Bioszféra

A természetes kiválasztódást tekintve nagyon kevés fióka éli meg az ivarérett kort. Hat kismadárból jobb esetben mindössze kettõ az, aminek komolyabb esélyei lehetnek a felnõttkor megélésére. Persze csak ha mindegyik tojás kikelt. A hat kikelés nagyon ritka, ált 4-5 szokott kikelni. Ebbõl aztán még ott lebeg az általad említett fészekbõl való kiesés rizikója még egészen kiskorban, ill betegség, valamint a röpképesség elérte elõtti kiszolgáltatottság, amikor a szülõk még a földön is etetik pár hétig a repülni még alig tudó gyerekmadarakat, de a ragadozóknak ekkor a legkiszolgáltatottabbak.

OK, nekem sose volt madaram, azt hittem, az valami gyúrósoknak való kaja... :-)
Szerintem nem tudtál volna többet megtenni a rigeszért, amúgy meg még mindig van természetes kiválasztódás, biztosan volt oka annak, hogy kiesett a fészekbõl. Szóval szerintem jól csináltál mindent.

Egyszer én is hasonlóképpen jártam egy kis feketerigóval. Nekem is nagyon rossz volt, hogy nem tudtam segíteni neki. Mint Te, én is elvittem egy viszonylag védett, macskamentes helyre, közel az övéihez, amikor már láttam, hogy elfogytak a lehetõségeim. A rigókat eleve nagyon megviseli a fogság, lehet, hogy a lisztkukacoktól megerõsödve, a zöld lombok között új erõre kap...
Te megtettél mindent érte!

Dehogy! Isten ments! Mivel voltak papagájaim, a vizükbe csepegtetgettem ezt az oldatot. Ez vitamin kimondottan madaraknak. Mivel enni már magától is evett, tegnap reggel el is engegnem, beengedtem egy jó sûrû erdõbe, ott jobbak a túlélési esélyei, mivel majd 10 órán át én nem tudok vele foglalkozni, a volier is eléggé átforrósodik ezekben az idõkben. Ami nem tetszett még nekem az az, hogy tegnap reggel már lógott szegénynek a feje, mintha lehúzta volna valami és a feje is el volt vízszintesen fordulva, kukacevés után gubbasztott, és amolyan kis púposhoz volt hasonlatos az egész madár. Szárnytörése lehetett, vagy egyéb baja nem tudom, de valami nem stimmelt szegénnyel. El is engedtem, visszaadtam a természetnek, ne rabságban élje le hátralevõ óráit. Remélem nem így lesz bááár....Megpróbáltam, nem ment. Fiókanevelésre idõ hiányában nem lehet vállalkozni. Kicsit furdal is a lelkiismeret. Sajnálom nagyon! Keményen elbánik a természet szegény kiszolgáltatottakkal.

De jó!
Mi az a kondicsepp??? Emberkaját ne adj neki! Egyen kukacot, ha gyõzöd, meg adhatsz neki pl. almát, levesben fõtt répát is, ha megeszi. Elvileg a gyerekmadaraknál a fehérjét a legnehezebb pótolni, ezért szoktak nekik adni pl. túrót, de szeerintem a kukac olcsóbb lehet...

A farktollai még kissé rövidek, a szárnytollai hááát... Megfogás elõtt rövidtávon már próbált repülni, de nagyon gyatra volt. Macskáknak könnyû préda lett volna szegény. Egyébként a fészek ott lehet, ahol megtaláltam, szivem szerint ott is hagytam volna õt hogy etessék a szülõk, de nem láttam a környéken egy rigót sem, ami etethette volna. Letettem egy helyre, és órákig nem mozdult, csak állt legyengülve mozdulatlanul, amíg ismét föl nem vettem. Egyébként elég sok elpusztult rigóca fióka volt a környéken, köztük egy kifejlett barna tojó is. Ezért bátorkodtam hazavinni, mert szinte biztos lett volna a pusztulása sztem. Reggel meg délután nyomom bele a lisztkukacot, tojás sárgáját, meg vizet kondicseppel keverve. Este etetés után azt hittem el fog pusztulni, viszont reggel mikor kimentem hozzá, már "virgonc" volt, ugrabugrált.

Találtam az út szélén egy rigó fiókát. Már a repüléshez nem sok kellene neki, csak kissé legyengült állapotban találtam meg. Elhelyeztem egy kerti röpdébe, és lisztkukaccal etetem. Kissé már kezd erõre kapni. Az lenne a kérdésem, hogy miként lehetne hozzájárulni ahhoz, hogy boldoguljon a vad természetben, ill zsákmány után nézzen? "Tanítani" kellene, vagy az ösztön megoldja?