Időjárási visszatekintő

Ahogy az elõbb lász írta én is csak azt tudom, hogy nincs összefüggés. A nagyon meleg szeptembereket (Tközép>=18,5°C) átlagosan -0,4°C-os tél követett az elmúlt 231 évben, de az elmúlt 5 meleg szeptembert követõ telek középhõmérséklete +2,0°C. Annak a valószínûsége, hogy egy olyan szeptembert, mint amilyen az idei is egy 0,0°C-nál hidegebb tél követ, pontosan 50%. Magyarul, majd meglátjuk.

A rekordokra már most megmondom a választ. Semmi, de semmi összefüggést nem találtam a kettõ között. És miért? Egyszerû, mert a rekordok pusztán a véletlen mûve, és egy dinamikus légkörzés eredménye gyors változóval. Itt egy dolog fedezhetõ fel, de az sem hat ki a télre, hogy ha száraz a nyár akkor sok-sok rekord születhet, mind meleg, mind pedig hideg. Ha nedves akkor ez kevésbé jellemzõ. Míg tavaly meleg rekordnak nyoma is alig volt, csak éjszakai, addig idén jó párat jegyezhetünk fel, és hideg sem volt annyi mint idén, ez az egy dolog mondató el, semmi több.

A középhõmérsékletnek sincs sok köze véleményem szerint. Volt mind a kettõ szép számmal, egy meleg szeptembert is tudta követni szinte az egyik leghidegebb tél (pl 192, és fordítva (pl 1950). Így ha valamerre is billen a mérleg nyelve az is a véletlen mûve lehet. Két extrém példa az 1950-51-es enyhe télre, vagy szinte a legzordabb februárra 1929-ben. Mind a két esetben hõségnapokkal tûzdelt meleg szeptember elõzte meg. De van ellen példa is pl az 1939-es szeptember fõként a vége miatt igen hidegre sikeredett, már fagyokkal, és egy szokatlanul kemény tél következett, de 1902-ben is hasonló volt a helyzet. Természetesen van ellenpélda is, pl 1977 szeptembere mikor már kemény fagyok a hónap végén kialakultak, havi minimum is ebbõl az évbõl való, és bizony a tél nem volt hideg, sõt enyhe idõvel telt el.
De itt van a 1995 szeptembere és az egyik leghavasabb tél következett, pedig ez az õszi hónap is hûvös volt, de az 1996-os is mikor Kékestetõn már 6-án megvolt az elsõ hózápor, és ezután a tél nagy része zord hideg volt havazásokkal, fõként karácsony környékén.
Így én szoros kapcsolatot nem tudok felfedezni. Itt az európai elrendezõdés lehet a döntõ, és hogy alakulnak a hidegmagok. Avagy, hogy marad erõs nyugati az áramlási kép. Ettõl függ a telünk, persze sok-sok apró változótól még, de errõl beszélni egyelõre korai.

Ismét elkészültem egy statisztikával. Megnéztem, hogy a fõváros területén szeptemberben mennyi hõségnap fordult elõ évekre lebontva. Már a szokásos elmúlt 110 évet vettem alapul.
Megnéztem évtizedre is, lesz érdekesség ismét:-) Igen bolond vagyok de mire való az éjszaka, hmm na jó másra is, de ez sem rossz:-)
íme:
1 nap: 1905, 1906, 1926, 1927, 1931, 1936, 1937, 1939, 1952, 1953, 1958, 1970, 1978, 1981, 1983, 1985, 1986, 1987, 2002, 2003,
2 nap: 1911, 1918, 1921, 1923, 1924, 1930, 1943, 1944, 1949, 1956, 1962, 2009,
3 nap: 1950, 1961, 1982, 1984, 1994,
4 nap: 1919, 1946, 1967,
5 nap: 1920, 1951, 2008
6 nap: 1917, 1928, 1948, 1973
7 nap: 1929, 1954
8 nap: 1942
9 nap: 2011
10 nap: 1932 + október 1-jén
11 nap: 1947
A legtöbb 30 fok feletti értéket 1947-ben regisztrálták a fõvárosban.
1901-1910 között: 2 hõségnap volt.
1911-1920 között: 19 hõségnap volt.
1921-1930 között: 23 hõségnap volt.
1931-1940 között: 14 hõségnap volt.
1941-1950 között: 38 hõségnap volt.
1951-1960 között: 17 hõségnap volt.
1961-1970 között: 11 hõségnap volt.
1971-1980 között: 8 hõségnap volt.
1981-1990 között: 11 hõségnap volt.
1990-2000 között: 3 hõségnap volt.
2001-2010 között: 8 hõségnap volt.
2011-ben 9 hõségnap volt.

Látható, hogy kiemelkedik a 20-as és a 40-es évek szeptemberei, sok-sok 30 fok feletti értékkel, míg a két század elején alig fordult iylen elõ egy-egy évben.
Az idei év extra ez tény, meglátjuk mit hoz még 2020-ig, és hova kerül, egybõl beírta magát egy 9 nappal:-)
( Lassan elkészülõk a legkeményebb telek statisztikájával, hmm nagyon élvezem sok-sok finomság van ott is:-)