Időjárási visszatekintő

Én csak a hõmérséklet fölémérésrõl (saját tapasztalat) tudok, ezért írtam, hogy nem vennék mérget az ottani adatokra. Aztán lehet, hogy a csapadékot jól mérték.

Annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy ma már a 24 darab órás értékbõl számított közép a hivatalos. A napi 4 adatból számítottat is még korrigálni kell ehhez képest. (A napi 8 adatos viszont már megfelelõ. A fõállomások esetében egyébként ez utóbbit, a napi 8 terminus átlagát használták fel már az 1960-as évektõl kezdve, ezért nem értem, a százéves adatsoroknál miért kellett a 4 adatosra támaszkodniuk...)

Kénytelenek vagyunk elhinni (felülmérés szabályos eszközzel elég nehéz).De arra sem tudom a magyarázatot, hogy miért nem mér Cauchy ?

Igen, de ne tegyél úgy mintha nem tudnád, hogy mi a különbség a két hely között; míg pogánynál mát nincs feljebb, a kutatónál meg 1,5 kmre emelkedik egy 600 méteres csúcs; a konvekciós napokon látványos a különbség, de szinte minden csapadékot hozó frontnál többet pakol a hegy elõterében is. Elég megnézni MEtwolf és a pécsi észlelõk adatait, amig Cauchy mért még látványosabb volt a difi.
Én nem vonnám kétségbe az adatokat, mert pl. hõmérsékletet lehet rosszul (rendszerint fölé) mérni de csapadékot hogy? ott is csak a kevesebbet tudom elképzelni (elhordja a szél, kipárolog, kiissza vmi) de hogy többet, azt mivel magyarázzátok??

Az vág mellbe,hogy 110 év alatt most elõször ment 1000 fölé a csapadék Cseszneken(245m),pedig ugyanannyi az éves átlag mint Pécsett.Valószínúleg akkor 1999,2005 és az idei év is 1000 felett van a kutatónál.Így ott 40 év alatt 7-szer fordult elõ 200 m-en !Ez kb. a Kékes,Jávorkút vagy a Kõris-hegy teljesítményéhez fogható.Szerintem kiváló mikroklimatológiai szakdolgozatot lehetni írni a témából ! (én is a Bakony csapadékviszonyaiból szakdolgoztam 1985-ben)

Asszem pontosan 200 méteres tszf. magasságban van a szõlészeti kutatólabor, egy magasságban Pécs-Pogánnyal.

Lehet,hogy Pécs mindig eltérõ úton jár - nem tudom.A hetvenes évektõl én magam is mérek 250 m-en a Bakonyban,de 2000-ig általában 500-900 közti évek voltak,ebbõl gyenge 700-as átlag jött ki.Az 1971-2000 közti 30 év az ország történetének állítólag legszárazabb 30 éves periódusa volt.Ha 1999-et nem számolom,akkor 28 év alatt Pécsett 1100 mm körüli érték négyszer született.Ez meglepett,de természetesen semmilyen bizonyítékom(Pogány aszóvölgy jellege miatt valóban semmit sem bizonyít) nincs,hogy nem így történt.Pl. az idei évig az utóbbi évtizedben csak alig tudott 1000 mm fölé jutni néhány állomás az országban,fõleg hegycsúcsok (pl. Kõris hegy).Sajátos mikroklíma lehet,ahol egy száraz periódusban 28 évbõl 4-ben(7 évente) bõven 1000 felett esik 250 m-en.

A birtokomban levõ 1951-98 közötti 48 éves periódus adatsorában 4 db év volt 1000 felett. Ha ez röpködésnek minõsül, ám legyen. A többi évrõl inkább akkor ne sejtsünk semmit, visszavonom feltételezésem.

Csakhogy sok pécsi állomáson mértek valaha csapadékot,és még a Misinatetõn(534 m) sem alakult ki (persze lehet,hogy homogeniált) 723 mm-nél magasabb átlag.Pedig az 1901-50-es évek nem a legszárazabbnak számítanak.Erre most azt hallom,hogy a kimondottan száraz évszázadvégen(a legcsapadékosabb átlagú Kõszeg is csak 800-at produkált ekkoriban) 250 m-en röpködtek a jóval 1000 feletti évek.Nekem még mindig nem áll össze a dolog...

A mérési idõpontok, helyek sok változása miatt minden állomás hosszú adatsorainál szükség van erre, mert az adatok egymással amúgy nem homogének. Az más kérédés, hogy "mindenki" tudja, hogy így se lesznek tizedre pontos értékek. Mivel a hosszú adatsoroknál min. 100 éveseknél az összehasonlíthatóság miatt a korrekciónál figyelembe kell venni az urbanizáció hatását is. Jelenleg a nagyobb magyarországi városoknál (pl. Budapest, Pécs, Szeged) ez kb. 1°C, de ez régebben nyilván kevesebb volt, de a pontos értéket csak becsülni lehet. Most jön az, amit írtál, hogy lehet így trendekrõl (néhány tized fokról) beszélni, amikor a hibahatár is ekörül van.

Pl. Budapest adatairól is csak homogenizálva kapjuk meg a legreálisabb képet (persze sokszor valószínûleg nem a legjobb ez, de ezt kell elfogadni, mert nincs jobb). A budapesti adatoktól azt tudni kell, hogy legalább 6 helyszíntõl származnak (Budavári palota csillagvizsgálója; 1790-es évek nagy részének adatai elvesztek, ezeket Bécs/Hohe Warte adataiból számolták ki! ; Gellért-hegyi csillagvizsgáló; Lánchíd budai hídfõjének környékén is mértek; Kitaibel Pál utcai mérõállomás; Pestszentlõrinc). És akkor ebben van városhatás, tengerszint feletti magasság jelentõs változása, mérési idõpontok módosulása (A napi középhõmérsékleteket így is számolták régebben: 07,14,22 ; 07,15,22 ; 6,14,2*21 ; ma pedig 1,7,13,19)
Saját meglátásom szerint a Pestszentlõrinci állomásnál a hely a legnagyobb probléma, mert a város központjától DK-re található és az ÉNy-i uralkodó széljárással a különösen meleg hónapokban a felforrósodot levegõt a szél DK felé mozdítja el Pestszentlõrinc fölé (máskor is, de ilyenkor nagyobb a torzulás). Ez történt 1992 augusztusában is. A homogenizált adatokat nézve ez volt a legmelegebb hónap 1780 óta. Az ezt követõ hónap (1807 augusztus) csupán 0,1 fokkal marad el, úgy, hogy ott már a homogenizálás során az eredeti mért értékekbõl 0,9 fok le lett vonva, és akkor a városhatás jóval kisebb volt mint ma (kérdés, hogy ezt hogyan vették figyelembe a kalkulálásnál). Nekem az ilyeneknél sántítanak ezek a rekordok.

Azért, kedves gyanakvó fórumtársam, mert az intézet telephelye ~ 250 m tszf. a Mecsek Dny-i részén az egyik legcsapadékosabb domboldalában terül el. Miért kell ezen meglepõdni, az idei év is tökéletes példa az eltérõ csapadékeloszlásra, Pécs Árpádtetõ cca 300 mm-el veri Pécs-Pogányt. Míg a kutatónál és Árpádtetõnél erõsen bejátszik az orográfiás hatás, és a hegy gerjesztette konvekció is jelentõs, addig Pogányban ezek nincsenek meg.

Persze lehet tudni homogenizálni, adsz nekem 3 állomásból egy csomó nyers adatot 100 évre visszamenõleg, én úgy össze homogenizálom, mint a pinty.
A homogenizációs módszerekrõl sok információm nincs (mivel nem nyilvánosak, úgymond titkosak), de mint már többször szó volt róla, pl. egy völgyben és egy dombon, vagy egy külterületen és egy belterületen lévõ állomást homogenizálni lehet, csak kérdés, mi jön ki abból, és mire megyünk vele?
Ki lehet hozni belõle egy adatsort, ami se nem az egyik, se nem a másik, de a harmadik sem, mivel azt meg nem mérték, csak kitalálták.
Ezek alapján állapítják meg pl. a klíma néhány tizedes melegedését. Erõsen kérdõjeles a dolog.
Az a véleményem, hogy mivel õrületes különbségek tudnak lenni egymástól néhányszáz méterre lévõ pontok hõmérsékleti viszonyai között, a homogenizálást csak úgy lehet megtenni, hogy az adott mérõhelyek karakterisztikáit tövirõl-hegyire, agyon-vissza kell vizsgálni és kutatni.
Máskülönben tényleg csak kutyulás lesz belõle.

A budapesti adatokat is tudták homogenizálni, na mindegy.
Forrás: Link

A repülõtér helyére nem lehet homogenizálni, mert ennyi erõvel elég lenne az egész országban 10 db állomás, és a többi 100-at a 10 állomás adataiból homogenizálnák, magyarosítva kitalálnák.
Illetve egyik állomás adatából könnyûszerrel ki lehet találni a másikét, amennyiben ismerjük minden egyes nap idõjárási helyzetét (derült vagy borult volt-e az ég, esett vagy nem esett éppen), figyelembe vesszük az állomás fekvését, a fagylefolyást, az inverziós pozíciót, a hõszennyezést, de ezt egészen biztosan nem csinálták meg, ennek több oka is van. De még ezzel együtt sem lehet pontos adatsort csinálni, ami meg nem pontos, az meg nem nagyon ér semmit.
Szerintem, bár nem tudom, honnan, hogyan van meg ez az adatsor, meg hogyan és ki által készült, de gondolom az összes pécsi állomás mért adataiból kutyulták össze.

Kicsit leljebb írtam arról az egyik hozzászólásomban, hogy lehet kis távolság alatt is nagy eltérés.

Tudtommal a repülõtérnél 1951 óta folytatnak méréseket. Az ez elõtti adatok valószínûleg a környezõ állomásokból a repülõtér helyére homogenizált adatok a csapadék és hõmérséklet adatoknál egyaránt.

A kutatóintézeti adatokat illetõen nem tenném tûzbe értük a kezem...

Nem egészen értem,hogy az a "kutatóintézet" miért mért ennyi csapadékot,amikor VáraljaMet adatai szerint Pécs-Pogányban csak egyszer fordult elõ 110 év alatt 1000 mm feletti érték,az is 1919-ben.

1901 óta nem csak Pécs-Pogányban volt mérés, az adatsorban gondolom mindig az aktuális állomás adatai vannak?
Mióta van Pécs-Pogányban az állomás?
Elõtte az egyetemen volt a városban, ha jól tudom.
Elõtte?
Tudsz ezekrõl valamit?
Mert ugye nagyon nem mindegy, hogy az adott értéket hol mérték.

A Pécs/Pogány-i adatokat feldolgoztam, azok itt elérhetõk: Link

"1960 óta voltak-e hasonlóan nagy csapadékú(1000 mm feletti)évek." Voltak; már többször írtam; Pécsi kutatóintézeti adatok:
1972: 1141 mm (Tokajban kiemelkedõ aszus év)
1974: 1128 mm
1995: 1077 mm
1998: 1140 mm
A 99 és a 2004,05 is ezer mm felett zárhatott sajnos ezek az adatok már nincsenek meg nekem.

Tudomásom szerint nincs ilyen.

1961-1990-es van:
Link
De ez már fõként térképes, grafikonos.

Akkor azért még nem adom be antikváriumba az adattáramat...
Éppen azon gondolkodtam,hogy miért is nincs még meg az 1951-2000-es adattáram,miért az elavult 1901-50-est lapozgatom.Hiába is keresném ezek szerint ?

Á, semmi ilyesmi nincs. Egyszerûen annyi, hogy pár éve kidolgoztak ún. homogenizációs eljárásokat, és az adatbázisba már a korrigált adatok kerültek fel.
Sajnos ma már szinte semmi írott anyagot nem adnak ki, pedig régen mennyi minden volt. Egyedül a napijelentés maradt, ami megjelenik, és nyilvános is.
Pár éve pl. kiadták az 1961-1990-es (vagy 1971-2000-es? nem is tudom hirtelen) éghajlati atlaszt, abban is fõként térképek vannak már csak.

Oké,nem sürgetlek !
Az általam idézett könyvként kiadott éghajlati atlasz adattárnak tehát egy korrekciója készült(csak csapadékról vagy a többi elemrõl is ?) ? Ez hozzáférhetõ laikusoknak is ,esetleg valahol megvásárolható ?

1. A régi adatok többségét már hivatalosan korrigálták, különbözõ eljárásokkal. Tehát manapság már azok számítanak.

2. Voltak, mégpedig bõven. Jó pár évben elõfordultak 1000 mm feletti értékek, persze általában kisebb számban. Két kiemelkedõ évet lehet talán megemlíteni: 1965-ben és 1999-ben volt különösen sok csapadék az ország egy nagyobb részén. Elõbbi évben 1313 mm, utóbbiban 1242 mm lett az országos csúcs.

3. A fõvárosban a nagyobb, ismertebb állomások közül valóban az 1937-es, Budapest belterületi 988 mm számít a legmagasabbnak (ma már nem 989, hanem 988 a hivatalos, szintén hasonló, mérési problémákhoz köthetõ okokból), de kisebb csapadékmérõ állomásokon kétszer is volt kevéssel 1000 mm felett. Ettõl azért itt mi elég messze vagyunk idén.

De még egyszer mondom, nyugalom, hamarosan szeretném majd közzétenni a toplistát. Addig viszont nem akarom lelõni a poént, tudod.

Az rendben , hogy pontatlanok, de jobb híján ezek vannak...
Jó lenne tudni,hogy 1960 óta voltak-e hasonlóan nagy csapadékú(1000 mm feletti)évek.A 70-es évek vége óta magam is méregetek,de 1000 közelében csak 2005-ben voltam(953 mm,a max Cseszneken 1940-ben 965), így a cseszneki kb. 1200 mm akármilyen mérés alapján is óriási rekord, és gondolom az ország felén hasonló lesz év végére.1970 és 1999 táján még voltak nagy csapadékok az ország kisebb területein,de nem néztem utánuk.
Budapest hogyan is áll?Úgy rémlik ott is 1937 a rekorder 989 mm-el.

Meglesz hamarosan az abszolút csapadék-toplista, még az idén, ígérem.

Viszont amiket lentebb beírtál, 1901-1950 közötti adatokat, egyszer már jeleztem, hogy nem szabad mindegyiket elfogadni úgy, ahogy eredetileg feljegyezték. Ugyanis a század elsõ évtizedeiben helyenként még nagyon komoly mérési hibák lehettek! Ebben az írásomban foglalkoztam is ezzel: Link

Ezek az adatok valóban jó részben 1937-esek, akkor már általában rendben voltak a mérések, de ha vannak közöttük 1910, 1920 körüliek, azok bizony kérdésesek. (Pl. a felsõszölnökirõl kapásból beugrik, hogy 1925-ös talán.) Illetve jó pár állomáshoz van kiszámított korrekció, ezeket kell majd alkalmazni. Igyekszem majd erre is sort keríteni.

No Flooka-móka, utánanéztem végre a Stájerházaknak.

Még egyszer emlékeztetõül az 1937. évi havi csapadékösszegek:
- 44, 37, 198, 156, 36, 145, 268, 134, 156, 85, 86, 165 = 1510 mm

Elõször is az állomás koordinátái a korabeli évkönyvek szerint:
- é. sz. 47° 23
- k. h. 16° 28
- 551 m tszf.

Ezek alapján tehát keresgéltem olyan állomásokat Ausztriában, amelyek a közelben helyezkednek el. Sajnos olyan igazán közel (néhány km-es körzetben) fekvõt nem találtam, az alábbiak rendre 25-30 km-es sugarú körön belül vannak, ha jól számolgattam át a földrajzi koordinátákat fejben.

Tehát sorban az állomásnév, a koordináták, majd a csapadékösszegek.

1. Bad Tatzmannsdorf
- é. sz. 47° 20
- k. h. 16° 14
- 350 m tszf.
- 14, 30, 92, 87, 27, 123, 127, 129, 120, 57, 46, 80 = 932 mm

2. Ebenfurth
- é. sz. 47° 52
- k. h. 16° 22
- 234 m tszf.
- 9, 12, 80, 57, 9, 139, 41, 113, 138, 28, 53, 41 = 720 mm

3. Friedberg
- é. sz. 47° 27
- k. h. 16° 03
- 594 m tszf.
- 21, 18, 90, 111, 72, 168, 143, 152, 150, 48, 52, 98 = 1123 mm

4. Grimmenstein
- é. sz. 47° 37
- k. h. 16° 06
- 780 m tszf.
- 4, 12, 65, 78, 77, 229, 108, 144, 120, 38, 85, 72 = 1032 mm

5. Güssing
- é. sz. 47° 03
- k. h. 16° 19
- 225 m tszf.
- 21, 11, 122, 75, 19, 102, 113, 93, 122, 30, 58, 85 = 851 mm

6. Kirchschlag
- é. sz. 47° 30
- k. h. 16° 18
- 415 m tszf.
- 15, 13, 122, 100, 49, 126, 129, 145, 155, 44, 63, 102 = 1063 mm

7. Mönichkirchen
- é. sz. 47° 31
- k. h. 16° 02
- 979 m tszf.
- 18, 21, 118, 89, 28, 196, 159, 249, 177, 47, 81, 87 = 1270

8. Oberschützen
- é. sz. 47° 21
- k. h. 16° 12
- 350 m tszf.
- 20, 18, ???, 110, 20, 124, 87, 91, 123, 55, 69, 94

9. Pitten
- é. sz. 47° 43
- k. h. 16° 11
- 355 m tszf.
- 8, 12, 81, 70, 29, 119, 124, 113, 139, 28, 51, 36 = 810 mm

10. Unterlungitz
- é. sz. 47° 18
- k. h. 16° 02
- 352 m tszf.
- 21, 16, 86, 88, 39, 218, 133, 107, 117, 50, 50, 73 = 998

11. Wörtherberg
- é. sz. 47° 14
- k. h. 16° 06
- 409 m tszf.
- 22, 18, 89, 86, 21, 126, 131, 107, 108, 45, 49, 86 = 887 mm


Ezután tovább kutakodtam a hazai források között. Legjobb lenne persze az eredeti csapadéklapot megnézni, de ahhoz jelen pillanatban én nem férek hozzá. Úgyhogy ennek híján az évkönyvet vettem elõ ismét, amelyben napi felbontású adatokat errõl az állomásról ugyan nem közölnek (sok helyrõl van ám!...nem is hinnénk a mai vadkapitalista adatpolitika korában, mi mindent hoztak nyilvánosságra néhány évtizeddel ezelõtt...na mindegy, inkább nem is folytatom, mert ez a téma elég messzire vezet innen...), viszont más érdekességeket lehet találni.

Stájerházak állomáson tehát 1937-ben a mérhetõ (0,1 mm vagy nagyobb) csapadékú napok száma 136, az 1,0 mm-t elérõ vagy meghaladó csapadékú napok száma pedig 102 volt. A többi állomással összehasonlítva ez egyáltalán nem kiugró, sõt, nem egy helyen pl. 150-160 csapadékos nap volt, és ugyanilyen arányok vannak az 1,0 mm esetében is. Itt tehát semmi különös nincs.

Az évkönyvben vannak továbbá közölve rövid idõ alatt lehulló, nagy mennyiségû csapadékok adatai is. Stájerházak esetében három ilyen különösen magas értéket találtam: július 8-án 55, július 24-én 51, július 25-én pedig 70 mm esett. (Érdekesség: az ombrográf adatai szerint a 8-i 55 mm 60 perc alatt, a 24-i 51 mm pedig 120 perc alatt hullott le! Nem semmi felhõszakadások lehettek.)
Ez tehát 3 nap alatt 176 mm - mindez azért érdekes, mert az állomás amúgy is kiemelkedõ éves adatsorában a július az a hónap, amely még önmagában is kiugró. Na már most a 268 mm-nek mintegy kétharmada ezen a három napon hullott le, ez pedig magyarázat lehet a hatalmas havi összegre. Ellenõrzés céljából álljon itt a jó pár száz m-rel lejjebb fekvõ, és az év végén 1032 mm-rel záró Kõszegrõl egy érték: július 25-én ott 76 mm esett, vagyis a stájerházaki adatok ennek megfelelõen megbízhatónak tekinthetõk.

A következõ lépésben megnéztem, vajon mit írtak maguk a kortársak errõl az 1937-es évrõl, illetve az 1510 mm-es rekordról, hiszen azért ilyesmikre valószínûleg akkoriban is alaposan felkapta a fejét a szakma. A magyar meteorológia hõskorában az Idõjárás címû folyóirat töltötte be a jelenlegi Légkör szerepét, ebben rendszeresen közöltek pl. havi, éves összefoglalókat is. Most az 1937-es számokból fogok szemezgetni. Elõre elnézést kérek azért, hogy nem pontosan, szó szerint idézek, de nem volt idõm/kedvem hosszú mondatokat szóról szóra kijegyzetelni - a lényegen ez talán nem sokat fog változtatni.

A márciusról azt írták, hogy olyan bõséges csapadék hullott, amely Csonka-Magyarország történetében még nem fordult elõ az elsõ tavaszi hónapban. Helyenként a 200 mm-t is meghaladta a lehullott mennyiség, de az országnak mintegy háromnegyed része 100 mm fölött zárt. Sok helyen az átlagosnál 4-szer, 5-ször több esett, továbbá megemlítik, hogy helyenként több napon is 10 mm fölötti összegek fordultak elõ. A hónap legmagasabb értékei: Kisinóc 233, Királyháza 231, Városlõd 223, Bakonypölöske 217 mm.

Nyugaton, délnyugaton április helyenként ismét 100 mm fölött zárt, a lista élén a következõk végeztek: Stájerházak 156, Murakeresztúr 132, Barcs 121, Szentgotthárd 120 mm.

Júniusban az ország egyharmad részén hullott 100 mm-nél több esõ, a legtöbb a Veszprém megyei Kertán, 215 mm. A hónapban kiemelkedõnek bizonyult jó pár nap: 11-én Kertán 95, 29-én Pécsen 72, 30-án Székesfehérváron 86 mm-t mértek.

Júliusban a Dunántúlon ismét sok helyen esett 100 mm fölötti mennyiség. A Vas megyei Kerca (mai nevén Kercaszomor) 191, Kõszeg pedig 184 mm-rel zárt a hónap végén, de hát ugye ez semmiség Stájerházak állomás 268 mm-éhez képest... A nagy csapadék jókora részben zivatarokból, felhõszakadásokból jött össze, amint ezt már fentebb is említettem.

Augusztusban az ország egészén sok csapadék hullott, délnyugaton azonban egészen rendkívüli összegek is elõfordultak. Lenti 257, Szécsisziget 248, Bak 244, Becsehely 237, Zalatárnok 220 m-rel zárt. Ezek a szélsõségesen magas Zala megyei értékek a hónap elsõ napjainak köszönhetõk, amikor a környéken több helyen is 24 óra alatt 100-130 mm esõ zúdult le zivatarokból.

Szeptemberben a Dunántúl egy jó részén már-már szokásosnak mondhatóan 100 mm fölötti, nyugaton 150 mm-t meghaladó havi összegeket jegyeztek fel. Lenti és Sopron-Brennbergbánya 160, Stájerházak 156, Kerca 153 mm-rel zárt.

Végül, mintegy az év megkoronázásaként, decemberben is szokatlanul nagy mennyiségû csapadék hullott le hazánkban, fõként a Dunántúlon. Somogyszobon 139, Nagykanizsán 138, Sopron-Brennbergbányán 133, Zalalövõn 132 mm-t mértek. Persze ekkor is Stájerházak nyert, 165 mm-rel.

Összességében az év egészérõl megjegyezték, hogy 1937-ben az ország nagy részén annyi csapadék hullott, amennyi a magyarországi mérések kezdete (a XIX. század közepe) óta még soha. A Dunántúlon több helyen is 1000 mm feletti éves összeg alakult ki, nyugaton, délnyugaton pedig 1200 mm-t meghaladó értékek is elõfordultak szép számmal (a pontos adatokat lásd egy korábbi írásomban: Link ). További érdekesség, hogy február kivételével minden hónapban jegyeztek fel az országban 100 mm feletti havi összeget, több hónapban pedig 200 mm felettieket is. Legvégül pedig megemlítették, hogy az 1937-es, kiemelkedõ adatok egyértelmûen cáfolják azokat az elõzõ években megfogalmazódott állításokat, melyek szerint hazánkban a csapadék mennyisége csökkenõ tendenciát mutat, vagyis nem igaz az, hogy fokozatosan szárazabbá válik éghajlatunk. (Nahát, 73 évvel telt el azóta, de már akkor is ugyanaz volt a téma, ami manapság... )


Körülbelül ennyi.
Úgy néz ki tehát, hogy tulajdonképpen volt egy alapból nagyon csapadékos év hazánkban, fõként a Dunántúlon, és annak is különösképpen a nyugati felén. Az év egészében általában sok esõ esett, amire nyáron a zivatarok, felhõszakadások még rátettek egy jókora lapáttal. A csapadékos napok száma éves szinten nagyjából átlagosnak mondható, vagyis valószínûleg az egy nap alatt lehulló csapadék átlagos mennyisége volt magas inkább (amire az említett 50-100 mm-es napi összegek bizonyítékként is szolgálnak). A bemutatott osztrák állomások adataiból lehet látni, hogy a kiemelkedõ csapadékú hónapokban (március, április, június, július, augusztus, szeptember, december) arrafelé is elõfordultak 100-200 mm közötti, néha 200 mm feletti értékek.

Mindezek miatt tehát én a magam részérõl számottevõ mérési hibát nem feltételeznék Kõszeg-Stájerházak adatát illetõen. A fentiek alapján sokkal valószínûbbnek tartom, hogy egész egyszerûen a sors különös játéka (valahogy mindig jó helyen húzódtak a frontok, valahogy mindig jó volt az áramlás iránya, mindig õket kapta el a zivatar stb-stb.), hogy ez a mérési hely még a sokból is mindig többet kapott, mint más területek. De hát végül is, 150 év alatt egyszer belefér egy ilyen, nem igaz?