechanizmusa ráadásul olyan, amely kevéssé teszi lehetségessé a rezisztencia kialakulását. A Tamiflu NEM a H5N1 ellen lett kifejlesztve, pusztán ezen vírus esetében használták nagy arányban...

Amúgy meg sajnálom, hogy apósod beteg, de most pont magadat cáfoltad ezzel, hisz ez az új influenzatörzs pont az egészséges, erõs fiatalokat támadja meg, ahogy azt Te is írtad, nem pedig a beteg, idõs embereket. Lehet, hogy egy adott világjárvány esetén apósod ezerszer nagyobb biztonságban volna, mint Te magad.

Szerintem is 2-3 hét alatt lecseng ez a meg-ijedés, mint a madaras-vírusnál is.
"Ilyen volt a spanyolnátha is, bár abban a t.gyula felülfertõzés gyõzött azért. Ahogy a mai influenzákban is a bakteriális felülfertõzés a gyilkos,nem a vírus maga."

Emlékszem a madárinfluenzára; ott viszont CSAK a tollasoktól lehetett megkapni a vírust. A WHO viszont megállapította, hogy ez a malacvírus bizonyítottan már emberrõl emberre terjed, ezért is léptették életbe a 4. fokozatot a 6 fokozatú "világjárvány-riasztási" skálán (mellesleg az 5. fokozat már világjárványt jelentene) Link
Azt meg végképp nem értem, hogy miért tetszelegnek a gyógyszercégek abban a hitben, hogy jól fel vannak szerelve, miközben azt hangoztatják, hogy rengeteg Tamiflu van raktáron... a Tamiflu ugye a H5N1 ellen lett kifejlesztve, a malacok meg a H1N1-et terjesztik. Gizike és gõzeke...
Az már csak az én privát indíttatásom, hogy a "járvány" kitörése óta egyfolytában az extrém súlyosan szívbeteg apósomra gondolok. Talán ezért érint érzékenyebben a dolog.

Nyuli, még a mexikói halálesetek nagyon nagy részérõl sem bizonyított, hogy sertésinfluenzában haltak meg...
Emlékezz a madárinfluenzára pár éve... Abban a megbetegedetteken belül SOKKAL nagyobb volt a halálozási arány!!!!!! Mégsem volt belõle világjárvány sokmillió halottal.
Senki nem kezeli félvállról, csak éppen meglehetõsen erõs kritikával.
A fiatalok és az immunitás hiánya marhaság. Minden egyes év minden egyes influenzája MÁS vírusból lehet, egy éven belül is lehet többféle vírusból járvány. Emiatt lehet az emebr akár minden évben is influenzás és nem alakul ki immunitás, csak azzal az egy vírussal szemben, amelyet már átélt a test. A védõoltásokat is azért kell rendszeresen ismételni, mivel más-más vírusok elleni vakcina mindegyik az aktuális évi járványoknak megfelelõen. A WHO külön figyeli az északi és a déli félteke járványait, egymáséra lehet belõlük következtetni.
Ez a vírus úgy öl, hogy pont az immunrendszer erejét fordítja a szervezet ellen: kialakul egy olyan immunsejtes reakció, amelynek során a fertõzött emberi sejteket megöli az immunsejt, hogy ezzel akadályozza meg a vírustermelést. Ha egy csomó tüdõsejtet kinyír az erõs és egészséges immunrendszer, akkor teli lesz a tüdõ "dögökkel", vizenyõvel, lecsökken a mûködõképes tüdõsejtek száma egészen gyorsan, kissé megnehezítve a légzést... Ilyen volt a spanyolnátha is, bár abban a t.gyula felülfertõzés gyõzött azért. Ahogy a mai influenzákban is a bakteriális felülfertõzés a gyilkos,nem a vírus maga.

Egyébként épp pár órája került ki egy viszonylag visszafogott, realitás talaján maradó cikk a zindexre is. Eszerint:
"A tények 2009. április 28-án, kora délután: a két hete kitört járványnak eddig húsz igazolható halottja van, mindannyian mexikóiak. Jelenleg 1757 gyanús megbetegedést találtak, az igazolt fertõzések száma azonban egész világon 86: ebbõl 33-at Mexikóban, negyvenet az Egyesült Államokban, hatot Kanadában, hármat Új-Zélandon, kettõt Nagy-Britanniában és egyet Spanyolországban és Izraelben regisztráltak. A Mexikón kívüli betegek állapota nem súlyos, a fertõzés azonban már bizonyíthatóan emberrõl emberre is terjed."

Nem pánikkeltés, tényközlés... 4 sertésinfluenza-eset van Bécsben, a páciensek karanténban vannak.
Szerintem inkább valahol középen van az igazság; sem a pánikkeltés nem OK, de a félvállról való kezelés legalább ennyire nem. Maláriában valóban 1 millióan halnak meg évente. Annó a spanyolnátha viszont 25 millió áldozatot követelt, egy olyan világban, ahol nemhogy a földkörüli utak, de a sima repülõutak száma is szinte a nullával volt egyenlõ. Könnyen kiszinezhetõ, milyen gyorsan tud elterjedni manapság egy vírus.
Talán még annyit hozzá: ez egy olyan törzs, ami elsõsorban nem az idõsebbeket fenyegeti (a "normál" influenza "szokásos" áldozatai), hanem a fiatalokat, úgy 40 éves korosztályig, mivel pont a fiatalokban nem alakult ki eddig egy ilyenfajta influenzával kapcsolatos bármilyen fokú immunitás.

Ez komló.
A Kaszabubu nemrég belinkelt kúszónövénye pedig valóban borostyán.

Hát igen... a gyógyítás/gyógyszerkutatás eltorzult, komoly profitot termelõ "iparággá vált" Ráth-Végh idézi valamely könyvében, egy középkori holland orvos-céh az elegáns úri öltözködés, lovon járás, tekintélyt keltõ magatartás elõírásai mellett szabályzatában alapelvként leszögezte, hogy a beteget gyógyítani, szenvedéseit enyhíteni kell, de csak annyira hogy érezze, szüksége van az orvosra és minél tovább lehessen kezelni... Nem akarom a gyakorló orvosokat megsérteni (életben maradásomat is lelkiismeretes, önzetlen orvosaimnak köszönhetem akik egy fityinget se fogadtak el tõlem négy éve halott lennék; köszönöm nekik) de némelykor a hippokratészi eskü hipokrita jelleget ölt, eltakarva a gyógyszer-iparral, gyógyászati mûszer/segédeszköz-gyártással összefonódó üzleti megfontolásokat, de tán ide sorolhatom a klinikák, kórházak, rehabilitációs intézmények "hotel-szerû" mûködtetését is. "Sok pénz van bennük" illetve eredményesen lehet forgatni ilyen területeken a PÉNZT, viszont ilyen idõket élünk hogy "el kell tartaniuk magukat" mert az államok többsége egyre kevésbé tudja pénzelni õket

A vadszõlõnek vélt növény levélzete és indái Link
Noli gerlekép vélemény TXH Az a vezetékszakasz amint ül, a távmérõ szerint 26m távolságra van. A teraszon ülve a cseresznyefa lombjainak résén át megláttam a galambot, gondoltam letelézem, kedves látvány volt ahogy tollászkodott. Az autofókusz ilyenkor is használhatatlan mert az elõtérben kb. 6 m-re lévõ lombozatra élesít Jó reggelt, jó kedvet mindenkinek

Szóval nagyban folyik a nemzetközi pánikkeltés... A "fertõzésekrõl érkezett jelentés" egyelõre annyit jelent, hogy valakik, akik Mexikóban voltak, most tüsszögnek, de nem sertésinfluenzájuk van - legalábbis pár perce ezt mondta a rádió.
Normál influenzajárványok során évente (egy influenzavírus szezonális tevékenysége alatt, ami 2-3 hónap féltekénként) mintegy 250-500 ezer ember hal meg világszerte.
A malária, mint bolygónk leggyilkosabb betegsége, évente több, mint egymillió halálozásért felelõs. Ez naponta cca 3000 embert jelent! Ráadásnak nem járványként, hanem standard, stalbil pusztítóként teszi. Mégsem rettegünk tõle, sõt, aki maláriás vidékre utazik, igencsak hajlamos elfelejteni a megelõzõ gyógyszer szedését... Ja, hogy ez nem fenyegeti a mérsékelt öv fejlett civilizációit? Aham. Ellentétben az influenzával, ami meg igen...
A világbank meg ad KÖLCSÖNT Mexikónak a védekezésre. A halál haszonlesõi...

Továbbra is azt mondom: lehetõség van egy igazi világjárvány kialakulására, már csak azért is, mert 40 éve nem volt ilyen és "itt az ideje", másrészt azt is mondom, hogy egyelõre nem kellene pánikkal reagálni, elég a józan gondolkodás és az ésszerû viselkedés. A média meg jól kihasznál minden ilyen eseményt, jó címlapokat ad ugyanis, a nem bizonyított eseteket is a sertésinfluenzához tartoznak tüntetni fel kifizetõdõ dolog.
Legyünk kicsit visszafogottabbak szerintem. A WHO elég hiteles cég, akit érdekel a téma, ott olvasson utána, ne a hírlapokban.

Közben az USA-ban egészségügyi vészhelyzetet hírdettek ki, valamint Franciaországból és Spanyolországból is fertõzésekrõl érkezett jelentés.

Az immunrendszer majd megtalálja a hathatós választ.Nekem sincs jobb válaszom, majd meglássuk,szerintem el fog halni..ott arra ahol létrejött.

Így van. A tüdõgyuszi vitte el a betegek nagy részét, illetve a H1N1 törzsre jellemzõ még az, hogy olyan extra erõs immunválaszt váltanak ki, hogy ebbe pusztulhat bele a beteg. Az van, hogy az immunsejtek igyekeznek a fertõzés helyére (ált. légutak, tüdõ), s ott nekiállnak irtani. MIvel vírusról van szó, az irtás a gazdasejttel együtt történik, vagyis a test saját sejtjeit öli meg a saját immunrendszer. Pont emiatt is volt a spanyolnátha is elsõsorban az erõs, egészséges fiatalemberek halálos betegsége, mivel az alapban gyenge immunrendszert nem tudja extra reakciókra késztetni...
A mostani vírus is ilyen típusú, vagyis még ha nincs is t.gyula bacifertõzés, akkor is kinyírhatja az embert tüdõn át, mivel a sejtek megölésével ellehetetleníti a légzést... Kb. mint a tüdõpestis. Igazából tehát az orvosság lehet akár az immunválasz gyengítése is, ezzel persze a felülfertõzésnek adunk esélyt. De majd elválik, hogy mit találnak ki.

Betojva = tartottak tõle hogy elõbb tör ki gyorsan terjedõ halálos tömegjárvány mielõtt hatásos ellenszert találnak rá

Ez tökéletesen igaz, sok embert vitt el akkoriban hideg égöveken is. Az volt a legnagyobb baj hogy hamar "átment" tüdõgyulladásba amit akkoriban még nem tudtak gyógyítani, a penicillint meg csak 1928-ban fedezték fel és a negyvenes évektõl kezdték embereken alkalmazni. Ezért is voltak "betojva" amikor a SARS fellépett.
Ez a retek "flu" pedig fõleg a locspocsos átmeneti idõket kedveli ami nem igazán trópus (kedvelte EDDIG leginkább; persze a vírusnak is van "életösztöne" ész nélkül szaporodik és folyvást alkalmazkodik hogy a faj ne haljon ki. Fura ez a fajfenntartási ösztön, alig pár száz/tíz/ezer molekulás trutyi is élni akar? Inkább olyan mint a rozsda, ha alkalmas helyet talál, megjelenik. Ha életre kelt, akkor már életben is akar maradni és mindig marad pármillió amelyik "génhibás" mutánsként alkalmazkodik és lappangva vár amíg el tud szaporodni. Távoli analógia, a körülmények összejátszása révén történõ életrekelésrõl eszembe jut Stanislaw Lem "Magafia Majmász" novellája. A történetben életre kel véletlen külsõ impulzus folytán egy élõlényekkel benépesített kozmikus világokat álmodó gondolkodó áramkör, amíg egy újabb lökéstõl szét nem hullik. Nem közeli hasonlat, de valamennyire tán ráillik annyiban hogy külsõ körülmények olyan dolgot is életre hívhatnak vagy elpusztíthatnak, amire nem is gondolunk)

Ok! Nekem annyi-ennyi, sziasztok, a héten meló, szombaton is.(a fõnök szerint szombat az szombat, tehát= nyitvatartás)
Azért várom azt a szerdai esõt,itt is!

A spanyolnáthának nem sok köze van a spanyolokhoz... hülye elnevezés csak, ami rajtragadt... Az európai járvány a spanyoloknál aratott elõször, így lett ez a neve. A világ északi vidékein is jelentõs pusztítást végzett (Kanada, Alaszka), teljes településeket irtott ki. Szóval egyáltalán nem köthetõ a meleg vidékekhez...Ráadásul hûvös idõben hatékonyabban is terjed az influenza a levegõben, meg még van egy rakás oka, ami miatt a téli idõszak kedvezõbb a járványnak.

Bubu bár hozzáteszem

Hát a hõmérsékletre mégis csak vissza lehet következtetni.Spanyol nátha,Hongongi-távol keleti fertõzések. Mind a 10-35 fokot kedvelik, meg a disznós-csirkés-jászolban alvókat.
Miért nem tör ki járvány,mondjuk Izlandon, Norvégiában, vagy Chilében? Más az atmoszféra, meg az emberi mentalitás.(meg nem kell vigyázni az állatra,mert nem lopják el).

Bizony, vannak! Még az sem kell, hogy egy ágyban aludj egy malaccal, elég ha egész életetekben pár méteren belül vagytok. De sok szegény vidéken annyira nagy érték a háziállat, hogy bizony mellette is alszik a gazda. Így adott a lehetõség a kórokozóknak, hogy egyik alanyról a másikra vándoroljanak. Amikor egy emberi influenzavírus jelen van az adott alany szervezetében, s ilyenkor jut belé a másik élõlény vírusa, akkor van lehetõség olyan "génkicserélõdésre", aminek kapcsán kombinálódhat a két vírus és kialakulhat belõle az a faj, ami már új tulajdonságokkal bír, így nincs rá felkészülve az immunrendszer sem. Az influenzát nem lehet "megenni", ráadásnak az influenzavírusok tudtommal erõsen hõérzékenyek (41 foknál leáll az RNS szintézise bennük, vagyis nem tudnak szaporodni). Épp emiatt is fura a jelen törzs, mivel ugye meleg égövi járványról van szó...
Az influenzának sok törzse van, ebbõl kevés csak az emberi, s azon belül is kevés a veszélyes. Veszélyesnek az számít, ami gyorsan terjed, és jelentõs halálozást okoz. Nálunk, ha belehal valaki az influenzába, az sosem a vírusba, hanem az azt követõ bakteriális felülfertõzésbe hal bee (pl. tüdõgyulladás) így maga a vírus csak legyengíti a szervezetet kellõen a bacik befogadásához... Ha maga a vírus válik halálossá, azzal van a gond.

Laikus válaszom,nem tudok annyira ebbe a vírus-mizériába belemélyedni.
Nem értem én is az "együttélés" dolgot.Vannak emberek akik egy fedél alatt alszanak,vannak az állatokkal?(lehetnek.) és akkor cseppfertõzés is elég a továbbfertõzéshez?Nem hiszem.
Én csak az állatok húsának elfogyasztására utaltam, hõkezeléssel ki lehet védeni egyes fertõzéseket...Na ennyi, nem tudom tovább.
Köszz a hsz.-eket,

Na igen, de ha már kialakult az embert fertõzni képes változat, akkor nem néz bankszámlakivonatot... Enni meg nem feltétel a forrásállatot influenza esetében, elég együtt élni vele. Na én maximum paradicsom-influenzát kaphatnék :-))
A légkör nem foglalkozik a vírusokkal, annyi szent.
Ami érdekes lehet: trópuson alakult ki a vírus (az eddigi influenza nem bírja a nagy meleget) és erõs, fiatal szervezeteket gyûrt maga alá.
Legutóbb 1968-ban volt veszélyes influenza világjárvány, ami a hongkongi influenza volt, az azóta eltelt jó 40 évben nem... Rengeteg idõ volt hát a vírusok változására.
Viszont, amit nem értek: hogy a fenében tudják már MOST európai kürházak megállapítani, hogy egy adott gyanús eset sertésinfluenzás, vagy nem? Ha van kész genetikai térkép, amit átküldött a WHO a világnak, akkor is kell egy idõ, míg egy adott mintából meg lehet állapítani az azonos vagy különbözõ voltát. A vírus meg nem baci, amit lehet táptalajon tenyészteni, mivel csak élõ sejtben képes mûködni.
A másik, hogy a vírustörzs önmagát semmisíti meg, ha túl nagy halálozási rátával "dolgozik", mivel a megritkított népességben nem tud hatékonyan terjedni...

Helyesbítek, elég a vírusfelszíni fehérjéket vizsgálni, amelyek kimondottan arra a törzsre jellemzõek.

Röviden szólok; a mostani vírus,megint csak a fejletlen, alapvetõen nélkülözõ, szegény,és éhezõ nép csoportokban bukkant fel.
Csak egy régebbi megállapítás; a nyers állati húsokat legalább 70 C.-fokon meg kell sütni-fõzni.Gondolom ezzel már felére esne a fertõzés.
Az, hogy már mutálódott a vírus kombináció, és lokálisan megbetegednek Mexikóban,(vagy régebbrõl lásd; délkelet-Ázsiában a madaras-vírus), még talán nem rejt veszélyt.Bízok a Föld-légkör tisztító, a napsugárzás fertõtlenítõ hatásában.Bár a repülõs világunkban akár 48 óra múlva itt van Európában... (bocs a mégis hosszúért)

Igen ,ez van nálunk is, lila-akácnak ismerjük.Tényleg kúszó, csavarodós hajtásai vannak, olyan fujtó növény.Kordában kell tartani, csak arra nõjjön, amerre megengedett.
Lehet hogy ettõl vagyok szénanáthás, mert intenzív illata is van.Majd szép lassan kuszkurál tovább, és aug.elején van a másod virágzása.

Állati jó a gerle!!!!!!
A virág lilaakác (Wisteria, hogy ezen belül milyen, azt meg nem mondom... No, a komló ennél legalább kétszer gyorsabban nõ... Viszont nem ilyen szép és illatos a virága. :-)

QQCS Link "paparazzi fotó"
Noli ha már gépközelben vagy itt az a bizonyos kúszónövény levele és virága Link melyet szóbeli leírásom alapján vadkomlónak itéltél. Most is "megvadulva" hajt ezer ággal a "mocsári ciprus" alól, ideje a helyére "vezetnem", mielõtt ujjnyi vastag lesz és elfásodik a szára (akkor már metszõollóval is alig vágható, hihetetlen erõvel nyomakodik, repeszt bont mindent amire rátekeredik vagy átbújik rajta)

Ugyan nem túl örömteli, de sajnos bioszféránkhoz tartoznak a vírusok is. A mexikói disznó-influenza sajnos komoly veszélyt hordoz magában, a WHO arra figyelmzetet, hogy egy világméretü járvány is kialakulhat belõle. Elsõ elemzések alapján a vírus nagyon hasonlít az 1918-ban világszerte 25 millió halálos áldozatot követelõ influenza-vírushoz, annak egyik alváltozatának tekinthetõ.

Kedves Akela, nem kötekedésképpen mondom, ne értsd félre, de nem mindenki gyomra bírja egy kutya által kivégzett, férében fekvõ vakond látványát. Az ilyen képeket inkább csak linkeld és utalj rá, hogy mi látható rajta. Így aki akarja, megnézni, aki nem, az pedig nem kényszerül rá. Köszi