Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Már év elején szóvá tettem, hogy a 2010-es térkép csapadéktérkép a kb. októberi állást mutatja, legalább le kéne venni, mert félretájékoztat. (Hiába szóltam)
Sajnos az Metnet éves csapadéktérképe kuka, már szóvá vagyon téve, ( ÓÓÓ már jó régen, de javítás itt sem fontos)! De pl tavaly is nálam több mint 100 mm-t lenyúlt róla és több helyen ez a helyzet. Egyszerûen vannak napok amiket nem számol bele. Így ezeket felhasználni nem lehet, mert nem igazán alkalmas rá!
Az OMSZ-tól valaki néhány hosszabb csapadékadatsort is elküldött az amerikai NOAA-nak, amely természetesen ezeket gyorsan közzé is tette az interneten. Megvan Szeged és Kistelek egyesített csapadékadatsora is, 1854-1977 között. Itt bárki megnézheti: Link
A legszárazabb augusztusok:
1865 5.0mm
1874 4.0mm
1895 6.0mm
1946 3.0mm
1947 7.0mm
1953 4.0mm
1956 7.0mm
1961 2.0mm
1992 és 2011 is ide kerülhetne
Az idei aszály egyébként Budaörsön is hasonlóan súlyos, mint DK-Magyarországon: Link A legszárazabb területek pedig a Velencei-tó közelében vannak.
A legszárazabb augusztusok:
1865 5.0mm
1874 4.0mm
1895 6.0mm
1946 3.0mm
1947 7.0mm
1953 4.0mm
1956 7.0mm
1961 2.0mm
1992 és 2011 is ide kerülhetne
Az idei aszály egyébként Budaörsön is hasonlóan súlyos, mint DK-Magyarországon: Link A legszárazabb területek pedig a Velencei-tó közelében vannak.
1834-ben összesen három mérõhely havi közepe ismert: Sopron, Budapest, Pécs. Egy Berényi Dénes által írt, 45-50 évvel ezelõtti írás alapján tudomásom van egy 1832-1875 között Ungváron napi 3 alkalommal végzett megfigyelési sorról is, melyet Hackl András orvos vezetett. Az észlelési íveket sajnos nem sikerült még megtalálnom, gyanúm szerint az OMSZ nem nyilvános irat- és levéltárában lehetnek valahol. 14db szeptemberi hõségnap azonban majd 100 évvel késõbb, 1932-ben volt utoljára Szegeden.
Az országos átlag kiszámítása anomália segítségével történik, ennek megfelelõen semmi jelentõsége nincs, hogy Zabarban vagy Pécs-Árpádtetõn mérünk-e évtizedeken át. A legfõbb bizonytalansági tényezõ az országos lefedettség hiánya a korai idõszakban, egészen kb. 1860-ig. Ennek fényében egy 2011-es országos középhõmérsékleti adat 95%-os konfidencia intervalluma +/- 0.15°c, 1834-ben kb. +/- 0.6°c. Szerepet játszik még a mûszerek romló pontossága, továbbá a homogenizációs eljárás hibája.
Az átlagszámítás során elsõ lépésként megállapításra kerül minden egyes állomás 1951-2000 közötti éghajlati átlaga, majd ezután az idõsorokat anomáliákká alakítom át. Ezt követõen fél fokos felbontással, inverz távolság módszerét használva "országos anomália térkép" készül, melynek pontossága a lefedettség függvénye. A kiszámított országos anomáliát az 50 éves éghajlati átlaghoz hasonlítom. 2007 júliusában pl. +2.5 fok ez az érték, ezt hozzáadva a 20.4 fokos országos júliusi 1951-2000es "normálhoz" megkapom a már említett 22.9°c-ot.
Végül nem szabad elfelejteni, hogy a Metnet éghajlati naplójában gyûjtött, minimum és maximumok alapján számított havi közepek nem egyeznek meg a valódi 24 órás átlaghõmérséklettel. Az eltérés mértéke hónapról-hónapra változik, emellett függ az állomás fekvésétõl is (pl. mennyire hajlamos nagy napi hõingásokra a mérõhely).
Mielõtt bárki félreértene: egyáltalán nem vontam kétségbe, hogy szokatlanul melegre sikerült az augusztus közepétõl kezdõdõ 30 napos idõszak. Azonban nem tekinthetjük mindezt példátlannak, miután 15-20 évente egyszer elõ szokott fordulni.
Az országos átlag kiszámítása anomália segítségével történik, ennek megfelelõen semmi jelentõsége nincs, hogy Zabarban vagy Pécs-Árpádtetõn mérünk-e évtizedeken át. A legfõbb bizonytalansági tényezõ az országos lefedettség hiánya a korai idõszakban, egészen kb. 1860-ig. Ennek fényében egy 2011-es országos középhõmérsékleti adat 95%-os konfidencia intervalluma +/- 0.15°c, 1834-ben kb. +/- 0.6°c. Szerepet játszik még a mûszerek romló pontossága, továbbá a homogenizációs eljárás hibája.
Az átlagszámítás során elsõ lépésként megállapításra kerül minden egyes állomás 1951-2000 közötti éghajlati átlaga, majd ezután az idõsorokat anomáliákká alakítom át. Ezt követõen fél fokos felbontással, inverz távolság módszerét használva "országos anomália térkép" készül, melynek pontossága a lefedettség függvénye. A kiszámított országos anomáliát az 50 éves éghajlati átlaghoz hasonlítom. 2007 júliusában pl. +2.5 fok ez az érték, ezt hozzáadva a 20.4 fokos országos júliusi 1951-2000es "normálhoz" megkapom a már említett 22.9°c-ot.
Végül nem szabad elfelejteni, hogy a Metnet éghajlati naplójában gyûjtött, minimum és maximumok alapján számított havi közepek nem egyeznek meg a valódi 24 órás átlaghõmérséklettel. Az eltérés mértéke hónapról-hónapra változik, emellett függ az állomás fekvésétõl is (pl. mennyire hajlamos nagy napi hõingásokra a mérõhely).
Mielõtt bárki félreértene: egyáltalán nem vontam kétségbe, hogy szokatlanul melegre sikerült az augusztus közepétõl kezdõdõ 30 napos idõszak. Azonban nem tekinthetjük mindezt példátlannak, miután 15-20 évente egyszer elõ szokott fordulni.
Vitathatatlan, hogy az 1834-es szegedi 14 hõségnap lepipálása nem túl esélyes, hisz a jövõ heti elõrejelzések kemény hidegekrõl (25 körüli értékek) szólnak és a hónap utolsó hetében a 20 fok is benézhet az éghajlati tendenciák alapján. A 20,2 fokos havi átlag sem valószínû, hogy meglesz, de azt túlzásnak tartom, hogy a mostani átlag kevéssel 20 fok alatt van. Ha az északkeleti zugokat nem nézem -Borsodnádasd 18,6 fok- (1834-ben sem számolták szerintem be azokat), akkor a metnetes szeptemberi közepek 19 és 23,3 fok közt vannak. Országos átlagnak kb. 21 fokot tekinthetünk jelenleg, vagyis egy erõs július volt szept. elsõ két hete.
Hát az a helyzet, hogy mivel elég közel laktok egymáshoz, minden bizonnyal alámérsz, kb. 2 fokkal, de legyen csak 1,4 fok úgyhogy legyél szíves kivenni a fa alól a mérõdet, vagy vedd ki a pincébõl, esetleg vedd le a ház északi faláról, mert így nincs értelme mérned



1932. Nézzük az elõzményeket is. Akkor augusztusban csak 15 hõségnap volt, idén ahogy nézem 21. Ezenkívül ilyen kevés csapadék mint idén augusztusban, 110 évig ellátva még nem volt.
Az adatsorod egész szeptemberre vonatkozik (?), most még csak felénél vagyunk a hónapnak.
Az idei év egy szélsõségesen meleg nyárutót õszelõt hozott.
Bónuszként azt tenném hozzá, júliusban is itt esett az országban a legkevesebb csapadék.
Az adatsorod egész szeptemberre vonatkozik (?), most még csak felénél vagyunk a hónapnak.
Az idei év egy szélsõségesen meleg nyárutót õszelõt hozott.
Bónuszként azt tenném hozzá, júliusban is itt esett az országban a legkevesebb csapadék.
