Időjárási visszatekintő

Másfél nap szerverszünet után újra itt...
Ombográfot azért nem feltételeztem,hogy 1915-ben Zircen volt ilyen.Az utóbbi évek automatásodása után azt nem is feltételeztem,hogy ilyen ínséges idõkben még mûködik valahol az országban(vagy a viágon).Kézenfekvõ,hogy azzal mérhetõ,de mióta és hányat használnak Magyarországon ? Hallottam a csapadékmérõk csereberélésérõl,pontatlanságáról.Vajon a csapadékírók mindig jól mûködtek ?

De akkor a 2. hely marad vitás

A legegyszerûbb az lenne, ha idén lenne olyan hely, ahol 1510 mm fölött esik, és akkor a régi rekord máris a múlté vitán felül.

Csak sietned kéne, mert ha beigazolódik vagy megerõsítést nyer az adat hitelességének gyanúja, hogy az adat nem teljesen hiteles (amire én látok némi esélyt), akkor az abszolút csapirekord már meg is dõlt, avagy történelmi eseményt élünk ezekben a percekben is

A mi éghajlatunkra van szerkesztve a nálunk használatos Hellmann. Itt az edény felfogó köpenyének a mérete a lényeg, alatta a tartály nálunk kb. 200 mm-t tud befogadni, de lehetne alá nagyobb tartályt is tenni, így akár egy éves mennyiség is elférhet. Ilyen elven mûködnek a Mougin-féle totalizõrök is, amelyeket emberek által ritkán lakott helykre telepítettek, ahol havonta vagy félévente volt csak leolvasás. Felül ez is Hellmann csapadékmérõ, csak van egy hatalmas ,,potroha,,., amibe több ezer mm belefér. A csapadék intezitást jelenleg az automata csapadékmérõkkel állapítják meg, régen (és néhány állomáson még ma is pl. Sopron, Sopronhorpács) Hellmann rendszerû ombrográfokat (csapadékírókat)használtak, melyken 24 óránként szalagot cseréltek. A szalag 24 óra alatt körbefordult, egy tintázott írókar húzta a vonalat, az írókar egy úszóra volt kötve, ami egy 10 mm befogadóképességû hengerben úszott. Minél gyorsabb az intenzitás az úszó annál gyorsabban emelkedik, a vonal annál meredekebb. 10mm után ûrít és újra ír. Másnap reggel a szalagot levéve kiértékelhetõ a csapadék intenzitása, szép regisztrátum esetén még az automatánál is pontosabb.

Krisztián!
Egyszerû a megoldás: látta az észlelõ a csapadék intezitását is kivitte a csere csapadékmérõt!

Az jutott eszembe,hogy ahol gyakori a 200 mm feletti napi csapadék(trópus,monszun stb.) ott miféle mérõeszközökkel mérik ?Ráadásul egy tájfunból órák alatt több esik,tehát a sûrûbb ürítés nem megoldás Hellmannal.Zircen egy 10 perces csapadékrekordot mértek kb. 100 éve.Ezt sem egészen értem.Ha csak 10 percig esett és valaki elõre számított rá és stopperrel mérte az idõt azt még megértem.De ha egy nagy esõzés közben van egy 10 perces intenzív periódus,azt már nem egészen értem hogy mérték meg,ha elõre nem számítottak rá...?
Ugyanez igaz persze az 1,20,60,120 stb.perces rekordokra,amiket nyilvántartanak világszerte.

Aránylag (szinte mm-re pontosan) lehet becsülni, ha van valamilyen csatolható jelenség. Csak a példa kedvéért: pl a csapadékmérõ állomás egy tó partján van, és korábban évtizedes megfigyelés volt arra vonatkozóan, hogy ha pl 10 mm csapadék esik, akkor mennyivel emelkedik a vízszint és mennyivel, ha 30, 40, 65. Az észlelõ kimengy, látja, hogy szinültig van a Hellmann, de látja, hogy a tó vízszintje magasabb annál, mint amit a mértcsapadék-vízállás relációból következne, így megbecsli a vízszint alapján.
Ez csak egy példa. Ez onnan jutott eszembe, hogy régebben, amíg nem szigeteltük le kívülrõl a vízóra aknánkat, majdnem milliméterre pontosan meg tudtam moondani, hogy mennyi esõ esett, anélkül, hogy ránéztem volna a csapadékmérõre. (kívülrõl kapta a vizet). De mint említettem, számtalan ilyen csatolt eseménybõl lehet becsülni. Lehetséges, hogy ebben az esetben is elfogadtak egy hasonló becslést. Itt a következõ a Stájerházak után

A Stájerházakon rajta vagyunk, mint említettem, csak idõ kérdése.

A dadi adatról sokat nem tudok én sem mondani. Igen, valóban becslés, ez így van, mindig is így volt. De hogy miként becsülték, na ez jó kérdés... Az biztos, hogy a Hellmannba kb. 200 mm csapadék fér, de akkor már színültig van. És ha csak napi egy alkalommal volt leolvasás akkor és ott, hát... ne is folytassuk. Ennek is jó volna utánanézni.

Ha már úgyis mindenki a kõszegi-hegységi rekord megdöntésének bûvöletében él, talán illik ide az alábbi felvetésem:
Nemrég olvastam a met.hu-n, hogy a dadi 1953-as/260 mm-es napi csapadékrekord csak becslés. Link Eddig ezt soha sehol nem így tálalták, de ha igaz, akkor ez több alapvetõ kérdést vet fel.

Az egész nem érdekelne, ha 2005. július 11-én Gödöllõn (Máriabesnyõ) nem éltem volna át életem eddigi legvadabb idõjárási eseményét. A napok óta tartó csapadékos idõ egészen döbbenetes felhõszakadással "ajándékozott meg". A csendes éjszakát követõen, hajnali 4:45 körül gyenge cseperészésre ébredtem (tetõtéri szoba, a szitálásra is csaknem felriadt az ember ). Dörgés nem hallatszott, de pár perc elteltével fokozatosan erõsödött a zápor, majd kb. 5 órára már elérhette az 1 mm/perc intenzitást. Aztán csak esett, jobban mondva ömlött szûnni nem akaróan. Fél 6 körül ki kellett mennem a 40 mm-ig skálázott csapadékmérõhöz, nem telt-e meg. Kiöntöttem, majd 7 óráig ezt még 3-szor meg kellett tennem. 6 körül már kezdtünk aggódni, mivel 80 mm felett jártunk, de csak 7 órakor kezdett alábbhagyni. Két óra alatt 170 mm hullott. Azt hittem, hogy ilyen csak a mesében, meg Reunion szigetén létezik. Fantasztikus élmény volt, azóta is beleborzongok, ha rá gondolok. Egyébként olcsón megúsztuk: a homoktalaj miatt a víz gyorsan elszivárgott, bár keletkezett egy lyuk a ház mellett, amin keresztül ijesztõ hozammal tûnt el a ház alá a csapadék, de a pincét nem öntötte el.

Néhány kép:
Link
Link
Link


Amiért ezt ide leírtam: aznap estig további 60 mm hullott, azaz 24 óra alatt 230 mm esett. Sajnos a reggel 8 órás (nyári félévi) meteorológiai napváltás félbevágja a csapadékösszeget, de nagy része így is látszik a met.hu 2005 júliusi összefoglalójában. Link Itt 154 mm-t írnak, ami azzal magyarázható, hogy az omsz-es állomás ca. 1 km-re helyezkedett el tõlünk (szeszélyes területi eloszlás) . Mondjuk ilyen mennyiségeknél ez a 16 mm nem annyira jelentõs.


Kérdések:

1. Ha becsülték, akkor ez mi alapján történt 1953-ban?

2. Honnan lehet megszerezni a máriabesnyõi következõ napi (2005.07.11.) adatot? (A napi jelentésben sztem nincsen benne.) A met.hu-n egyébként 07.11-ét írnak a havi összefoglalóban, pedig ez még a 07.10-i meteorológiai naphoz tartozó érték volt.

3. Ha napi egyszeri mérés volt, akkor teljes irrealitás felvetni annak lehetõségét, hogy nem a gyömrõi a hivatalos magyar 24 órás csapadékrekord, hanem a máriabesnyõi? Radarképek alapján nyilván igazolható, hogy mely idõszakra korlátozódott a 2 napon belül a csapadékhullás. Õrület lenne, ha praktikus emberi szokások és szakmai konszenzus (csapadékmérés 6-6 UTC között) miatt egy bizonyítható rekord elveszne...

4. Ugyanezen gondolatmenet vezet arra, hogy itt valószínûleg 120 perces csapadékrekordról is szó van. Ezzel lehet-e valamit tenni (a hivatalos állomási adatok + radarkép alapján)?

5. És ez már az éves "nagyvadra" vonatkozik: feltétlenül kell-e a naptári évhez kötni egy éves csapadékrekordot? A nem naptári éves világrekord (Cherrapunji, 26461 mm, 1860-61) közismert; más kérdés persze, hogy mit lehet elmondani egy 150 évvel ezelõtti adat pontosságáról.