Bioszféra

Hááát...Te voltál ott, te tudod. Csak azért viccelhetett meg, mert a kéreg nélküli fa bütüjén nem a "szokványos keményfás" stigmák láthatók, inkább a puha -, ill. a lágylombú fafajokra jellemzõ ez a szöveti szerkezet. Nyilván elkezdõdhetett benne a lebomlás is, ez is kellõképpen becsaphatja még az "erdészfiát" is.

Abból is gondolom, hogy akkor bújtatott ki, hogy még fûrészporos a ruhája is, meg a lyuk se tûnik túl réginek.

Hm, nem tudom, de õ - a havasival ellentétben, aki 15 percig mozdulatlanul ült - élénkebb volt, 1-2 perc után el is repült. Szóban meg is dicsértem, hogy csak a fényképes dokumentálást követõen..

Jesszus, õ is gyönyörû! Mellette az az õ saját nyílása lehet?

Így van, cseresben készült a kép, a rönkök is azok lennének. Valószínûtlennek tûnik más fa, mert a környéken mindenütt cser van, és az állományok nem elegyesek. Szerintem egy ilyen farakást sem szoktak vegyesen rakni.
Igazából azt volna jó tudni, hogy a bogár ott kelt-e ki, avagy máshonnan repült erre a helyre. Az elõbbi verzió mellett sokkal több érv áll.

De várjunk, bonyolítom még a helyzetet. Ez a bogár Link a havasi cincér mellett 2 rönkkel üldögélt, ugyanazon rakás tetején. Õ egy nyírfa-darázscincér.

Ez nagyon szép mondatrész volt: "a cincér ökológiai valenciájának optimuma felé tolódó körülmények miatt képes itt is megélni más fafajban"

LAM

A képen cseres állományt látok (ugye az?), de az a fa, amelyen a cincér van, még mindig kérdéses. Változatlanul úgy hiszem, hogy nem keménylombú fafajról van szó. Esetleg hárs? Több tippem nincs....

Úristen, de csodás szépség!

Nem fenyõ.
Itt a sokorói halomgerinceken ezzel újítják fel a jobb erdõket, ami sokkal elõnyösebb, mint a termõhelyét totálisan tönkretevõ akác, de a helyi TK kéréseire fittyet hányó rendszeres gyérítõvágások itt is kíméletlenül elbánnak az erdõ idõrõl-idõre megújulni kívánó aljnövényzetével, gerinctelen állatvilágával.
Ennek fényében még meglepõbb a havasi cincér felbukkanása. Szerintem itt (a termõhely a farakással: Link ) a szubmediterrán jellegû mezoklímának lehet jelentõs szerepe, a cincér ökológiai valenciájának optimuma felé tolódó körülmények miatt képes itt is megélni más fafajban. Mindenesetre új védett rovarral bõvült a Sokoró faunája.

Most nézd meg a botanászt! Itt vegzál minket egy 5 centis rovarmakró alapján, lõjjük be neki fajra a hántolt(!) rönköt!
"Rosszabb" oktató lenne dendrológiából, mint Bartha Dénes! Kb ez olyan mintha belinkelnék neki valami lila pillangós virágzatot közelrõl,aztán határozza meg levél, szár egyebek nélkül a fajt pontosan.Bár képes rá!
Puhafa szerkezetûnek tûnik így közelrõl, lehet valóban valami Pinopsida is.Bár a fekete dió is felmerült bennem a sötét tónus alapján.De a fene tudja.Ez már erdõmérnöki asztal, így kéreg nélkül.

Biztos nem a KTT-re utaznak a gyönyörûink!

Fenyõre gyanakszom (már amit látok belõle) és a cincérke, na, valami csodaszép!

Laci, nem, nem láttam még, sanda gyanúm, hogy ma sem a tölgy végett futottam össze vele, velük.

Ez fantasztikusan szép!!

Te jó ég, milyen gyönyörû.

Köszi a részletes választ. Az az érdekes, hogy olyan helyen találtam rá egy imágóra, ahol természetes bükkös csak kb. 20km-re található légvonalban. Néhány tucat fából álló középkorú telepítvény van 4-5km-re a lelõhelytõl.
Itt van a bogár ni: Link vállmagasságra rakott ölfán trónolt. Hogy milyen fán, az így kéreg nélkül is biztosan egyértelmû nektek.

No kérem, itt az élõ gyakorlati példa. Most nagyon mocoroghatnak ebben a jó kis melegben. Egyébként KTT-ben láttál már cincér lárvajáratot?

Pont ma találkoztam 3 példánnyal is: egyik montán bükkös - Kammerhoff, másik kettõ gyertyán - bükk - tölgy (nagyobb bükk arány) - Vasfazék.

Bár az ERTI-bõl e szép kérdésnek igencsak értõbb szakértõi lennének, azért bepróbálkozom.
Tudomásom szerint rosalia barátunk viszonylag jó helyzetben van a Börzsönyben, az állománya is stabilnak mondható.(Lásd címerállat, DINPI )Fõleg mióta a holtfaanyag kezelésére és az ezzel járó természetvédelmi szempontkora mi is tudatosabban ügyelünk.Ami egy szaproxilofág rovarnál nem épp hátrány, bár erdõvédelmi szempontból meg nem épp elõny. (Vektoriálisan behordott kórokozók a lárvajáratokon át és egyéb finomságok.)Terepbejárásokon azért nem találkozom sûrûn vele, de ez egy meleg és páraigényes fajnál nem csoda.Elvileg most éli világát.Július-augusztus az õ hónapja és a T.max.-okkal sincs baj éppen. A diósjenõi hó és jégtörések bükk-döntéseiben járva, volt, hogy 12-13 C°-os T mellett akadtam rá, esõben.Ez kicsit ellentmondott a szakirodalom 22-23C°-nak, bár az Rh-val nem volt gond.Fajigénye mellett, szerintem a klímaigénye is döntõ.Alapvetõen bükkállományokhoz kötõdik, de én inkább tágítanám a kört a szubmontán, montán bükkösökön túl, az elegyes gyertyános-bükkösökre is.A két bükk erdõövben az elegyfajokat is lakja.Hegyi juharban, magas kõris stb.Csóka Gyuri említi is egy cikkében a hegyi juhar elõfordulást:
Link
Bár õ tölgyspecialista.Cser és KTT elõfordulással én még nem találkoztam és nem hiszem,hogy lenne.Bár erdészeink rám cáfolhatnak. Elsõsorban klíma szempontból nem tartom megfelelõnek. A gyertyán elegyes bükkösben szerintem otthont adhat a lárváknak.Láttam már a Nagy-Mánán havasi cincér járatos gyertyántörzset. A dió alapvetõen "félmontán" faj, Svájcban lazán megél 1500 méterig is.Selmecen nem rég 700-800 méter magasban, 200 éves fasorként láttam.Hazánkon kívül biztos igaza van az irodalomnak ebben, de itthon a dió ebben a kérdésben nem oszt-nem szoroz.
Ez egy jó cikk egyébként a xilofág témához:
Link

Nem sajnos, nem is mertem volna. Ma reggel megint itt volt, de fotózni sajnos nem tudtam.

Megfogtad???

Naggyon jó kép!

Laci, nálatok mennyire van a Börzsönyben havasi cincér? Érdekelne az is, mit tudsz róla, hogy hazánkban a bükkön kívül fejlõdik-e más fafajban a lárvája. Az irodalom szerint tõlünk délebbre gyertyánban és dióban, de hazai viszonylatban? Tölgy, cser?

Köszi!

Ennek a képnek nem csak Noli örül!

Norbi képe elég frankó!
Nagy nagyon fordul elõ, hogy egy ragadozó madár ennyire közel merészkedjen az emberekhez (többször is)!
Amúgy milyen madár?
Link