Időjárási visszatekintő

Ennyi erõvel egy nem létezõ állomást is kreálhatnánk.
Sokat gondolkodtam már rajta, hogy mivel két egymáshoz közeli mérõállomás adata a fekvésekbõl adódó különbségek miatt nagyon együtt fut, így ha kitennék a környékemre egy állomást, néhány hétig minden nap hasonlítanám az adatait a környék hivatalos mérõihez, majd miután "belõttem", egy évig nem nézném meg, mit mér, csak itthonról tippelgetném, hogy ha nálam 12 fok van akkor ott mennyi lehet, ha a kanizsai állomás -3-at mér, akkor az mit mérhet.
Megfelelõ gyakorlattal szerintem éves középhõmérsékletben fél fokon belül lehetne lenni.
Így lehetne kreálni egy nem létezõ állomást, illetve tudnánk állomás nélkül is egy adott fekvés éves adatait.
A fél fokos (vagy csak néhány tizedes) pontosság meg bõven kielégítõ, látva a mérések pontosságát és megbízhatóságát.

Szerintem elég egyszerû, néhány évig az adott helyen kell mérni 1,4 és 2,0 méteren is, majd utána meg kell nézni, hogy az egyes hõmérsékleteken mennyi az eltérés. Úgy gondolom ebben az esetben, az lenne, hogy a magasabb értékeknél kevesebb lenne az alacsonyaknál (hidegben) enyhébb érték lenne a valóság. Én ugyanezt alkalmaznám az árnyékolók esetében is. Szerintem ez célravezetõ lenne.

Az egyik inkább legyen dinnye
A mérõmûszerek, a mérési körülmények, az állomások fekvésének különbözõségébõl adódó problémák, illetve az így nyert adatok feldolgozásának gépies volta mind-mind oda vezet, hogy a meteorológiai adatok csak tájékoztató (leginkább félretájékoztató) jellegûek, tudományos kutatásra, tudományos munkára, klimatológiai elemzésekre szinte felhasználhatatlanok.
Legalábbis úgy, ahogy felhasználják õket.
Lehet õket használni, csak ahhoz teljesen más rendszer kell(ene).
Hogy milyen?
Nem linkelek példát, mert önreklámnak minõsülne

Nagyon köszönöm a választ! Ezeket jó tudni, de egyben szkeptikussá is tesz az efféle tudás egy kicsit még a hivatalos adatokkal szemben is. Meg amit Floo is ír: lefelé homogenizálják az adatokat plusz közben körbeveszi a város a mérõt a hõszigetével, és már kész is a globális felmelegedés...

Kb. ugyanúgy, mint ahogyan összefésülik az egyes korokból a házfal északi oldalára kilógatott hõmérõ, a bádogernyõs árnyékoló, a Stevenson-féle hõmérõház és a tányéros árnyékolós automata adatait...

Persze távol álljon tõlem, hogy a statisztikus klimatológia nagyjait és munkásságukat, pl. éppen a homogenizációs módszereket kritizáljam, legfõképpen azért, mert én nem vagyok otthon ezen a területen, de... õszintén szólva, én sem látok túl sok értelmet a különbözõ korok különbözõ módszereinek egy kalap alá vételében. Ez egy kicsit olyan, mint a rad. min. hõmérõ és az árnyékolt felszínhõmérõ esete, hogy testhez álló példát említsek.

De ugyanez a helyzet a csapadékmérés terén is, a szuronyzáras csapadékmérõ és a kettõsfalú Hellmann tekintetében.

Az egyik alma, a másik körte, szerintem legalábbis.

Az adatokkal, mérésekkel való bánásmód gyanítom mindenhol a világon ilyen, és akkor tudósok kiszámolják, hogy 100 év alatt ennyit meg annyit emelkedett vagy csökkent a hõmérséklet, meg homogenizálják az adatokat.
Tényleg, egy 100 éves adatsorban az 1,40-en és 2,00 méteren mért adatokat hogyan homogenizálják?

Szerep a 20-as években mindvégig kiemelkedõen meleg volt.
Az abszolút rekordja 1921. 08. 12-én 42,2 fok.

A dilemma ott van, hogy mindvégig 1,4 m-en volt a hõmérõje.
Mielõtt azonban valaki rögtön legyintene: ez egyáltalán nem volt egyedülálló abban a korban. Talán hihetetlen, de még az 50-es években is a hõmérõházak nagy része nem 2 m-en, hanem össze-vissza helyezkedett el. A régi méréseknek ez az egyik legnagyobb rákfenéje.

Mindenesetre a szolgálat az adatfeldolgozásban még messze van ettõl az 1921-es 42,2 foktól (is), úgyhogy hivatalos állásfoglalás egyelõre nincs a dologban, és még jó darabig nem is lesz várhatóan...

1952, Debrecen: ez cseles, vigyázni kell vele. Ugyanis a met. hu debreceni adatsora a repülõtéri méréseket tartalmazza abból a korból, de párhuzamosan mértek ám az Egyetemnél is, az pedig nincs fönt! Ez utóbbi pedig valóban 40,2 volt, ugyanúgy, mint ahogyan Nyíregyháza, repülõtér is. Ez a kettõ tartja tehát együtt a 08. 16-i rekordot, úgyhogy mindkettõtöknek igaza van.
De ugyanaznap Püspökladány is 40,0 volt ám...

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, évkönyvek

Na, megtaláltam az említett könyvet, az egyik rekordot megtaláltam:

1928. július 17. Szerep (Hajdú-Bihar megye): 41,1 C fok. Ez azért elég kiemelkedõ hõmérséklet...

Az augusztusi rekordot nem találtam a könyvben, de odafirkáltam, hogy "Debrecen aug. 16. 40,2 C fok" Hogy honnan szedtem, hogy ez Debrecen, azt nem tudom. Valószínûleg akkor ez Nyíregyháza lesz, és vagy valaki valahol elírta és azt vettem át, vagy én írtam el.

Megnéztem, amit belinkeltél, Debrecen rekordjai:

min max

ev ev ad_txx ad_txxd

---- ---- ------ ----------

1901 2000 39.2 1946-08-19

1901 2000 39.0 1952-08-16

1901 2000 38.5 1950-07-01

1901 2000 38.3 1928-07-17

1901 2000 38.2 1992-08-30

1901 2000 38.2 1905-08-04

1901 2000 38.1 1921-08-12

1901 2000 37.8 1948-08-10

1901 2000 37.6 1921-07-30

1901 2000 37.5 2000-08-21

1901 2000 37.5 1904-07-18

1901 2000 37.5 1947-07-08

Az 1928-as szerepi rekord akár valós is lehet, mert Debrecenben is nagyon magas volt akkor a hõmérséklet.

Örülök, hogy tetszik. Eredetileg havonta frissült és hamarosan újra úgy is fog, de az elmúlt fél év nagyon szûkösen alakult az idõt tekintve és nem sok idõm jutott az oldalra.

----------

Megdõlt a pécsi napi maximumhõmérséklet rekordja. A mai max 35,8°C volt, az eddigi rekord 35,6°C volt 1952-bõl.

T tök jó az oldalad ,de nem értem ,hogy miért nem frissíted?

Pécs éghajlati adatsora: Link
Több éven át vártam, hogy az OMSZ adatsoroknál megjelenik a pécsi, dehát nem, így tavaly az ECA&D-nek köszönhetõen elkészítettem a pécsi adatsort.

A debreceni abszoltút rekord 39,2°C tudtommal. 1952. augusztus 16-án 39,0°C-ot mértek Debrecenben. Lehet, hogy erre gondoltál?

Az OMSZ ezeket az adatokat nem akarja közzé tenni, nincs rajta a honlapjukon. Én különbözõ hírportálokon kerestem vissza a régebbi hírekre, és ott találtam meg sok rekordot.
A debreceni rekord biztos, hogy valós, mert az OMSZ honlapján rajta van a város éghajlati adatsora (1901-2000), és ebben ez szerepel. 2000 után pedig ebben a városban ennél melegebbet még nem mértek.

Éghajlati adatsorok (Budapest, Debrecen, Szeged, Szombathely): Link

Elkészítettem a "Magyarországon mért abszolút maximum hõmérsékletek (1901-2010)" térképemet. Ha valaki esetleg találna benne hibát, akkor kérem jelezze azt. Köszönöm.
Link