Időjárási visszatekintő

Én egy szakmai kérdésben alkotott állásfoglalást tettem, amire szintén szakmai érvekkel illik reagálni, nem erkölcsi példabeszédekkel. Az elhangzott vádakat és a hangnemet pedig a lehetõ leghatározottabban visszautasítom!

Hékás, lejjebb az agarakkal!
Ez a fórum nem errõl szól! Azért, mert valaki nem ért veled egyet, azt rögtön ilyen stílusban kell lehalkítani, burkoltan célozgatni és lealázni??
Egyébként köszönet a próbálkozésért, de erkölcscsõszködésre semmi szükség!

Ha ennyire nem bírsz magaddal, akkor egy röpke válasz:

Eddig sem szóltam hozzád, ismerve a múltadat, a jellemedet, a célodat más csatornákról (másik fórumokon illetve privátban...), ezután sem fogok, feleslegesen célozgatsz meg írogatsz.
A tanulmányban leírt sorok, amiket idéztél, és amiket kifogásolsz, 4 szóval magyarázható, amire nem lenne szükség, ha mégiscsak elolvastad volna a tanulmányt, vagy ha elolvastad, figyelmesebben tetted volna.
Az, hogy szerinted nem állja meg a helyét, meg helyesbíteni kellene, hát hogy is mondja, röhejes. Írok 172 oldalt, 6 éve éjjel-nappal, majdnem minden órában követem, figyelem, mérem, jobbról-balról kutatom a témát, és azt gondolod, hogy néhány kiragadott példával semmissé tudod tenni a munkámat?
Ugyanmár!
Ha egy késgyártótól veszel egy kést, attól még nem fogsz tudni ugyanolyan jó kést gyártani. A késgyártóba beledöfni azt viszont beletudod. De nem leszel olyan jó gyártó, csak azért, mert "megvetted".

És az említett 4 szó: Eger dombvidék, Kompolt-Jászapáti síkság.
Egy síkvidéki állomás középhõmérséklete lehet ugyanolyan, vagy magasabb is, mint egy adott, valamilyen dombi állomás, még akkor is, ha a minimumainak és a maximumainak átlaga nem is sokkal magasabb, a napi hõmérsékleti görbe jellegzetessége miatt a középértéke mégis magasabb.
Az alföldi síkon is vannak komoly különbségek (lásd Kakucs), ott is lehet magasabbat vagy alacsonyabbat mérni a terepviszonyok különbözõségének függvényében. Sík területen kisebb kiemelkedés tud komoly különbséget produkálni, mi további bizonyítéka alföldi körülmények között is az inverzió középhõmérsékletre gyakorolt hatásának.
Tehát ebbõl lehet tudni, hogy Eger jó fagylefolyású ponton van, mivel egy ottani völgy középhõmérséklete sokkal alacsonyabb lenne. Mint pl. Zabar vagy Szécsény.
Az meg, hogy a két említett síkvidéki állomás középértéke lényegében ugyanannyi, mint a dél-baranyai Sellyéé, is azt bizonyítja (mint ahogy már a tüdõmet kiköpve többször elmondtam) hogy az országban olyan mérvû különbségek, mint amiket a klímatérképek és leírások sugallnak, nincsenek.

Eddig sem reagáltam, a továbbiakban sem fogok reagálni a provokációidra (ami a kívülállóknak talán fel sem tûnik), még akkor sem, ha a sorozatos tárgyi tévedéseid nagyon bosszantanak.
Nagy szerencséd itt a MetNeten, hogy senki nem tudja, milyen jellem rajzolódik ki rólad egy másik fórumban folytatott korábbi tevékenységed nyomán, hogy privát viszonylatokról már ne is beszéljünk, ami már az elõbbinél is minõsíthetetlenebb.
Az együttmûködés passzív elutasítói még csak csak elviselhetõk, de a rombolási szándékkal kötözködõk nem.

szerk.: 19545-ösre:

Igen, tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal. Az általam felvetett alapprobléma azonban teljesen másban gyökerezik.

Akkor, hogy világos legyen: Az adatok azért nem árulkodnak "egyértelmûen"(!) arról, hogy az egri állomás "jó fagylefolyású"(?) ponton van, mert az említett idõszakban az általam említett kettõ, sík területen lévõ állomás is simán hozta azt a középértéket, amivel az ominózus 6 éves átlagban, az egrivel teljesen megegyezõ, a sellyei átlag környékét megközelítõ-vagy elérõ, a zalaiaktól pedig "jóval magasabb" átlagot könyvelhettek el.
Nagy valószínûség szerint lehetne olyan idõszakokat is keresni, ami ettõl eltérõ eredményt mutatna (Eger és az alatti lévõ sík területen lévõkre értem), azonban ez a kiragadott példa felhozatala és végkövetkeztetése akkor sem állja meg a helyét.
Az meg, hogy az egri mennyire van jó fagylefolyású ponton és hogy ez miként befolyásolja a kül.középértékeit, ahhoz -nekem- ezzel kapcsolatban még jó pár mérésre lenne szükségem, hogy olyan hûdenagy igazságot tudjak megfogalmazni.
Na de nem akartam én ezzel ennyit foglalkozni. (Viszont ha a helyesbítés megtörténik, vagy már megtörtént, akkor megérte).

Nem is kell minden vakondtúrásra tenni, olvass figyelmesebben, egy szóval sem írtam ezt, sõt!
Pont azt írtam, hogy amennyi most van, annyiból bõségesen lehetne dolgozni, ha az adatokat megfelelõen kezelnék és értékelnék ki.
Pl. volt a lenti, letenyei és nagykanizsai met.állomás azonos idõszakban egyszerre, tökugyanolyan fekvésben, nagyjából tökugyanolyan értékekkel, minek 3 ugyanazt mérõ állomás egy 25 km sugarú körben?
Pazarlás!
Elég lett volna 1 is, a másik 2 állomás telepítési és fenntartási költségeit meg lehetett volna spórolni.
Vagy pedig ésszerûen elhelyezni õket.
Ahol most vannak ott vannak, ott kell elfogadni õket, ez van, csak tudni kellene, mit miért mennyire meddig hogyan honnan merre mérnek.
Tökéletes állomáshálózat nem létezik, olyat nem lehet létrehozni, éppen amiatt a bõdületes különbségek miatt, amik megvannak.
De éppen emiatt nem lett volna szabad olyan hanyagul és ("...és jólöltözötten, hát
Induljon a banzáj!
Essen szét a ház!
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz!") mindenféle szakmai megfontolás nélkül kezelni az adatokat, mert mint ahogy írtam régebben, több évvel ezelõtt:
"A változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok hõmérsékletei és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek hõmérsékletei között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "

Igazságod vagyon, de nem lehet minden vakondtúrásra hivatalos mérõállomást telepíteni. Ha nálam tennél 20 helyre a település külterületeit is beleértve én mutatnék másik 15 - öt, és jönnék röhögve az adatokkal, ide miért nem tettél...Ezt nézd! Csak pár példa: Egyazon fekvésû, nagyjából ugyanolyan tszf. magasságú két helybõl az egyiket jóval többször leperzseli a fagy , mint a másikat...A városban van elnevezés a hideg, és meleg oldalra, pedig a fekvése ugyanaz gyakorlatilag, a szintkülönbség max. 6 - 8 méter (Ez már másik példa). Mi lehet az ok? Arra tudok gondolni, hogy a kicsit alacsonyabb hely egy hideg lefolyás, ami a másikat nem, vagy kevésbé érintett. Azt hiszem mindenki tudna példákat sorolni , legalábbis az olyan térségek amelyeknek némileg tagoltak a domborzati viszonyai. A megközelítésem mezõgazdasági jellegû volt, számtalan megközelítése lehet e dolognak. Még annyit, hogy nemigen foglalkozom mérésekkel alátámasztott mikroklíma kutatással, elég beszédes tud lenni az is , amit szemrevételezéssel meg lehet állapítani még egy amatõr számára is.

Ilyenkor szokta mondani Floo (és talán fogja is hamarosan ), hogy az egész mérési rendszer úgy lenne korrekt, ha az ország minden területén lennének városi, külterületi, völgyi, dombi állomások egyaránt, és mindenhonnan csak az azonos csoportba tartozókat hasonlítanánk össze egymással. De hát a világ nem ilyen tökéletes, úgyhogy jelenleg be kell érnünk ezzel a rendszerrel.