Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Beírhatnám ide az általam említett 1778-as év után következõ 1779 összes szélsõségérõl szóló bejegyzést, de nincs türelmem 5-10 oldalt begépelni...
Egy rövid összefoglaló a csapadékkal kapcsolatos szélsõségekrõl (1779):
- az év elsõ 6 hónapja rendkívül aszályos volt, kutak száradtak ki, a haszonállatok tömegével pusztultak el, májusra Komáromban a Duna vízszintje annyira alacsony volt, hogy szárazra került több horgony, amely régebben az 1600-as évek török hajóhídját rögzítette a folyó fenekéhez.
-júniusban több helyrõl számolnak be károkozó heves zivatarokról és jégesõrõl
-augusztus elejére a 6 hónapos aszályt követõen annyi esõ esett, hogy többfelé alakult ki az országban árvízhelyzet. Sopronban és környékén házakat vittek el megáradó patakok, Trencsént pedig az áradó Vág öntötte el. Erdélybõl is áradásokról számolnak be.
-az õsz meleg volt és száraz, a tartós jó idõ következtében másodvirágzásnak indult a szõlõ, a rózsa és még egyes gyümölcsfák is
-novemberben ismét nagy mennyiségû esõ esett
1780, 1781, 1782, sõt - lényegében egyik év sem volt mentes a szélsõségektõl.
Egy rövid összefoglaló a csapadékkal kapcsolatos szélsõségekrõl (1779):
- az év elsõ 6 hónapja rendkívül aszályos volt, kutak száradtak ki, a haszonállatok tömegével pusztultak el, májusra Komáromban a Duna vízszintje annyira alacsony volt, hogy szárazra került több horgony, amely régebben az 1600-as évek török hajóhídját rögzítette a folyó fenekéhez.
-júniusban több helyrõl számolnak be károkozó heves zivatarokról és jégesõrõl
-augusztus elejére a 6 hónapos aszályt követõen annyi esõ esett, hogy többfelé alakult ki az országban árvízhelyzet. Sopronban és környékén házakat vittek el megáradó patakok, Trencsént pedig az áradó Vág öntötte el. Erdélybõl is áradásokról számolnak be.
-az õsz meleg volt és száraz, a tartós jó idõ következtében másodvirágzásnak indult a szõlõ, a rózsa és még egyes gyümölcsfák is
-novemberben ismét nagy mennyiségû esõ esett
1780, 1781, 1782, sõt - lényegében egyik év sem volt mentes a szélsõségektõl.
Szokásod szerint elveted idõnként sulykot, most is.
A Magas-Bakony többször produkált 500mm körüli három havi csapadékösszegeket 1970-ig, pl. 1897, 1903, 1926, 1955, 1957, 1959, 1965,
A 600mm nem jött össze az elmúlt 100évben ez igaz (a 300mm feletti hónapok azonban sorjáznak), ám ebbõl gyakoriságot kihozni...
Egyébként a 400mm feletti téli hozam legalább ilyen rendkívüli, ez bizony nem is olyan ritkán elõfordult múltban is, mindenféle gyakoriság eltolódás nélkül.
Ha már felhoztad, a Szinva se most produkálta a legnagyobb árvizét...
A Magas-Bakony többször produkált 500mm körüli három havi csapadékösszegeket 1970-ig, pl. 1897, 1903, 1926, 1955, 1957, 1959, 1965,
A 600mm nem jött össze az elmúlt 100évben ez igaz (a 300mm feletti hónapok azonban sorjáznak), ám ebbõl gyakoriságot kihozni...
Egyébként a 400mm feletti téli hozam legalább ilyen rendkívüli, ez bizony nem is olyan ritkán elõfordult múltban is, mindenféle gyakoriság eltolódás nélkül.
Ha már felhoztad, a Szinva se most produkálta a legnagyobb árvizét...
Éppen most tagadtad,nézz alaposan utána !Én utánanéztem és már leírtam,hogy a Magas-Bakonyban ápr.1 óta több mint 600 mm csapadék hullott,és a 20. században nyoma sincs még hasonlónak sem !
Lehet,hogy a régmúltban minden évben vot szélsõség.Most az a baj,hogy havonta van !
Lehet,hogy a régmúltban minden évben vot szélsõség.Most az a baj,hogy havonta van !
A régmúltban egyáltalán nem elszórtan fordultak elõ szélsõségek, hanem lényegében ÁLLANDÓAN. Minden évre jut számos ilyen bejegyzés, csak bele kell nézni a Réthly kötetekbe.
Érdekes annak feltételezése, hogy több évnyi régi adatok és feljegyzések közötti kutatgatás után ragadok ki egyedülálló eseteket...
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.
Senki nem tagad semmit, azonban csak a 20. században számos ilyen szinten csapadékos tavaszi és kora nyári idõszakot lehet találni.
Érdekes annak feltételezése, hogy több évnyi régi adatok és feljegyzések közötti kutatgatás után ragadok ki egyedülálló eseteket...
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.
Senki nem tagad semmit, azonban csak a 20. században számos ilyen szinten csapadékos tavaszi és kora nyári idõszakot lehet találni.
És esetleg más linket tudnátok ahol ilyen régi idõjárási eseményekrõl írnak?Köszi!

Ejha, ez a bejegyzés nem semmi:
1778. június 29, Miskolc
"Délután 4 órakor borzalmas felhõszakadás volt sok jéggel, ami a szõlõkben és különösen a város északi részén rendkívüli károkat okozott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen erõs zivatar. A víz a Pece és Szinva patakját annyira megárasztotta, hogy házakat sodort el, és egyes házak fõfalaik bedõlése miatt lakhatatlanná váltak. A rohanó ár sok berendezést, állatot s bizonnyal néhány embert is magával ragadott, köztük egy gyermekágyas anyát a bölcsõben lévõ gyermekével együtt vitt az ár."
Egyes környezetvédõk eközben már egyértelmûen összefüggésbe hozták az idei árvizeket az örök mumus klímaváltozással.
1778. június 29, Miskolc
"Délután 4 órakor borzalmas felhõszakadás volt sok jéggel, ami a szõlõkben és különösen a város északi részén rendkívüli károkat okozott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen erõs zivatar. A víz a Pece és Szinva patakját annyira megárasztotta, hogy házakat sodort el, és egyes házak fõfalaik bedõlése miatt lakhatatlanná váltak. A rohanó ár sok berendezést, állatot s bizonnyal néhány embert is magával ragadott, köztük egy gyermekágyas anyát a bölcsõben lévõ gyermekével együtt vitt az ár."
Egyes környezetvédõk eközben már egyértelmûen összefüggésbe hozták az idei árvizeket az örök mumus klímaváltozással.