Időjárási visszatekintő

Hát köszönöm az utólagos tájékoztatásotokat/kiegészítéseteket. Így már értem, hogy miért írtál 40-42 fokokat, legközelebb majd jobban helyén kezelem azt a szélsõérték táblázatot.
A XIX. századi nagyobb forróságokról már én is többet olvastam, azokat is fõleg a ti írásaitokból.

Így igaz, ahogy hidegség is írta.

Folytatva, a XX. századból pedig az általad említetteken (1950 stb.) kívül például 1921, 1928, 1935, 1936, 1939, 1943, 1946, 1947, 1957 nyara volt olyan, amikor 40 fok körüli vagy magasabb értékek elõfordultak hazánkban.

Az 1930-as évek közepe elõtt sajnos csak nagyon kevés állomás volt az egészen napjainkig használatban lévõ, ún. Fuess-féle minimum-maximum hõmérõpárral felszerelve. A fontosabb éghajlati állomásokon 1901-20 közötti kezdettel találunk csak min-max adatokat (Debrecen-Pallag, Túrkeve, Kalocsai Obszervatórium, Orosháza, Keszthely, Pécs-Belváros, Budapest, stb.)

Ahol nem jegyezhették fel a hõmérsékleti szélsõértékeket tizedfokra pontosan, ott csak a kora délutáni észlelés (helyi középidõ szerint 14 óra) méréseibõl lehet következtetni a napi maximumokra. A nyári idõszakban a 14 órás mérés kb. 1.5 fokkal maradhatott el a valódi maximumtól. Ennek mértéke természetesen alkalomról-alkalomra változik, az abszolút szélsõségeket 95%-os pontossággal egy kb. +/- 0.7°c-os értékkel lehet megadni.

A nappali maximum hõmérsékletek alakulását az elhelyezés kisebb mértékben képes befolyásolni, mint az éjszakai méréseket. A városi hõsziget intenzitása nyári nappalokon elhanyagolható, éjszaka viszont 3-8°c közötti különbségek lehetnek belterület és külterület között. Például Szegeden a külterületi állomás méri általában a magasabb nappali hõmérsékleteket az utóbbi árnyékos fekvése miatt, miközben napi átlaghõmérséklet terén más máshogy alakulna a helyzet.


Néhány igen extrém mérés a 19. századból, havi bontásban, a teljesség igénye nélkül (a maximumot 14 órás észlelésbõl becsülve):

1865 július: 42.1°c, Debrecen

1870 július: néhány tizedfok eltéréssel 40°c-ot mértek Debrecenben és Nyíregyházán is. Debrecenben 1853-ban, Nyíregyházán pedig 1866-ban indultak rendszeres mérések.

1881 augusztus: 42.2°c , Mezõhegyes
1882 július: 41.7°c, , Mezõhegyes

1886 augusztus: 42.6°c Kecskeméten, ezzel együtt Szolnokon 41°c köré emelkedhetett a hõmérséklet.

Ennél jóval több van még, csupán keresni kell

Leírtam, leírtuk már nagyon sokszor, hogy az a rekord-listának nevezett valami nagyon messze van a valóságtól, és hogy mi ennek az oka. Úgyhogy nem érdemes arra hivatkozni. Ha figyelemmel követed többünk munkásságát itt, idõrõl idõre láthatod, sokszor elõhozunk olyan adatokat, amelyek a közvélemény számára még ismeretlenek - na hát ez a helyzet a szélsõségesen magas hõmérsékletekkel is.

Ahogy múlnak az évek, remélhetõleg egyre inkább tisztul majd a kép - ebben igyekszem én is segíteni...

Szegedi adatokkal,1951 elõtt óvatosan...ti.,addig belterületen mértek.

40-42 fokok. Na ezekrõl monjuk még nem nagyon hallottam, hogy abban az idõkben is lettek volna ennyire nagy melegek. Végig nézve a hõmérsékleti szélsõértékeket, azért van ott még jó pár rekord, amik a mai napig fent állnak. Fõleg 1917, 1918, 1921, 1927 és 1928-ból. A helyszínt tekintve pedig Túrkeve szerepel sokszor illetve Szeged és Kecskemét.

A 40 fok feletti értékeket amúgy csak ezekben az években találtam:
1905, 1917, 1950, 1952, 2000, 2007,

Mai maximum hõmérséklet nálam: 19,7°C Bp-Lõrincen 19,6°C volt, egész jól együtt mértünk. Ráadásul nálam az októberi abszolút maximum csak 16,8°C volt, ami szintén rendkívüli, szóval most itt elég gyorsan átestünk a ló túloldalára.

Érdekesség, hogy a 100 éves adatsort végigböngészve, ilyen magas novemberi maximum nem túl sûrûn fordul elõ Budapesten, de azért nem is túl ritkán. Az elmúlt 110 évben 16-szor volt ennyi vagy ennél magasabb a havi abszolút maximumhõmérséklet. Persze azért nem garantált az, hogy idén ennyi lesz a legmagasabb hõmérséklet novemberben, de azért én remélem nem lesz már magasabb az idén, de a holnapi nap azért még veszélyes.

Legmagasabb havi maximumok:

19.7°C 1913-11-01
20.5°C 1924-11-03
21.5°C 1926-11-01
22.6°C 1927-11-04 (abszolút novemberi maximum)
22.2°C 1928-11-02
19.9°C 1940-11-15
19.6°C 1942-11-02
20.9°C 1951-11-12
21.2°C 1963-11-05
20.0°C 1968-11-02
19.6°C 1969-11-14
20.4°C 1970-11-03
19.6°C 1996-11-13
19.6°C 2000-11-01
20,4°C 2002-11-15
20,1°C 2008-11-02

Érdekesség, hogy a 20-as és a 60-as években többször is elérte a hõmérséklet a 20 fokot novemberben, nem véletlen, hogy a legmelegebb középhõmérsékletû novemberi hónap is ebbõl az idõszakból származik, mégpedig 1926-ból. Akkor a novemberi középhõmérséklet 10,2°C volt.
A leghidegebb november pedig 1920-ban volt akkor a havi középhõmérséklet 0,4°C volt.
A másik véglet pedig, hogy 1970 és 1996 között egyszer sem közelítette meg a novemberi hõmérséklet a 20 fokot.

Más téma: Érdekes lenne kicsit komolyabban megvizsgálni ezeket a 20-as éveket, ahogy a statisztikákból kitûnik akkor is voltak nem kis szélsõségek az országunk idõjárásában. Volt egy extrém hideg tél (1928/29), illetve volt nagyon enyhe tél is (pl: 1920/21, amikor a leghidegebb hónap a november volt), ha egy kicsit még visszább tekintünk a múltban, akkor látható, hogy az 1910-es évek telei még enyhébbek voltak, volt hogy éveken át nem volt negatív középhõmérsékletû hónap (pl.: 1914-1916 és 1918-1921 között). A nyarakat figyelembe véve pedig akkoriban is voltak nagy forróságok, 36-38 fokok. Szóval a szélsõségeket tekintve talán ez az évtized hasonlít a legjobban a 2000-es évekhez.