Kérdések és válaszok

"Ns idõnként függõlegesen is kiterjedhet: az intenzív esõt vagy záporesõt az ilyen kumulatív Ns-tornyok okozzák"

Uristen.....
Az Ns mindig nagy függõleges kiterjedésû, az égbolt teljes részét lefedõ, de réteges felhõ. Záporesõ szimplán Ns-bõl sohasem hullhat, az csak gomolyos felhõbõl lehet (Ns esetén beágyazott Cu vagy Cb). Te vagy az aki nem ismeri a felhõket.

Azt meg, hogy miért volt böszmeség, leírtam már, csak ahogy írtad, nem fogsz vele foglalkozni, szóval sok értelme nem volt.

Remélem is, hogy nem jelentkezel többet, nekünk mindenképp jobb lesz így, a félrevezetés, az áltudomány nem fog hiányozni az oldalról.

Miért lenne "böszmeség", amit írtam? Mostmár világos, hogy nem ismered a felhõket. Lehet 3-4 km az As és az Ns között, ám a Ns idõnként függõlegesen is kiterjedhet: az intenzív esõt vagy záporesõt az ilyen kumulatív Ns-tornyok okozzák, de keletkezhet belõle zivatar is (Cumulonimbus nimbostratogenitus - az átalakulás részleges). Eszerint mégsem olyan stabil az Ns, ahogyan véled.
Az esetleges As nsmut kapcsán most még segíteni igyekeztem, ám látom, hogy erre nem érdemesültök. A fáradozásomért kapott pofonok miatt biztosak lehettek, abban, hogy a MetNeten semmilyen formában, soha többé nem jelentkezem.

Ha a könyvben is úgy van, akkor különösen fájdalmas, hogy honnan tudsz ilyen böszmeséget összehordani...

A jogos kritikát pedig nem muszáj meghallgatni, ha neked így jobb, akkor foglalkozz csak a saját beképzelt marhaságaiddal. Csak ne terjeszd õket itt vagy máshol.

A sok mindent külön írják. Egy pedagógusnak ennyit illik tudni.

Nna, kisfiam, már tisztán látszik, hogy mérhetetlen (és számomra teljesen érthetetlen!) ellenszenvedet még palástolni sem vagy képes. (Privátban megbeszélhetjük, mi nyomja a lelkedet. Segíteni szeretnék! ) Ahogy magad is bevallod, nem csak "a levegõ beszélsz", dehát mit is beszélsz? Tartalma üres, mint a buborék, a magasba emelkedik, s egy adott pillanatban elpukkan, semmivé foszlik. Elkeseredettnek ható vagdalkozásodat valahol a vaksötétben mûveled! Ugyanis, a '68-as kiadványt elõször el kellene olvasnod (vedd a fáradságot, légy szíves!), mert a 37. oldal alján és a 38. oldal tetején ez áll: "Altostratus kialakulhat a vastagodó Cirrostratus fátyolból /As cirrostratomutatus/, - és néha elvékonyodó Nimbostratus rétegbõl /As nimbostratomutatus/." Mint láthatod, nem mondtál semmi újat, amit az amcsi meteorológusok ma tudnak, azt 1956-ban is tudták (a Felhõatlaszt akkor adták ki Párizsban). Hallod-e, nagyon magas lóra ültél. Tapasztalatatlan, kiforratlan vagy, ismereteidet még nagyon sokáig kell csiszolnod ahhoz, hogy arról a lóról le ne ess, mert nagyon, de nagyon megütheted magad. Az pedig egészen más kérdés, hogy ilyen hozzáállással tudományos pályán nemigen fogod megállni a helyed (legfeljebb nem tisztes módszerekkel). Rajtad múlik, melyik utat választod.
Elõzõ kritikáiddal elvbõl nem foglalkozom. Miért nem? Rájössz, ha még egyszer elolvasod a fentebb írottakat. (Egyedül nem vagy képes megbirkózni velem? Másokat is rám uszítanál? Pfúj. Tanulj és inkább olvass, olvass, régi könyveket, tanulmányokat is. És a fenébe is, olvassatok több, sokkal több szépirodalmat, mert a helyesírási hibáitok kimondottan aggasztóak!

Na igen, ez is egy nagy gyöngyszem. Gondoltam, hogy Nano vagy te (mint matematikus) le fogtok csapni rá.

Egyébként álljon itt két hivatalos megerõsítés is, hogy látszódjon, nem csak a levegõbe beszéltem.

"Kialakulhat vastagodó Cirrostratusból, vagy elvékonyodó Nimbostratusból." (ELTE jegyzet /2013/, 5.3.5. Link )

"Altostratus may be formed by the thickening of cirrostratus (As cirrostratomutatus), or by the thinning of nimbostratus (As nimbostratomutatus)." (American Meteorological Society oldala /2012/ Link )

Szerintem ezek sokkal relevánsabb források, mint egy 1968-ban készült könyv, amikor a felhõfizika még messze nem volt olyan kiforrott, mint manapság, ráadásul a politikai háttér miatt a legújabb (amerikai) kutatásokhoz itthon nem is nagyon lehetett hozzáférni.

Sokmindent felsoroltál, így már nekem csak egy hozzáfûzni valóm van, ami egyben a kedvenc mondatom is a hozzászólásból:
"Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul."

Mindenkinek szép napot kívánok! Nimbostratus az Altostratus-tól elsõsorban az különbözeti meg, hogy hogy az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû, és ami még fontosabb, lényegesen alacsonyabb szinten helyezkedik el, mint az As. Folyamatos csapadékot mindkét felhõ adhat, váltakozó erõsségû esõt, havas esõt, havazást (látványos intenzitásváltás a Ns-ból fordul elõ: megfigyelhetõ, amikor egy-egy vastagabb része kerül fölénk, a csapadék szinte azonnal megerõsödik), de mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok), amint azt az OMSZ gondozásában 1968-ban megjelent, s az észlelõ-meteorológusok számára készített Felhõkönyv is jegyzi. Kisebb hibái, hiányosságai (azok távolról sem az As nsmut-ra vonatkoznak) ellenére nagyon jó munka, napjainkban messze megállja a helyét.
Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul. Olyankor az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül - ha az égboltot nagyjából folyamatosan vagy gyakran figyelemmel követjük, akkor az átalakulás folyamatában azt is észlelhetjük, hogy a Ns-tömbök, -táblák vastag "nyakrésszel" hozzákapcsolódnak a létrejövõ (vagy az Ns-szal egyidejûleg) már korábban is létezõ As-réteghez. Az Ns egésze megemelkedik, az átalakulás teljes, ezért nem As nimbostratogenitus-ról, hanem As nimbostratomutatusról beszélhetünk. Szemerkélõ esõt az "As nsmut" még hullathat, szitálást már nem.