Időjárási visszatekintő

Ez nagyon jó, köszi!
Majd igyekszem kiegészíteni a hiányzó részeket.

"Régi évkönyvek, havijelentések, napijelentések, klímakönyvek..."
Igen, én is bele tudok fúródni ezekbe úgy, hogy közben elfelejtek ebédelni, majd észrevétlenül rám zárják a könyvtárkaput..

(Paluinak is)
Elõkotortam a jegyzeteim, melybõl néhány részlet kiderült.
1. Az Eötvös-parkban 1945-ig folytak mérések (nem tudni, hogy a kezdetekkor, 1885-ben is ott volt-e már az állomás), ezután a város déli részére telepítették át a mûszereket (kérdés, hova..), majd 1964 decemberében megszûnt ez az "éghajlatkutató állomás".
2. A "szabadhegyi állomás" 6 évig, 1938-1944-ig mûködött mint csapadékmérõ állomás, de ezek szerint hõmérsékletet is mértek. Tengerszint feletti magassága 121m (a szabadegyi Kakashegy 130-133m magas, az emlegetett "lapos" (most Adyváros lakótelepe áll itt) pedig 113-115m-en fekszik, vagyis az állomás domblejtõn állhatott. Ha ez így volt, akkor tényleg "érdekes" a -31.1°C, a lapályon -35°C is lehetett..?
3. A reptéren 1950-tõl mûködött szinoptikus fõállomás, majd ezt a 60-as évek végén költöztették Likócsra, ennek mûszereit pedig a közelmúltban (2007. jún. 1-én) Pérre, azóta Likócs automata állomásként üzemel.
4. Csapadékmérések folytak továbbá az Ipartelepeken (ma Gyárváros, Kandó Kálmán út környéke) 1934-1944 között.

Régi évkönyvek, havijelentések, napijelentések, klímakönyvek... Sõt, adott esetben még egy-egy cikkben is lehet egészen véletlenül utalást találni ilyesmire.

A második kérdésre sajnos nem tudok érdemben válaszolni, nem nagyon hallottam még errõl.

Nem tudom, hogy honnan sikerül elõbányászni az akkori meteorológiai állomás adatait, de annyit tudok, hogy abban az idõszakban BODÓCS ISTVÁN volt a gyõri meteorológiai állomás vezetõje. Tényleg nagyon kíváncsi lettem, hogy hol is volt a pontos helye. Esetleg megpróbálhatok majd fényképet is csinálni a területrõl, ha meglesz a hely
Még egy kérdés, lehet tudod a választ. A gyõrõtt nemrégiben létrehozott új Regionális Komplex Hulladékkezelõ Központ, Sashegyen rendelkezik Meteorológiai állomással. Ezek a mért adatok saját felhasználásra vannak csupán, vagy közkincset is szolgálnak majd?

Köszi, én is valami hasonlóra gondoltam, így jól lehetne kb. rekonstruálni, hogy mégis hol helyezkednek/helyezkedtek el egymáshoz képest az állomások.

Jaurinum: igen, ezen én is csodálkoztam. Anélkül hogy ismerném az állomások elhelyezkedését, környezetét, elsõ olvasatra valóban furcsa volt, hogy az az állomás, amelynek a nevében "hegy" szerepel, majdnem 6 egész fokkal hidegebbet mért ugyanazon a napon - de hát ezek szerint valóban nem hegyen volt, sõt...

De majd hamarosan hozom a koordinátákat is, ahogy ígértem, és akkor az már egészen pontos képet fog adni!

Csak, hogy könnyebb legyen elképzelni, hogy hol történtek ezek a mérések. Link (Sajnos a Szabadhegyi "állomás" pontos helyét én sem ismerem...)

Ó, köszönöm e becses adatokat.
Az Eötvös-park a Belvárosban, magas iskolaépületek (és a börtön) között van, akkoriban parkosították, és ültették be fákkal, nyilván ezért vált alkalmatlanná meteorológiai mérésekre (ki hinné ma már, hogy egykor a parkkal szemben a Meller Ignácz-féle olajgyár kéményei füstölögtek..).
A szabadhegyi állomás elhelyezkedése is érdekes lehetett (nem ismerem a helyét), mert maga a városrész egy teraszos kiemelkedésen települt, hõmérsékleti viszonyai nem szélsõségesek, fekvése miatt nem hajlamos erõs lehûlésre. Régen viszont a Nádorváros és Szabadhegy között lakatlan, mocsaras mélyedés húzódott (a Jáki lapos, mely egy középkori, elhagyott Rába-meder), ha itt volt az állomás, bizony mérhettek extrém fagyokat is. A 2 minimumérték közötti különbség mindenesetre ez utóbbit feltételezi.

Most kapásból, komolyabb keresgélés nélkül a szintúgy híres 1942-t tudom beírni, de lehet, hogy ezzel már meg is van az abszolút hidegrekordunk!

Tehát 1942. január 24-i minimum-hõmérsékletek:
Gyõr, Eötvös-park: -25,6 °C
Gyõr, Szabadhegy: -31,1 °C

Nincsenek elõttem a feljegyzéseim jelenleg, de azt tudom, hogy az elsõ hivatalos állomás az egykori reptéri volt, melyet azután a szomszédba, Likócsra telepítettek. Az Eötvös-parkban és Szabadhegyen nem ismerek régi "idõjárásjelzõ állomást". Az akkoriban igen bõ csapadékmérõ-hálózat részeiként biztosan végeztek még több helyütt is megfigyeléseket, akár hõméréskletméréseket is.
Megköszönném, ha utánanéznél a históriáskönyvekben. Igen, 1929 februárja bizonyára hozott keményebb fagyokat is, Óváron -28.5°C is volt, de gyõri hivatalos adatról nincs információm sajnos - ezért tekintem az 1963-as -24.8°C-ot városi hidegrekordnak.

Nem sok európai város lehet, amelyik hivatalos abszolút minimumhõmérséklete nem valamelyik téli hónapra esik. Gyõr ilyen:
Gyõr-Repülõtér ill. Gyõr-Likócs állomások 1950-tõl íródó feljegyzései szerint 1963. március 1-én volt a leghidegebb a városban, -24.8°C (ma gyenge 32 fokkal volt enyhébb a reggel). Azóta nem mértek ilyen alacsony értéket.
Két nappal elõtte, feb. 28-án -23.8°C volt, ez pedig országos hidegrekord arra a napra. Gyõr csak egy-egy napon tart országos rekordot hidegbõl és melegbõl is (a meleg 1957. júl. 7. 37.2°C-kal).