Aktuális időjárás
Ma reggel 4 centi havat mértem, ami 3,0 mm csapadékból jött össze.
A só nem -7 fokig hat! Az a 10%-os oldat hat -7 fokig, amit Magyarországon használnak, annak a sima útszóró sónak az oldata, ami NaCl-ot tartalmaz. A NaCl legalacsonyabb fagyáspontját, -21 fokot, 23%-os oldatnál éri el. Ilyen koncentrációban persze soha nem fogják használni, már ez is, ami most van, jelentõsen károsítja a növényzetet, az abroncsokat, magát az aszfaltot, mindent. 23%-os oldat hamar felzabálná az utat is. A NaCl kizárólag útszórásra használható már csak, pl. járdasózásra nem, onnan már betiltották, erõs természetkárosító hatása miatt.
A Skandináv országokban, egy ideje már Oroszországban is és még jónéhány országban (úgy tudom, pl. Ausztriában is) nem NaCl-ot használnak útszórásra, hanem CaCl2-ot. Az nem károsítja a természetet, környezetet, az utakat. CaCl2-nak a legalacsonyabb fagyáspontja -52 fok (29,6 tömeg%-os oldatként), ahol CaCl2-t használnak ~21-22% körüli oldatként teszik ezt, ahol a fagyáspontja -25 fok körüli. A vízzel/hóval vagy jéggel történõ értintkezésekor heves exoterm reakcióba lép (hõt is termel) a vízzel, ezáltal ugyanolyan hatás eléréshez kevesebbre van szükség belõle, mint a sima NaCl sóból. Gyorsabban olvaszt és hatása sokkal tartósabb is. Egyetlen hátránya a NaCl-al szemben, hogy 3x drágább.
A hegyi állomásomon CaCl2-t használok a csapadékmérõben (totalizátorban), jelenleg kb. -50 fok lehet a fagyáspontja a benne lévõ cuccnak. Az a -12--13 fok, ami pl. tegnap lehetett ott meg se kottyant neki.
Végülis nem megyek ma fel havat és vastag zúzmarát fényképezni, nincs kedvem, inkább a tavalyi év adatfeldolgozásait végzem.
A só nem -7 fokig hat! Az a 10%-os oldat hat -7 fokig, amit Magyarországon használnak, annak a sima útszóró sónak az oldata, ami NaCl-ot tartalmaz. A NaCl legalacsonyabb fagyáspontját, -21 fokot, 23%-os oldatnál éri el. Ilyen koncentrációban persze soha nem fogják használni, már ez is, ami most van, jelentõsen károsítja a növényzetet, az abroncsokat, magát az aszfaltot, mindent. 23%-os oldat hamar felzabálná az utat is. A NaCl kizárólag útszórásra használható már csak, pl. járdasózásra nem, onnan már betiltották, erõs természetkárosító hatása miatt.
A Skandináv országokban, egy ideje már Oroszországban is és még jónéhány országban (úgy tudom, pl. Ausztriában is) nem NaCl-ot használnak útszórásra, hanem CaCl2-ot. Az nem károsítja a természetet, környezetet, az utakat. CaCl2-nak a legalacsonyabb fagyáspontja -52 fok (29,6 tömeg%-os oldatként), ahol CaCl2-t használnak ~21-22% körüli oldatként teszik ezt, ahol a fagyáspontja -25 fok körüli. A vízzel/hóval vagy jéggel történõ értintkezésekor heves exoterm reakcióba lép (hõt is termel) a vízzel, ezáltal ugyanolyan hatás eléréshez kevesebbre van szükség belõle, mint a sima NaCl sóból. Gyorsabban olvaszt és hatása sokkal tartósabb is. Egyetlen hátránya a NaCl-al szemben, hogy 3x drágább.
A hegyi állomásomon CaCl2-t használok a csapadékmérõben (totalizátorban), jelenleg kb. -50 fok lehet a fagyáspontja a benne lévõ cuccnak. Az a -12--13 fok, ami pl. tegnap lehetett ott meg se kottyant neki.
Végülis nem megyek ma fel havat és vastag zúzmarát fényképezni, nincs kedvem, inkább a tavalyi év adatfeldolgozásait végzem.