Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Így van.
Alapvetõen ezek figyelembevételével kel vizsgálni-véleményt alkotni-elítélni a dolgokat.
Alapvetõen ezek figyelembevételével kel vizsgálni-véleményt alkotni-elítélni a dolgokat.
És akkoriban mennyivel kevesebb mérõ volt...
Ki tudja mennyi volt az abszolút maximum az országban...és persze "picivel" nagyobbak is voltunk.
Ki tudja mennyi volt az abszolút maximum az országban...és persze "picivel" nagyobbak is voltunk.
Ez is igaz, annyit lehet tudni, amit egy 1910 természettudományi közlöny adott ki, miszerint 12állomás adatit megvizsgálva az 1856-1905 közötti évekre terjedõ 50éves idõszak messze legszárazabb éve volt 1863, az éves csapadék 26%-al volt kevesebb a fentebb említett 51éves átlagtól.
Ez egy 650mm körüli átlagot nézve 470mm körüli éves átlagot ad ki.
A január, március, április, november, december (azok voltak átlag körüliek) hónapokat levéve a maradvány 300mm körül van.
Ebbõl a május-augusztus összege 200mm körül lehetett.
Ez a legcsapadékosabb négy hónapra vajmi kevés és konvektív jelleggel bizony adhatott ki térségenként extrém értékeket.
Ez egy 650mm körüli átlagot nézve 470mm körüli éves átlagot ad ki.
A január, március, április, november, december (azok voltak átlag körüliek) hónapokat levéve a maradvány 300mm körül van.
Ebbõl a május-augusztus összege 200mm körül lehetett.
Ez a legcsapadékosabb négy hónapra vajmi kevés és konvektív jelleggel bizony adhatott ki térségenként extrém értékeket.
Igen, ezekre gondoltam. És ráadásul ezek csak fõterminusi értékek, nem is abszolút szélsõhõmérsékletek. Jó, az is igaz, hogy tekintve az akkori mérési körülményeket, nincs is igazán értelme pontos tizedfokokról beszélni, de a rendkívüli forróság tényét ezek a számok tökéletesen bizonyítják.
Azok voltak, °C-fokban mérve, 1841. július 18.: Arad 44°C, Eger 41,5°C, Kecskemét 41°C, Hódmezõvásárhely 40°C Budapest 39°C.
Köszi! Ez nem jutott eszembe hirtelen.
1841-ben nem aszályra gondoltam, hanem csak forróságra. Azon a nyáron fordultak elõ minden bizonnyal (több leírás is utal rá, illetve a korabeli kezdetleges mérések is ezt erõsítik meg) Kárpát-medence szerte 42-45 fokos hõmérsékletek. Ha jól emlékszem, júliusban méghozzá.
1841-ben nem aszályra gondoltam, hanem csak forróságra. Azon a nyáron fordultak elõ minden bizonnyal (több leírás is utal rá, illetve a korabeli kezdetleges mérések is ezt erõsítik meg) Kárpát-medence szerte 42-45 fokos hõmérsékletek. Ha jól emlékszem, júliusban méghozzá.
Bakonyvár: Ezek nem mende-mondák, Réthly-kötetekbe csak a tudományosan (több adatból) megerõsített írások kerülhettek bele.
Azaz az ironikus lenézésük nem indokolt.
Az 1863-as rendkívüli aszály óriási mennyiségû írásos anyagot hagyott hátra, sok helyrõl megerõsítve a hónapokig tartó csapadékhiányt.
Torontál:
Jó felvetés, hiszen 1863 volt az iszonyatos aszályból, 1866 pedig a május végi katasztrofális, országos (sõt, kontinens méretû) fagyból adódó nagy ínség éve, úgy néz ki, három-három éves eltolás (elírás) jött létre.
Krisztián: Az 1841-es évben súlyos aszály nem volt.
Azaz az ironikus lenézésük nem indokolt.
Az 1863-as rendkívüli aszály óriási mennyiségû írásos anyagot hagyott hátra, sok helyrõl megerõsítve a hónapokig tartó csapadékhiányt.
Torontál:
Jó felvetés, hiszen 1863 volt az iszonyatos aszályból, 1866 pedig a május végi katasztrofális, országos (sõt, kontinens méretû) fagyból adódó nagy ínség éve, úgy néz ki, három-három éves eltolás (elírás) jött létre.
Krisztián: Az 1841-es évben súlyos aszály nem volt.