Időjárási visszatekintő

Az éjjel ha jól látom 8,4 fokkal volt melegebb a szegedi városi mérõn, mint a külterületin.
Elõtte reggel "csak" 7 fok volt.

Én azért még mérek a Laskó utcában csak az elõzõ állomás ellopták, így most saját kitalációjú árnyékolással oldottam meg, tájékoztatónak azért elfogadható: az elmúlt napokban 3x süllyedt a T -20 fok alá abszolút Tmin. -20,9 fok.

Álmomból felriasztva is fejbõl fújom az összes omsz állomás helyét, 5-6 éve minden egyes nap megnéztem a napijelentés térképet, elég sok állomáson személyesen is jártam, úgyhogy csak nem gondolod, hogy összekeverem õket?
Bátaapáti és Sátorhely értékei sajna nincsenek a térképen, azokat a hõtérképbõl következtettem ki.

A déli országrészben nagyon durva értékek vannak már egy ideje, tegnap reggelre is ma reggelre is, a Pécs-pogányi -17, a szalántai -18,7 fok mindkettõ dombon, kemény értékek.
Ma reggelre -15 fok lett Árpádtetõ is.

Tehát hogy a külterületi egyáltalán nem hõszennyezett, míg a belvárosi pedig nagyon hõszennyezett?
Jobb lenne ha egy szegedi városszéli kertes ház udvarát hasonlítanánk a városbéli ("puhányok, nyavalyások
Ha gyötör a láz
Fületek nyissátok gyorsan, hallgassátok
Amit most néktek, hallgassátok
Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász" ) , sûrûn beépített részen lévõ állomáshoz?
Persze, jogos, bár hõsziget-intenzitás mérésére így is alkalmas, csak épp más a viszonyítási alap.

Szeke!
Egyébként a 8 fok valóban durva érték már, ebben igazad van, én csak magára arra írtam, hogy máskor is vannak ilyen 8 fokos eltérések, biztos nem sûrûn, és valóban igazad lehet, hogy leginkább nyáron és (most már tudjuk) télen lehetnek.
Nyáron amikor egy hidegfront után nyugalomba jut a légkör, a belváros még izzik a megelõzõ melegtõl, a külterület meg lehûl a hidegebb levegõ miatt.
Télen meg a havas derült éjszakákon.

A két szegedi állomás közötti hõmérsékletkülönbségnek csak egy része adódik a minket igazán érdeklõ mezoklimatikus különbségbõl (városi hõsziget). Szerintem ez az állomáspár a nagyon eltérõ mikroklimatikus környezet miatt nem a legszerencsésebb a hõsziget-intenzitás mérésére.

Mennyi lehet a T különbség egy viszonylag körbeépített tanyaudvar és egy belvárosi családi ház (tágas) kertje között?
Szarvas környékén végzek erre vonatkozó méréseket, a loggerek dolgoznak.

Hát akkor mostantól figyeljed és meg fogod látni, hogy nem ritka.

Több okból sem: ilyenkor derült, szélcsendes, hóval fedett éjszakákon kihegyezõdik a különbség, mert a külterület a hó és a szélcsend miatt jobban lehûl, viszont ugyanez a szélcsend kedvez a belvárosi magas hõmérsékletnek, mivel nem fúj keresztül a városon a szél, és az épületek, a fûtés, meg a sok egyéb hõforrás hõje nagyon hatékonyan emeli a belváros hõjét. Szeles idõben nem ennyire nagy a különbség.
Illetve minél hidegebb van, bent a városban annál jobban fûtenek.
Kint meg annál jobban hûl.
Így nõ a szakadék.
Mostantól figyeljük, és ha én vagy Te látsz 8 fokos vagy akörüli eltérést, akkor sikítunk

Az elmúlt derült éjszakák minimumhõmérsékleteinek elemzésével kevesen foglalkoznak, legalábbis amióta újabb havazás esélye tûnt fel, azért én most egy kicsit untatlak benneteket a témával.

A nagy havazás utáni elsõ, február 7-ére virradó éjszaka volt, amikor északnyugaton és északkeleten befújó szél a középsõ országrészben kioltotta egymást, és az ebben a helyzetben gyakori összeáramlás helyett derült eget és szélcsendet okozott, illetve -20-26 fokokat Link
Nem volt túl nagy inverzió, amit mutat a paksi -20 és a kaposvári -22 fok között lévõ teveli dombtetõ -16 fokos értéke. A teveli állomás egy nagyon jó, 80 méteres fagylefolyású dombtetõn, dombgerincen van Link . Hótakaró esetében ennél jóval nagyobb különbségek is létrejönnek, amint azt néhány sor múlva látni fogjuk.
Kakucs bezúdított egy -25,9 fokos minimumot, Kakuccsal nem lehet betelni, mert amikor az ember megáll a mérõállomás mellett, esze ágába nem jutna, hogy Zabar után az egyik leghidegebb hely az országban, ahol omsz állomás mûködik.
Egyben felmerül a kérdés, hogy amilyen hely a kakucsi állomás, olyan az Alföldön többmillió hely van, mégsem mér egyik sem még csak megközelítõleg sem ilyen alacsony értékeket.
A következõ, 8-ára virradó éjszaka kezdõdött el a déli országrész "befagyasztása", az ország déli harmadában lévõ, síkvidéki és völgyi állomások -18-24 fokokat mértek Link
Itt már nagyobb inverzió volt, Tevel a -20-24 fokok között csak -14 fok, illetve még a két pécsi állomás "szerénykedik" a -13-14 fokkal.
A 3. nap a mára virradó volt, ez adódott a legdurvábbnak Link
Baja -26,1 fok, Sellye és Sátorhely is -26 fok.
Hogy melyik mekkora fagyzug, hát egyik sem, legalábbis 100 MetNetesbõl 101 sem a sellyeit Link , sem a bajait Link Link , sem a sátorhelyit ( Link , az állomás mellett állva fotóztam dél felé, Link itt meg az állomás az út végén van a tehénistállóknál, nyugat felõl fotózva, mára virradóra a tehenészlegények akár szánkózhattak is volna ezen az úton, egy kis lendület után le lehetne csúszni az állomástól) nem ítélné annak.
De a bátaapáti állomást igen Link Link
Erre az meg mért a mára virradó éjszakán -22,0 fokot, ami a völgyi fekvéséhez képest nem egy elrettentõ hõmérséklet.
Hogy azért-e, mert még megy lefelé 20-30 méter a völgy nagyon-nagyon lassan, nem tudom, de minden esetre elgondolkodtató.
Az meg még inkább, hogy az elmúlt két éjszaka a déli országrészben volt a leghidegebb, mégis hiába voltak -22-24-26 fokok, a két pécsi állomás -13-15 fokot mért.
A szakkönyvek, leírások, sõt, konkrét tapasztalataim szerint a szakemberek is a Pécs városában található rengeteg fügefa és több délszaki növény létét a melegebb térségi klímának, a több napsütésnek ("Magyarországon a napfénytartam éves összege Pécs környékén és a Dél-Alföldön éri el a maximumát."), a szubmediterrán klímajellegnek, a tenger közelségének, a Mecsektõl délre való fekvésének meg a kiskutya fülének tulajdonítják.
Pedig ez a néhány nap is bizonyítja, hogy amikor a hideg (mindegy hogy télen, nyáron, õsszel, tavasszal) elárasztja az országot, akkor az egész országot elárasztja.
Baranya megye volt az országban messze a leghidegebb térség mára virradóra, mégis -26 fokok közepette a Pécs városát képviselõ meteorológiai állomások az országban a legenyhébbeket tudják mérni, akkor nyilvánvaló, hogy nem térségi különbségrõl, hanem a mérõpontok különbözéségérõl van csupán szó.
Az országszerte híres pécsi klíma pedig a dombi fekvésnek és a városi hõszennyezésnek köszönhetõ.
Példának okáért még valamikor múltkor nézegettem a miskolci és pécsi napfényes órák számát, és amióta áttették az Avas dombtetejére a miskolci állomást, azóta alig néhánytíz órával van lemaradva a miskolci s pécsihez képest, miközben azt megelõzõen 300 óra vagy annál is több volt a különbség.
Ennyire nem mindegy, hol mérünk.
A különbség annyira kicsi, hogy lehet, ha a miskolci állomás mellõl kivágnának 3 fát, már annyit mérne, mint a pécsi.
Még mielõtt valaki azt hinné, bajom van Péccsel és a pécsiekkel, egy fenét, Pécs fekvése és városa lenyûgözõ, csak a ráaggatott jelzõk kontra klimatológia témában a magyar meteorológia állatorvosi lova, be lehet mutatni rajta azt, mennyire nem mindegy, hogy hova telepítjük az adott térséget reprezentáló meteorológiai állomást.

Visszatérve a mára virradó éjszakára: sokszor felvetõdik a kérdés, hogy mennyit számít a hótakaró vastagsága derült, szélcsendes éjszaka esetén.
Analóg vagy közel analóg fekvések híján nehéz következtetni, ugyanis:
- ha vesszük Iklódbördõce -20 fokos és Bátaapáti -22 fokos minimumát és a két mérõpont közötti 25 centiméteres hóvastagság különbséget, illetve hogy Bátaapáti felett tovább volt derült, Iklódon már hajnali 2 körül beborult, akkor azt lehet mondani, hogy nincs különbség.
- ha a bajai, sellyei, de különösen a sátorhelyi -26 fokot vesszük, akkor már úgy tûnik van különbség, bár: Iklódban -3 fokról indult a nagy zutty, az említett másik 3 állomásnál -5-7 fokokról, itt már van 2-4 fok elõny, Iklód beborult elõbb, így a másik 3 állomás tovább tudott hûlni....szóval nehéz kérdés.
- Iklódbördõce térségben, legalábbis a Letenye-Tormafölde vonalon a szántóföldeken alig van hó, sõt, vannak teljesen hómentes területek, a településekre rakta be a szél, tehát kisugárzásilag a 25-30 centis baranyai bácskai havakhoz képest messze nem bír olyan jelentõséggel.
Szóval analóg mérési pozíciók nélkül nehéz, pedig ez egy jó alkalom lett volna.

Ami egy kicsit jobban kijött, az az, hogy a dombi pozíciókat mennyire nem érdekli a hó vastagsága.
A becsehelyi csillagda, a csörnyeföldi és a lendvahegyi domb térségében van mondjuk 5 centi hó (bár a 0-15-ig változik 30-70 arányban), a pécsi és telveli dombvidéken pedig 25-30 centi.
Csillagda -12,4 fok, Csörnyeföld -11,8, Lendvahegy -13,5
Pécs-Pogány -15,4, Tevel -13 fok.
Átlagosan alig-alig volt különbség, sõt, ha itt nem borul be, még lejjebb is mehetett volna, akkor még kisebb különbség lett volna.
Mondjuk a szalántai -16,6 fok már durvább.

Az omsz írt egy cikket, tanulmányt a nagyon hideg éjszakákról, ennek néhány térképe mind ugyanazt az elrendezõdést mutatja Link Link Link , a kék nyíl Lenti város meteorológiai állomását mutatja, ami néhány évet kivéve mindig völgyi fekvésben volt.
Nyilván térségi érvénnyel a térképek egyáltalán nem kezelhetõek, viszont megmutatja, hogy mi miatt terjedtek el a derült éjszakák elõtti elõrejelzésekben a "De délnyugaton és északkeleten" kezdetû mondatok. Amik szerencsére egy ideje eltûntek az elõrejelzésekbõl.

Szeke!
Pedig biza a hõszennyezés az év minden egyes napján hõszennyezés.
Derült, szélcsendes éjszakákon mindig ebben a tartományban mozog a kül-és belterület közötti különbség.

Bocsánat a hanyag fogalmazásért, félig alva írtam!