Bioszféra
A régi idõkben a kolostorkertek, apátsági birtokok igen nagy területeken léteztek, és ha hozzávesszük az arisztokrácia által használt nagy uradalmi birtokokat is, ezek lényegében magukban foglalták a nagyobb erdõs tájakat, különösen a Dunántúlon.
"De egy ilyen szépséget miért nem oda ültettek, ahol csodálhatták is?"
Ma már nehéz elképzelni egy apátról, de abban az idõben a kolostorok lakói valódi remeteként éltek, a mély hit mellett gyakran egész életüket a természetjárás töltötte ki, nagy területeket bejártak gyalogszerrel. Ily módon - az õshonosságról, a génáramlásról mit sem sejtve, csupán kedvtelésbõl - eldugott, mára teljesen "feledésbe merült" tájakra jutottak el, s gyakran el is ültették kedvenc növényeiket. Az aszófõi téltemetõ-populáció is származhatott ebbõl, a mai tömegessége persze már a jelentõs önszaporulat eredménye.
Nem véletlen az sem, hogy a XIX.-XX.században egyes országrészek legjobb biológusai, helytörténészei, polihisztorai is papok voltak, akik a mindennapok zarándoklatai során vették magukhoz a tudományt. Pl. a Pannonhalmán élõ apátok is szorgos gyûjtésekkel, becses kéziratokkal járultak hozzá a Sokoró élõvilágának megismeréséhez.
De olykor ugyanígy, a szándékos flórahamisítás terhétõl mentesen, saját örömére telepített a régmúlt idõk erdésze is kedvenc növényeibõl ide-oda. Sokáig rejtélyesnek tûnõ elszórt ciklámen-populációk némelyikérõl is kiderült ezen eredet, legutóbb a ravazdi Dáné tömbjének Fülöpné árka nevû részletében élõrõl is. (http://novtan.emk.nyme.hu/novtan/florapannonica/PDF/Vol.06/FP6_02.pdf 36. lap)
"De egy ilyen szépséget miért nem oda ültettek, ahol csodálhatták is?"
Ma már nehéz elképzelni egy apátról, de abban az idõben a kolostorok lakói valódi remeteként éltek, a mély hit mellett gyakran egész életüket a természetjárás töltötte ki, nagy területeket bejártak gyalogszerrel. Ily módon - az õshonosságról, a génáramlásról mit sem sejtve, csupán kedvtelésbõl - eldugott, mára teljesen "feledésbe merült" tájakra jutottak el, s gyakran el is ültették kedvenc növényeiket. Az aszófõi téltemetõ-populáció is származhatott ebbõl, a mai tömegessége persze már a jelentõs önszaporulat eredménye.
Nem véletlen az sem, hogy a XIX.-XX.században egyes országrészek legjobb biológusai, helytörténészei, polihisztorai is papok voltak, akik a mindennapok zarándoklatai során vették magukhoz a tudományt. Pl. a Pannonhalmán élõ apátok is szorgos gyûjtésekkel, becses kéziratokkal járultak hozzá a Sokoró élõvilágának megismeréséhez.
De olykor ugyanígy, a szándékos flórahamisítás terhétõl mentesen, saját örömére telepített a régmúlt idõk erdésze is kedvenc növényeibõl ide-oda. Sokáig rejtélyesnek tûnõ elszórt ciklámen-populációk némelyikérõl is kiderült ezen eredet, legutóbb a ravazdi Dáné tömbjének Fülöpné árka nevû részletében élõrõl is. (http://novtan.emk.nyme.hu/novtan/florapannonica/PDF/Vol.06/FP6_02.pdf 36. lap)
Ezen én is gondolkodtam, hogy ahol megtalálható vadon, ott milyen "birtok" lehetett, de talán sokszor nincs nyoma, akár az írások hiánya miatt, akár azért, mert pl. nincs kellõ régészeti lelet a közelben. Az aszófõi állomány lehetett talán a tihanyi barátoké? Elég sok dolgot telepítettek be, bár nem Tihanyon kívül, de Aszófõ mégis csak a szomszédban van és ha jól tudom, az apátság birtoka is volt. De egy ilyen szépséget miért nem oda ültettek, ahol csodálhatták is?
Az viszont fura, hogy egy növény, amelyet kertinek ültetnek, nem biztos, hogy a legideálisabb élõhelyre, gondolom, eredetileg nem üde erdõbe, hogy "mászik" át olyan helyre, ahol egyébként természeténél fogva is elõfordulna? Ebbõl a szempontból sokkal inkább gondolnám szükségesnek a megjelenését, gondolnám pl. a bakonybéli kolostorkertbe valónak, ott jobb helyen is lett volna. Tudtommal viszont ott egy szál sincs.
Másrészt OK, mérgezõ, s mint ilyen talán valamire gyógynövényként is használhatták, bár el nem tudom képzelni, mire... Ha meg csak dísznövénynek hozzák, akkor megint felmerül, hogy miért nem oda ültetik, ahol élnek? Én se a tõlünk 4 háztömbnyire lakók erkélyeit ültetem teli, hanem a sajátomat.
Az viszont fura, hogy egy növény, amelyet kertinek ültetnek, nem biztos, hogy a legideálisabb élõhelyre, gondolom, eredetileg nem üde erdõbe, hogy "mászik" át olyan helyre, ahol egyébként természeténél fogva is elõfordulna? Ebbõl a szempontból sokkal inkább gondolnám szükségesnek a megjelenését, gondolnám pl. a bakonybéli kolostorkertbe valónak, ott jobb helyen is lett volna. Tudtommal viszont ott egy szál sincs.
Másrészt OK, mérgezõ, s mint ilyen talán valamire gyógynövényként is használhatták, bár el nem tudom képzelni, mire... Ha meg csak dísznövénynek hozzák, akkor megint felmerül, hogy miért nem oda ültetik, ahol élnek? Én se a tõlünk 4 háztömbnyire lakók erkélyeit ültetem teli, hanem a sajátomat.
De lakhatnak, a #21235. alatt le is írtad, miért. Az "erõsen védett" kifejezés talán túlzás, mindenesetre jó példa rá, miért kell a feltûnõen szép kora tavaszi növényeket védeni (lásd pl. kökörcsinek, tavaszi hérics).
Tekintettel a faj valóban homályos eredetére, és honi státusára, tulajdonképpen kivételes helyzetben van (még néhány más, feltehetõen középkori kultúrreliktummal együtt), hiszen állományai többségének pontos eredete nem tisztázott. Az élõhelybõl általában lehet következtetni, nyilván ha egy közkedvelt parkban vagy régi uradalmi birtokon, erdõben él, ott ültetés eredménye. Némi élõhelyismeret, vegetációs szemlélet és tájtörténeti feltárás nem árt az õshonosság megállapításához, de sokszor ez is kevés.
Tekintettel a faj valóban homályos eredetére, és honi státusára, tulajdonképpen kivételes helyzetben van (még néhány más, feltehetõen középkori kultúrreliktummal együtt), hiszen állományai többségének pontos eredete nem tisztázott. Az élõhelybõl általában lehet következtetni, nyilván ha egy közkedvelt parkban vagy régi uradalmi birtokon, erdõben él, ott ültetés eredménye. Némi élõhelyismeret, vegetációs szemlélet és tájtörténeti feltárás nem árt az õshonosság megállapításához, de sokszor ez is kevés.
A védett növényeket nemcsak leszedni tilos, hanem átültetni is, így a kertben nem szabadna lenni. Persze, a hóvirágok nagy része is a védetté nyilvánítás elõtt került be, illetve vannak neki is botanikai hibrid változatai, amelyeket lehet venni kertészetben (anyósnál ilyen van, jóval nagyobb virágú, mint a "vad"). Téltemetõbõl is van ilyen ma már, de sztem még nem jellemzõ a vásároltak terjedése.
Az eredetérõl annyit, hogy valószínûleg sokszáz éve kivadult állományból származnak a vadon élõ téltemetõink, de az biztos, hogy van vad és védett. Sajnos nem tudom megmondani, hogy hol a géncentruma, már ha egyáltalán kutatták már, de Kisázsia és Délkelet-Európa felé tippelem.
Az eredetérõl annyit, hogy valószínûleg sokszáz éve kivadult állományból származnak a vadon élõ téltemetõink, de az biztos, hogy van vad és védett. Sajnos nem tudom megmondani, hogy hol a géncentruma, már ha egyáltalán kutatták már, de Kisázsia és Délkelet-Európa felé tippelem.
Védett növény nem lehet kertben? Hóvirágos udvar még több van, de azok már akkor ott voltak, mikor még nem volt védett. Jaurinum azt mondta (írta), hogy a Téltemetõ kerti dísznövény, de szabadban is elõfordul.