Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A pécsi meteorológiai állomás rövid története:
Az elsõ rendszeres meteorológiai megfigyelések Pécsett 1819 és 1832 között folytak, az észlelõ Dr. Patkovich József orvos volt. Állomását a mai belváros legalacsonyabban fekvõ részén alakította ki, napi 3 alkalommal észlelt (8-15-22h), 14 év alatt -24 és +40°c közötti értékeket. 1833-52 között Patkovich megfigyeléseit csak napi egy alkalommal folytatta, amelyek betegnaplóiban maradtak fenn, a mérések erõsen hiányosak. Vele párhuzamosan Berks Károly bányaigazgató a Mecsek déli lejtõjén található Pécs-Bányatelepen kezdett meteorológiai feljegyzéseket vezetni, sajnos ez sem történt megfelelõ rendszerességgel.
1853-58 között Dr. Banthler megfigyeléssorozata ismét felhasználható éghajlati adatsor összeállítására. Ezután az 1859-70 közötti idõszakból nem állnak rendelkezésre mérések.
1871-tõl 1913-ig Pécs-Bányatelepen (tszfm. 270m) társadalmi észlelõkkel folyamatosan mûködött az OMSZ jogelõdje által fenntartott meteorológiai állomás, amely már az országos hálózat tagja volt.
A belvárosban 1899-ben kezdõdtek el az OMSZ elõd által felügyelt megfigyelések, a városi állomást az elsõ világháború után áthelyezték az egyetem területére, ezt az észlelési helyszínt többen is ismerik. 1944-ben az egyetemi állomás megszûnt, a következõ két év mérései a Pius intézet udvaráról származnak.
1947-ben a pécsi fõállomás elköltözött a régi repülõtérre, amely a mai Uránváros területén volt 1920 és 1956 között.
Az 1950-es évek közepén a kommunista iparosítás következtében Pécs gyorsan terjeszkedett, és a régi repülõtér mellett is emeletes házak épültek. Ekkor merült fel a repülõtér elköltöztetése a város közvetlen szomszédságából, ami 1956 nyarán történt meg. Innentõl kedve a pécsi meteorológiai adatok az ismert pogányi helyszínrõl származnak.
Az elsõ rendszeres meteorológiai megfigyelések Pécsett 1819 és 1832 között folytak, az észlelõ Dr. Patkovich József orvos volt. Állomását a mai belváros legalacsonyabban fekvõ részén alakította ki, napi 3 alkalommal észlelt (8-15-22h), 14 év alatt -24 és +40°c közötti értékeket. 1833-52 között Patkovich megfigyeléseit csak napi egy alkalommal folytatta, amelyek betegnaplóiban maradtak fenn, a mérések erõsen hiányosak. Vele párhuzamosan Berks Károly bányaigazgató a Mecsek déli lejtõjén található Pécs-Bányatelepen kezdett meteorológiai feljegyzéseket vezetni, sajnos ez sem történt megfelelõ rendszerességgel.
1853-58 között Dr. Banthler megfigyeléssorozata ismét felhasználható éghajlati adatsor összeállítására. Ezután az 1859-70 közötti idõszakból nem állnak rendelkezésre mérések.
1871-tõl 1913-ig Pécs-Bányatelepen (tszfm. 270m) társadalmi észlelõkkel folyamatosan mûködött az OMSZ jogelõdje által fenntartott meteorológiai állomás, amely már az országos hálózat tagja volt.
A belvárosban 1899-ben kezdõdtek el az OMSZ elõd által felügyelt megfigyelések, a városi állomást az elsõ világháború után áthelyezték az egyetem területére, ezt az észlelési helyszínt többen is ismerik. 1944-ben az egyetemi állomás megszûnt, a következõ két év mérései a Pius intézet udvaráról származnak.
1947-ben a pécsi fõállomás elköltözött a régi repülõtérre, amely a mai Uránváros területén volt 1920 és 1956 között.
Az 1950-es évek közepén a kommunista iparosítás következtében Pécs gyorsan terjeszkedett, és a régi repülõtér mellett is emeletes házak épültek. Ekkor merült fel a repülõtér elköltöztetése a város közvetlen szomszédságából, ami 1956 nyarán történt meg. Innentõl kedve a pécsi meteorológiai adatok az ismert pogányi helyszínrõl származnak.
Anti!
"21 -2.6 1952 Pécs külterület"
Meg tudnád nézni, hogy hol volt Pécsen 1952-ben az állomás?
Csak ha Pogányban, akkor azt a -2,6 fokos május 21-i hidegrekordot nem nagyon értem.
Ha meg nem Pécs-Pogányban, akkor kíváncsi lennék, milyen fekvésben lehetett -2,6 fok május 21-én?
Köszönöm a választ!
"21 -2.6 1952 Pécs külterület"
Meg tudnád nézni, hogy hol volt Pécsen 1952-ben az állomás?
Csak ha Pogányban, akkor azt a -2,6 fokos május 21-i hidegrekordot nem nagyon értem.
Ha meg nem Pécs-Pogányban, akkor kíváncsi lennék, milyen fekvésben lehetett -2,6 fok május 21-én?
Köszönöm a választ!
Talán az a baj hogy engem elkényeztetett a tavalyi tél,mert akkor többször is volt részem kiadós hóesésben .Valóban a hõmérsékletekkel nincs igazán probléma.Szóval szerintem a tavalyi tél az igazi Kárpátmedencei tél,amikor gyakran vagyunk keveredési zónába,befolyásol minket a kontinentális és a mediterrán hatás is.Persze a mostani hidegpárna is medencei hatás,de tény hogy az idei hidegleszakadások a lehetõségekhez képest kevés havat hoztak.Hiányzott egy Középeurópán áthaladó aktív mediciklon .Talán ennyi.
Én nem lakom messze Diósdtól,de nekem is merõben más a véleményem az eddigi télrõl.Nagyon rég láttam ilyen eseményektõl mentes,semmitmondó idõt mint amilyen ezen a télen volt idáig.Pár hete léptem be a fórumba és azt hittem hogy szinte minden nap lesz valami érdekes hazánk vagy Európa idõjárásába,de nem ez történt.A december eleji néhány centi havas próbálkozásoktól eltekintve nemsok mindenrõl lehetett irni.A 25-dike az valóban meglepi volt ezt nem vitatom.Szinte mindenki azt hitte hogyha nem lesz zonalitás(és nem is nagyon lett)akkor a tél minden arzenálját felvonultatja.Valószínüleg megindult egy folyamat januárban a csapadék nagymértékü visszaesése és ez tartósnak bizonyul.Ha február nem alakít valami nagyot akkor,szinte semmi emlékem nem marad a télrõl.