Időjárási visszatekintő

Ez pontosan így van,nem is írtam,hogy a reptereken ne legyen met. mérés vagy hogy éghajlatkutató állomást nem lakott területen kívülre kell tenni. Valóban akik amatõrök, a lakott helyekrõl adunk adatot. Csakhogy az idõjárásról a lakosság talán 1 %-a sem veszi az információit a metnetrõl vagy amsz-ról.Ha meg más amatõr oldalakról veszi, akkor isten õrizz ! Akkor inkább Pogányról vegye az információit ha Pécsre kíváncsi.
Ha a methu. idõjárási adatait belvárosokból ill. reprezentatív belterületrõl veszi pl. a körzetibe (sosem memorizálom be,hogy melyik város adata bel- ill. külterületi ), akkor nem szóltam egy szót sem.

Nagyon is igazad van! A hozzászólásod szerintem végszónak is megfelelne.

Mondtam én, hogy örökzöld a kérdés...
Bakonyvár, számodra csupa jó hírem van! Tudniillik pont a nagyvárosok állomásellátottsága a legjobb. Ráadásul a mérõállomások jellegükbõl fakadóan pont azokat a paramétereket mérik, észlelõik pont azokat észelik, amiket megjelöltél, tetejébe épp olyan pontossággal teszik mindezt, ahogyan a hétköznapi igények megkívánják. Azaz a városi ember információigényét jórészt ki is elégíti mindez; természetesen az amatõr mérõállmásokról beszélek.

A hivatalos mérõállomásoknak más a feladata, mást is kell reprezentálniuk. Elhelyezésük több szempontból is kompromisszumokat hordoz magában, mert a lehetõségeink végesek. Legalább mi, akik érdemben foglakozunk a meteorológiai mérésekkel, adatokkal, lehetnénk erre tekintettel.

Ugyanakkor az idõjárás megfigyelése nem csak azért van,hogy az éghajlatot kutassuk ! Talán elkerülte itt a figyelmet, hogy a városokban emberek is élnek,akik reggel munkába indulnak és kirándulnak esetleg egy távoli helyre és kiváncsiak arra,hogy ott mi vár rájuk. Ha esetleg (félve írom le... ) a bugris,semmiheznemdeazéghajlathozplánenemértõ lakosság szempontjait is figyelembe vesszük, akkor egy nagyváros közepén egy parkban (nem 2 10 emeletes panel közt és nem egy áruház parkolójának szélén) nem ártana egy idõjárásmegfigyelés észlelõvel.Itt elsõsorban nem globálsugárzásra,talajhõmérsékletre és párolgásmérõ vagy zúzmarakutató mérésekre gondolok (erre a kutya se kíváncsi),hanem T, csapadék,látótáv,szél,jelenidõ,hóréteg észlelésre.Pápán ez nem fontos,nem egy óriási város és a reptér tõlem pl. alig tér el T tekintetében(Nyárád már 10 km,azt már nem nevezném pápai adatnak).De egy Miskolc,Budapest vagy Pécs esetén a városközponttól 5-10 vagy még több km-re és eltérõ domborzati fekvésben lévõ idõjárás(Repterek,Avas) egy kicsit mást mond százezernyi,milliónyi embernek , mint kéne(egész más a szél,T,látótáv,jelenidõ az esetek nagy százalékában ). Vannak ugyan mérések,automaták esetleg bent is,de minden laikusnak elérhetõ helyen(körzeti jelentés,internetes oldalak) a reptereket nyomatják,mert csak ott van vizuális észlelés.Még jó,hogy Pápán fordítva van,a reptéri észlelés csak 3-4 km-re van és az automata van messzebb.

"Ha már magánvélemények, én személy szerint örülök neki, hogy a reptéri mérések az adott földrajzi viszonyok között nem reprezentálják Debrecen városklímáját."

Na igen, még a végén azon vesszük észre magunkat, hogy egyik nagyvárosi OMSZ állomás sem reprezentálja az adott város klímáját. De ez szerintem is jól(jobban)van így.

Rendicsek!

Én nem is akarnék lovagolni ezen, sõt már rég elfogadtam, hogy ez van. Ezt az egészet csak Floo egyik írására reagáltam. Ettõl függetlenül sokkal jobb lenne egy lentebbi állomás, de ezért mi nem túl sokat tehetünk.

Nem tudom, hogy most nekem erre válaszolnom kellene-e avagy sem, hiszen ez nem cáfolat az én írásomra.
Korábban többször elhangzott, hogy az avasi, mint dombi állomás eléggé fölülreprezentálja a (térséget?). Eleve rossz megfogalmazás, na de ebbe ne is menjünk bele. Én erre hoztam elsõsorban ellenpéldákat korábbi hozzászólásomban- és messze nem fogytam ki belõlük-.
A havas felvetésedre pedig annyit tudnék hozzáfûzni, hogy igen, ha eltérõ szintkülönbségû helyeket hasonlítunk össze, akkor szembesülhetünk ilyenekkel, avas-állomási szinten egészen pontosan 1989 óta.
Jelen esetben pedig egészen csekély hõmérsékletbeli eltérés járult hozzá ennek a kontrasztnak a létrejöttéhez.
Itt is ez történt és még fog is jó párszor. Sõt, itt a dombokon már a szél is beleköpött a hóvastagság levesébe: (Az Avason reméljük, annyira nem fújt...
Bocs az iróniáért, de szerintem tényleg ideje lenne már ezen túllépni, fõleg, mint írtam, mást úgysem tudtok tenni. A legtöbben pedig szerintem már rendelkeztek annyi háttérismerettel, hogy a titeket érintõ/érdeklõ állomások helyének figyelembevételével minden helyzetben a helyes következtetést vonjátok le az adatokat vizsgálva.
Jahogyképek (01.21.)
Link Link Link Link
Link Link Link Link

Városon belül városrészek vannak, a térség alatt természetesen a településeknél eggyel nagyobb nagyságrendet értek. Saját példámnál maradva térség pl. a Hajdúhát, Bihar, vagy éppen a Nyírség.
Várom az eredményeket nagy érdeklõdéssel!

Milyen térségrõl beszélünk? Miskolcon kivüli részek, vagy városon belüli térségek? Amugy meg lesz egy városklima kutatás, abból ki fog derülni minden

Ezt tiszteletben tartom mint magánvéleményt, noha egyet nem értek. Ami egy nagyváros 60 %-ára nézvést reprezentatív, az a térségre egyáltalán nem lesz az, vagy csak különleges esetekben. (Hozzáteszem, Miskolc és az Avas esete elég különleges.)Ez pedig erõsen korlátozná az adatok hasznosíthatóságát, gondoljunk csak a modellekre. A város klímájának jellemzésére a városklíma-állomások szolgálnak. No meg a lelkes amatõrök mérései.

Ha már magánvélemények, én személy szerint örülök neki, hogy a reptéri mérések az adott földrajzi viszonyok között nem reprezentálják Debrecen városklímáját.

Én reprezentatív alatt azt értem ami legalább a város 60%-ra igaz, na most ez egyáltalán nem.

Ez a délies "hegyalja" hatás, minden évszakban van + hozadéka. A nem messze fekvõ Tisza menti térség is hidegebb. Télen ritkább a zord hideg, lefolyik az alacsonyabban fekvõ területekre. A nyolcvanas évek egy sokévi átlag térképén Eger rendesen be van ágyazva a Bükk magasabban fekvõ hõmérsékleti izotermái közé, holott a térség nagy része enyhébb, mint a környezõ mélyebben fekvõ területek. Településemen is érvényesül ez a hatás a környék alacsonyabban fekvõ területeihez viszonyítva.

Ezzel ismét felmerül az örökzöld kérdés, mit is kell egy állomásnak reprezentálnia... A közvetlen mikrokörnyezetét, a körülötte fekvõ nagyobb térséget, netán a legközelebbi lakott település klímáját?
Természetesen költõi a kérdés.

Most igen jó példa játszódik le, hogy miért nem reprezentatív az Avas mint állomás. Fent 6 cm hó, lent semmi.

Én nem olvastam flooék tanulmányát, de 2-3 kulcsszóra rákerestem, és ha már a témához kapcsolódik:

Azt írja:
" Eger becsült középértéke 2000-2006-ig: 10,5 körül, kevéssel afelett "
.........
"Ebbõl a felsorolásból is látszik, hogy az észak-magyarországi Eger és térségének középértéke vetekszik a dél-baranyai, melegnek és napfényesnek mondott Sellyéével, illetve jóval magasabb a zalai állomásokénál. Az adatok egyértelmûen arról árulkodnak, hogy a Heves megyei állomás jó fagylefolyású ponton van."

Na most, hogy miért árulkodnak az adatok egyértelmûen (?) errõl, azt nem tudom, mert az Eger alatti, még észak-magyarországi Kompolt és Jászapáti éves középhõmérséklete ez idõ alatt 10,5°C, ill. 10,6°C.

Az egyértelmûség kedvéért gondolom, javítva lesz a "valóság tükrében" c. tanulmányban.

Akkor viszont én is mondanék valamit

Az elsõ és legfontosabb: A saját mért értékeidet hasonlítottad össze eddig is az avasival, ezért bátorkodtam én is ugyanezt tenni. (Ill. azt hittem, hogy a te 2010-es adataid is "közel hitelesnek" tekinthetõek. .

2. Hogy mikor hol van melegebb vagy hidegebb és fordítva...nos, ezekre lehetne kiragadni példákat, mindkettõre találnánk is dögivel, ezért érdemes akkor már inkább nagyobb intervallumban mért értékekkel operálni.
Az éppen aktuális mért értékek nyilván az állomás környékére a leginkább reprezentatívak, mi sem természetesebb ennél. Az állomás pedig már 1989-tõl ott van az Avason, talán ideje lenne már ezzel megbékélni, fõleg, hogy mást úgysem lehet tenni.
Azt viszont nem gondolnám, hogy annyira felülreprezentálná -átlagban- a várost és környékét.

(Most néztem, a múlt évben pl. Snowhunter is (mondhatni elég alacsony fekvésben, a 4000-4500 lelkes Mályiban) tizedre ugyanannyit mért éves átlagnak, mint amennyit az avasi állomás.)
Floo is sokszor jött a múlt évben a csillagdai minimumokkal, amelyek ha éves közepet vizsgálunk, hiába voltak jók, a maximumai ugyanis eléggé alacsonyra sikeredtek.
Ebbõl aztán az sült ki, hogy a 2010. évi középhõmérséklete tizedre megegyezett a sokat szidott iklódbördõcei állomáson mérttel:
2010:
Iklódbördõce: 9,8°C
Becsehely, csillagda: 9,8°C
Vagy ott van a zalaegerszegi dombi OMSZ állomás: 9,8; Szombathely: 9,7. Tavalyelõtt is ennyi volt a különbség, csak fordított sorrend alakult ki a kettõ között.

Ez nyilván nem azt jelenti, hogy dombon nem lehet magasabb- jóval magasabb, alacsonyabb- jóval alacsonyabb közepet mérni, csak éppen a dolog összetettségébõl adódóan kerülni kell a leegyszerûsítéseket és az általánosításokat.
Ezt most nem kifejezetten neked jegyeztem meg.
Az a jó a mikroklímában, hogy ezerféle kombinációja van a különbözõ paramétereknek és ebbõl kijön a millióegyféle mikroklíma "fülke". Viszont ettõl szép a téma.

Naigen, örök szabály(nak kellene lennie): addig hõmérsékleti értéket, vagy bármilyen meteorológiai elemet, adatot, adatsort nem hasonlítunk semmihez és nem használjuk fel semmire, amíg nem tudjuk, hogy azt mi, ki, mikor, mennyire, miért és hogyan, illetve hol, milyen magasan, milyen fekvésben és milyen hõszennyezés mellett stb., stb. mérte.
Csak úgy egy egy az egyben, szárazon, gépiesen csak félrevezetés van belõle.

Én nem tartom kizártnak, hogy nagyobb a domb szerepe, mint a városhatása, de egészen biztos, hogy nem kisebb.
Nézzük a 2009 december 21-re virradó éjszakát.
A lõrinci állomáson az éjszaka második felében déli-délkeleti-keleti szél fújt, tehát hõszennyezést a lehetõ legminimálisabbat kaphatott (legalábbis ahhoz képest, mint ha északnyugat felõl, a város felõl fújt volna).
Mégis a maga -17 fokos minimumával 6 fokkal enyhébb volt ott Link , mint a környezõ sík és völgy -23-24 fokos értékei.
Ezt a 6 fokot az a kis púp csinálta.
Nappal meg majdnem ugyanannyi, mint lent, minimálisabban lehet csak hidegebb, bár mivel egy kis tisztáson van lényegében a mérõmûszer, talán van is olyan nappal, mint a kakucsi állomás.
Viszont éjjel sokkal melegebb, tehát biztosan sokkal magasabb középértéke van a lõrinci állomásnak, mint a kakucsinak, ha sok derült idõszak van egy adott évben, akár még 1,0 fokkal magasabb közepet is mér szerintem.
De átlagban 0,5-1,0 fok közötti lehet a különbség.
Ebbõl jórésze a kiemelt pozíciónak köszönhetõ.

Most mondok valamit, teljesen hivatalosan most mérek januártól, mivel most sikerült hivatalos árnyékolót beszereznem. Azt viszont te se hiheted, hogy amit az Avason mérnek az reprezentatív lenne Miskolc nagy részére, mert nagyon nem az. A 95% meg egyáltalán nem tulzás, hiszen 5%-nál többen nem lakhatnak az Avas tetõ és környékén. Mondok egy példát, fent köd van, itt meg nincs. Ez mind befolyásolja a T-t meg a jelenidõt is.

A "múltkor" meg nálad volt +2, az Avason meg -2.
Az Avason mért középhõmérséklet 2010-ben: 9,7 v. 9,8°C.
"Nálad": 10,8°C.

A 95% meg ugye enyhe túlzás..

Egy közel sík területbõl emelkedik ki a lõrinci púp, a 140-es állomásmagassághoz képest a sík arrafelé az állomás közvetlen közelében 120-130 méteres magasságban van, távolabb már vannak 105-110 méteres magasságok, ami az éjszakai hõmérsékletek tekintetében komoly kiemelkedés, pláne nagyobb kiterjedésû, sík terület esetében.

A többit este, gurulok dolgozni.

Itt is teljesen más értékek születnének ha nem az Avas tetõn lenne a hivatalos mérés. Multkor is, nálam -2 fok volt, fent meg +2 fok. Miközben az emberek 95%-a lent él, nem pedig az Avason.

Való igaz, a lõrinci állomást annak idején sikerült a környék legmagasabb pontjára helyezni. Na nem valami nagy kiemelkedésre kell gondolni, ha valaki nem ismeri (az állomás magassága kb. 140 m, a környék ennél pár m-rel lejjebb van), de tény, ez valóban egy kis domb szerepét tölti be. Ezzel szemben Ferihegy viszonylag sík terület.

De hogy pontosan mekkora a városhatás, illetve a domborzat szerepe, ez egy nagyon érdekes kérdés.

Azért, hogy ne mindig a változó mértékben városhatás alatt álló Budapest-Lõrinc legyen az etalon, most következzenek Budapest-Ferihegy 2010-es hõmérsékleti átlagai. Az adatok a METAR táviratokból származnak, vagyis a számítás mindig egészre kerekített értékekbõl történt. A pontosság növelése végett ezért kiszámítottam mind napi 24, mind napi 48 adatból a közepeket, de számottevõ eltérés a két adatsor között nem mutatkozik.

- január: -2,4 °C
- február: -0,1 °C
- március: 5,7 °C
- április: 11,0 °C
- május: 15,5 °C
- június: 19,5 °C
- július: 22,9 °C
- augusztus: 20,4 °C
- szeptember: 14,4 °C
- október : 7,9 °C
- november: 7,4 °C
- december: -2,3 °C

- éves: 10,00 °C

Bp-Lõrinc éves középhõmérséklete napi 4 adatból számítva, korrigálva 10,56 °C lett, vagyis mintegy 0,5-0,6 °C-t tett rá a városhatás.