Légköroptika
Velem pont ugyanez történt, Áki! Lógtam kifele a könyvtárablakon, úgy fotóztam, és persze ez magyarázatra szorult
Aztán egy csoport diákot vittem át a másik épületbe, és megmutattam nekik útközben, mi van az égen. Direkt olyan helyet választottam, hogy egy épület kitakarja a napot, mert sejtettem, hogy sokan egyenesen belenéznek, és nem látnak majd semmit. Hát a fele csoport még így sem látta a vakító érintõívet. Viszont volt egy lány, aki felfedezte a felsõ oldalívet is, pedig akkor épp nagyon halvány volt.

Feltettem néhány válogatott képet (összesen 225-öt csináltam): Link
Elõször maga a komplex léte volt a csodálat tárgya. Utána nagyon bedurvult a felsõ oldalív, majd aranyos kis melléknapocskák jelentek meg, a végén pedig a naposzlop volt a sztár. A felsõ oldalív annyira látványos volt, hogy a járókelõk is felnéztek, hogy mi a fene van. Felvonzotta a tekintetet... ilyet még nem láttam... Látták, hogy az eget fotózom és odajöttek, hogy "mi az ott?".
Kézrõl kézre járt a napszemüvegem az egyik lámpa árnyékában.
Sok ilyet még!
Elõször maga a komplex léte volt a csodálat tárgya. Utána nagyon bedurvult a felsõ oldalív, majd aranyos kis melléknapocskák jelentek meg, a végén pedig a naposzlop volt a sztár. A felsõ oldalív annyira látványos volt, hogy a járókelõk is felnéztek, hogy mi a fene van. Felvonzotta a tekintetet... ilyet még nem láttam... Látták, hogy az eget fotózom és odajöttek, hogy "mi az ott?".


