Időjárási visszatekintő

Több lehetséges magyarázata van. Kettõ ezek közül:

1. A megnövekedett felhõzöttség és csapadék: Vulkáni por alapvetõen csak egy nedvesebb légtömegben képes növelni a csapadék mennyiségét. Magyarul, az Atlanti óceán fölött több felhõ és csapadák képzõdött, de a kontinens belsejében ez már nem tudott érvényesülni, mivel ott amúgy sem volt mi kicsapódjon a koagulációs magokra.
2. Makroszinoptikus ok: a vulkáni hamu által globálisan, vagy legalábbis hemiszférikusan lecsökkent besugárzási szint nagy valószínûséggel felborította a zonalitást, aminek egyenes következményei lehetnek olyan hidegbetörések, amelyek ma számunkra nehezen képzelhetõek el.

Azon a linken az látható, hogy csak Európa nyugati része volt hideg, Magyarországtól keletre pozitív anomália volt. A Tambora kitörése ott miért nem éreztette a hatását?

Nem tudom, a 70-es években sok kidobásra ítélt kiadvány mai napig nem publikus maradványai vannak meg nekem.
Egyikükben az 1781-1970 közti 190éves folyamatos idõsor havi adatai erõ eltérést mutatnak a Te gyûjtéseiddel.
Az viszont igaz, a XX.sz. elõtt bizony ahány gyûjtés, annyiféle változat.

Nem csak nálunk, máshol is Európában hidegebb volt az 1815/16-os:

Bécs:
1815/16:-1,2°C 1816/17:+1,9°C

Prága:
1815/16:0,0°C 1816/17:+2,3°C

Milánó:
1815/16:+0,1°C 1816/17:+3,0°C

Párizs:
1815/16:+2,1°C 1816/17:+5,2°C

Armagh:
1815/16:+2,7°C 1816/17:+4,2°C

De Bilt:
1815/16:+0,8°C 1816/17:+3,8°C

Berlin:
1815/16:-1,8°C 1816/17:+1,0°C

Stockholm:
1815/16:-4,6°C 1816/17:-0,3°C

Varsó:
1815/16:-5,6°C 1816/17:-1,4°C

Vilnius:
1815/16:-6,8°C 1816/17:-1,4°C

Azokat a homogenizált adatokat, amik most az oldalamon láthatók, korrigáltam, mert nem voltak különbségek az egyes hónapok korrekciós tényezõi között, amikor az eredeti mért adatokkal összehasonlítottam. Amikor viszont a lõrinci több évtizedes adatait összehasonlítottam a belvárosival, akadtak eltérések. Éves szinten 0,1°C volt csak az eltérés, de volt olyan hónap, amikor 1,2°C. A kisebb eltérés nyáron volt. Ebbõl én arra jutottam, hogy az ÉNy-i áramlás a nyáron erõteljesebb hõsziget DK (Pestszentlõrinc) felé történõ elmozdulása idézheti elõ. A régebbi (20. század elõtti) anomáliák meghatározásánál régi éghajlati térképeket kerestem, de az 1870-es évek elõttiek ezekbõl nem találtam, a többinél a Hohe Warte és Buda közti eltéréseket vettem alapul, mivel Hohe Warte akkoriban Bécs ÉNy-i szélén volt, és az uralkodó széljárás a város ellenkezõ irányába mozdítja el a hõszigetet, kisebb torzítást okozva az adatokban. Miközben ezzel a korrigálással foglalkoztam, az is kiderült számomra, hogy az 1790-es években több év budai adata elveszett, amit a Hohe Warte-iekbõl pótoltak.
A sok mérési hely és mód miatt igazságot soha nem lehet majd tenni. Az eredeti adatok jók arra, hogy tudjuk, hogy épp pl. a várban, a Gellért-hegyen vagy a Lánchídnál milyen volt egy hónap. Összehasonlíthatóság szempontjából mivel senkinek se lehet igaza a rengeteg módosító tényezõ miatt, mindenki azt a változatot fogadja el, amit a legjobbnak lát.

A homogenizálás miatt az eredeti sorhoz képest elõfordulhat 0,1-0,6°C közötti eltérés, ám az 1°C feletti nem igazán.

Nem tudom, VáraljaMet honnan meríti adatait, amikben láthatóan alacsonyabb értékekkel operálnak (most ez: Link ), ám a hivatalos budapesti (elõtte budai) idõsorban +0,9°C szerepel 1816. januárra.

Magyarországon könnyen lehet, hogy épp 1815/16 jött ki hidegebbre (bár az adatok szerint korántsem extrémre), európai és világviszonylatban viszont tudtommal 1816/17-rõl sorakoznak a szélsõségekre utaló feljegyzések, bár persze jó lenne alaposabban utánanézni.

Igaz, úgy tûnik, ilyen távon semmi sem biztos... pl. Snowhunternél Buda, 1816-01: +0,9°C.

Fordítva: az 1815/16-os volt hideg, az 1816/17-es pedig enyhébb.

Buda:
1815-12: -3,2°C
1816-01: 0,0°C
1816-02: -1,5°C
TÉL: -1,6°C

1816-12: -2,8°C
1817-01: +0,2°C
1817-02: +3,8°C
TÉL: +0,4°C

Az 1816-os nyár a 11. leghidegebb volt 1780 óta -2,0°C-os anomáliával az 1981-2010-es átlaghoz képest: Link

Pont ez fordult meg az én fejemben is. Pl. egy ilyen nyomási mezõben: Link nem kell különösebben kimélyülnie a mediterrán ciklonnak a 975-980 hPa eléréséhez. Persze az Európa-szerte ennyire alacsony nyomás eleve ritkaság, és még az is kell, hogy épp ilyen helyzetben érkezzen megfelelõ szögben egy hidegleszakadás a Földközi-tengerre... ez már önmagában megmagyarázhatja, miért csak egy ilyen eset volt 200 év alatt. Az extrém erõs hidegleszakadást azért sem tartom valószínûnek, mert a hátoldali hideg térhódításáról nem szólnak a krónikák. Ha a hidegleszakadás ereje tette volna brutálissá a ciklont, akkor legalább pár napig itt, vagy a közelünkben vendégeskedtek volna a -20, -30 fokok... de ilyesmit nem jegyeztek fel, inkább 1999 februárjára emlékeztettek az események (akkor is a rengeteg hó és a szél okozta a gondokat, miközben igazán komoly hideg nem volt).

Szeke: nem véletlen, hogy 1816-ban nem télen, hanem tavasszal kezdett érzõdni a vulkánkitörés hatása, sokat számít az a pár hónap! Télen ugyanis a magasabb szélességeket érõ besugárzás eleve jelentéktelen tiszta légkör esetén is, a vulkáni aeroszolok ezt már nem tudják jobban lecsökkenteni. Tavasszal, a hosszabbodó nappalok és magasabb napállás érkeztével kezd csak számítani, hogy a Nap "le van árnyékolva".

Az 1816-os ciklon idején Budán mért légnyomás mértékegysége még párizsi láb és alegységei volt, a mérés bizonytalansága és a konvertálási (ami több hétig tartott nekem) "veszteség" miatt 980hPa körüli légnyomással számolj általánosságban.

Egyébként az európai nyomási elrendezõdés ismeretének hiányában csalóka tud lenni a kimélyülés szubjektív besorolása, hiszen egy nagy kiterjedésû erõs (akár 1000hPa alatti) alacsony-nyomású elrendezõdés közepette, vagy annak peremén összejöhet 980hPa körüli középponti légnyomás, a kimályülés brutális jellege nélkül is.
Példa erre csak a 2009/10-es télen kialakult erõs alacsony-nyomású mezõkben és azok peremén képzõdõ földközi-ciklonokban létrejött 980hPa körüli középponti nyomás (ami nem a kimélyülés extra jellege miatt jött létre).

De 1816 tavasza és a gigaciklon között idõben mindössze csupán 1 hónap van! Szerintem egy ilyen kimélyült mediterrán ciklon nem alakulhatott volna ki "normális" esetben. Egyértelmû összefüggést látok a kettõ között. Ugyanis ennyire kimélyült mediterrán ciklon az azóta eltelt 195 évben sem fordult elõ tudomásom szerint.

A kitörés idõpontját tekintve tényleg meglepõnek tûnik, de az anomália 1816 tavaszán kezdett kialakulni, és a telek közül az 1816/17-es lett igen kemény. Ahogy Snowhunter is írja az összefoglalójában, 1815/16 összeségében enyhe tél volt, amiben csak rövid epizód volt a "gigaciklon". Talán a hidegmagok extrém megerõsödéséhez az is kellett, hogy elõtte hûvös legyen a nyár, így õsszel eleve alacsonyabb értékrõl indulva hûlhettek a megfelelõ régiók.

Igen, nem találtam téli anomália térképet, jobb híján raktam be ezt, de ez is érzékelteti az anomáliat, amely a téli félévben valószínûleg a nyári értékek akár duplája is lehetett. (Ekkor a Tambora vulkáni pora már majdnem 10 hónapja a légkörben volt.)

Az 1816-os januári mediterrán(?) ciklon Link kapcsán merült föl bennem, hogy vajon mi elõzhetett meg egy ilyen kimélyült ciklont. Feltételezésem szerint egy ma ismeretlen mértékû hidegbetörés a Földközi tenger nyugati(!) medencéje fölött. Link Ez a hidegbetörés feltehetõen már ciklont generálhatott valahol a Tirrén tengeren, Szardínia és az Olasz csizma között. Az sem zárható ki, hogy az 1816-os ciklon még délebbre, valahol Tunézia partjainál, esetleg keletebbre, Görögország és Szicília között alakult ki.

A ciklon feltehetõen már töltõdött, mire elérte hazánkat. Snowhunter szerint a ciklon közepe 975hPa-s értéknél is alacsonyabb légnyomással vonult el Erdély fölött. Figyelembe véve, hogy a ciklon minden bizonnyal töltõdött, miután belépett a Balkán félsziget fölé, az sem zárható ki, hogy a ciklon akár egy 960hPa-s ciklonközepi légnyomást is elérhetett, még a Földközi tenger fölött.