Bioszféra
Természetes, persze. Gondolom, mivel az akváriumvizet is be kell állítani megfelelõ sótartalomra, a hallal kiemelt kevés sós víz is besegített a konzerválásba a száraz levegõ mellett 
Tisztára pucolt szarvasbogár-tetemet még erdõjáró koromban láttam Dobogókõ környékén. Mélyen az erdõben, egy fa törzsén kb. fejmagasságban megláttam valami nagy, szinte világítóan fehér bogarat, közelebb menve láttam hogy csak váz. Teljes épségben megvolt minden testrésze, de "üres" volt belül. Jól lehetett látni hogy "üres", mert páncélja hártyapapír módjára félig áttetszõ volt, kissé morbid hasonlattal repülõmodell jutott eszembe. Két dolog gondolkodtatott el, vajon mi takarította ki ilyen alaposan és mitõl lett áttetszõ eredetileg sötét kitinpáncélja. Le akartam szedni érdekességnek de rögtön szétporladt ahogy megérintettem

Tisztára pucolt szarvasbogár-tetemet még erdõjáró koromban láttam Dobogókõ környékén. Mélyen az erdõben, egy fa törzsén kb. fejmagasságban megláttam valami nagy, szinte világítóan fehér bogarat, közelebb menve láttam hogy csak váz. Teljes épségben megvolt minden testrésze, de "üres" volt belül. Jól lehetett látni hogy "üres", mert páncélja hártyapapír módjára félig áttetszõ volt, kissé morbid hasonlattal repülõmodell jutott eszembe. Két dolog gondolkodtatott el, vajon mi takarította ki ilyen alaposan és mitõl lett áttetszõ eredetileg sötét kitinpáncélja. Le akartam szedni érdekességnek de rögtön szétporladt ahogy megérintettem

Persze, de nem minden jószág alkalmas ilyen módon automata konzerválásra. Egy lepkét vagy hasonló állatkát csak tisztességesen kiszárítva lehet eltenni, mert benne már túl gyorsan bomló anyagok vannak, s így a vékonyka kültakaróját tönkreteszik. De egy nagyobb bogarat pl. már lehet szárítani. Egyszer találtam egy elpusztult szarvasbogárlányt, na õ pl. már akkor nagyon könnyû volt, gondolom volt benne hangya is tevékeny tisztítóként egykor. A pókokat viszont alkoholban kifõzve kell tartósítani.
A rovarhulláim mind sókeverékben száradtak tartósra.
A rovarhulláim mind sókeverékben száradtak tartósra.
Azt vélem, nemigen kell só, a száraz levegõ is mumifikál. Még a pesti lakásban hasonló algaevõ halat mumifikált Gergõ fiam. Két darab volt az akváriumunkban. Békésen elvoltak a szifókkal, blackmollykkal és zebra-dániókkal. Soha nem bonyolódtak kergetõdzéses "halvitába" éjjel-nappal a köveket, kavicsokat, falakat "legelték". Én "kicsi zöld kõevõ" névvel illettem õket. Az egyik "kõevõ" elpusztult, a gyerek gyerek lévén tiszteséggel el akarta temetni
Ez okból kiemelte, áttette egy pohárba, a poharat letette valahová majd szépen el is felejtette. Fél év múlva teljesen véletlen elõkerült egy szekrény mélyébõl a hal és a pohár melybõl rég elpárolgott a víz. A cirkófûtés miatt a lakásban nagyon száraz volt a levegõ, a víz hamarabb elpárologhatott mint ahogy a haltetem komolyabb bomlásnak indult volna. A hal keményre száradt, de alakját érdekes módon teljes formájában megtartotta. csupán zöldes színe lett fekete. Bármely természetrajz órán elment volna demo-anyagnak akár Taki megboldogult hala


No igen, kémiai helyett biológiai módszer, tuti hatékonyabb, és szegény halad is újra beépülhetett a Természet körforgásába. :-))