Időjárási visszatekintő

Nem tudom, van-e összefüggés az állatok primitívsége (rendszertanilag értem) és a hideg-elõrejelzési képesség között, de azért gratulálok annak a lótücsöknek, amelyik novemberben megérzi, hogy februárban kemény téli idõ lesz.
Pláne úgy, hogy azt viszont nem érezték meg, hogy ráértek volna lehúzódni mélyebbre januárban is, mivel a december és a január enyhe volt, az ország egyes részein szinte alig-alig volt fagyott a talaj, itt nálunk egész december-januárban túrtak a vakondok(ok).
Biztos, hogy érzékenyebbek az állatok az idõjárás finomabb rezdüléseire is, lévén közelebb állnak a természethez, mint mi, de ez a tudományág azért nem egyszerû.
Emelem kalapom elõttük, hogy tényleg a várható hideg miatt ástak le mélyebbre, én csak próbáltam más okot is keresni, mert gyakran elõfordul, hogy a legkézenfekvõbb megoldást tartjuk helyesnek, miközben nem az.
Ettõl függetlenül lehet hogy igazad van!

Vagy nem ... . "A talajban telelnek, a hidegre érzékenyek, néha 1 méter mélyre lehúzódnak." Link Miután a vakond meg õket eszi, ment utána.
Bár szerintem tavaly az ország nagy részén õsszel ugyanolyan száraz volt a talaj 50 mint 20-30 cm mélyen tehát nem ez volt kiváltó ok.

Vagy csak a nyári és õszi aszály miatt kiszáradt a talaj felsõ rétege, és ezért ástak lejjebb a vakondok és a lótetûk is.
A nedvesebb talajban minden bizonnyal jobban érzik magukat, mint a csontszárazban.
Persze nem tudom merrefelé lakik az illetõ, de nem sokfelé volt olyan mennyiségû csapadék, aminek következtében õsszel a talaj felsõ rétege az ország bármely pontján ne lett volna szárazabb a szokásosnál.
A vakondok és a lótetûk pedig ezért ástak lejjebb, nem pedig a várható hideg miatt.

"a jószágok "látták" volna ezt a februári zimankót" Anélkül hogy bármelyik oldalra állnék most olvastam egy mezõgazdasági fórumban ez egyik, még õszi tapasztalatról írtakat: "Én õsszel mindig a vakondtúrásokat nézegetem. Erre felé 50-60 cm mélyen kezd a talaj világosodni, addig fekete. Az idén õsszel minden túrás teteje sárga volt. Megsúgta nekik valaki, hogy nagyon hideg lesz. Igaz lehet a rovarokra is. Decemberben lótetût 60cm körül találtam. Simán elbújnak a hideg elõl jó mélyre, vagy nagyhatású fagyálló van bennük."
Ezek azért azt jelezhetik, hogy volt készülõdés az átlagnál hidegebb periódus elviselésére...

Köszönöm pluszban, pont még leakartam írni ezt.
Valóban az átlagostól elmaradt a hóvastagság, vmint pár nap didergésen kívül tök átlagos volt a tél, jóllehet minimálisan még enyhébb is.

Azt nem tudom, h mit kellett volna látniuk az állatoknak, persze részben én is állat vagyok, de azért egyértelmûen nem merészelném felvállalni a képviseletüket.
Viccet félretéve, én ezt a mutatót nézegetem, és alapvetõen én is szkeptikusként, de nyitottan állok ezekhez a dolgokhoz. A télrõl volt szó, és a tél ilyen lett amilyen, ez nem vita kérdés, attól függetlenül az is tény amit írsz. Ha nem is abszolút szubjektív, de szubjektív elemek ebben az egészben óhatatlanul vannak. Nem hiszem, hogy erre a nehezen mérhetõ dologra valaha is kreálunk egy tökéletes mérõszámot.
(kis kiegészítés, mint állat, pont a kérdéses helyen (Ipoly térsége) az átlagosnál kevesebb hó volt, nem volt jellemzõ a 25-30 + cm, legalábbis alacsonyabb szinteken és a Tmin sem nagyon ment -25 alá a tartós alacsony Tközép egy relatíve kisebb hótakaróval lehet, h nekik kezelhetõbb)

Egy erõsen szkeptikus ember mindig talál valami kapaszkodót...
A tények pedig makacs dolgok. A telet kompletten (dec.-febr.) vizsgálva jutottunk eme megállapításra.
Bár nincsenek feljegyzéseim a régmúlt teleirõl, de lefogadom, hogy nagyon-nagyon kevés olyan lehet, amelyeknél mindhárom hónap 1-2 hetes durván pozitív, ill. negatív anomália nélkül zárult volna.

Valamint ha így lenne, ahogy Te írod, hogy október végén, november elején (amikor a megfigyelések készültek) a jószágok "látták" volna ezt a februári zimankót, már valamennyien minimum NASA-alkalmazottak lennének.

Szerk.: A lényeg, hogy nem kiragadott 1-2-3 hetes periódusokra készült a cikkünk Jóskával. Remélem érted.

Egy kicsit hadd belevau...
Nekem azért bûzlik egy kicsit ez az egész (amellett, hogy köztudottan erõsen szkeptikus vagyok a témában...), mert itt volt a február... egy ilyen szélsõségesen hideg periódust nem kellett volna "látniuk" elõre az állatoknak? Oké, hogy a 3 havi anomália átlag körüli lett, de emellett nem szeretnék válasz nélkül elmenni.

Milán már válaszolt ott a lényeg.
Kis kiegészítés: Ha visszanézed a hosszútávú fórumot akkor láthatod, h én 1-2 nappal korábban a csokorban megelõlegeztem/megtippeltem azt a véleményt, amit késõbb Milán, Jóska le is írt külön cikkben. Így kerek a történet, nem jött szignifikáns jel a negatív irnányra vonatkozóan, így ezért jogos a pont. Bukta akkor lett volna, h jön szignifikáns jel és enyébb vagy átlag körüli a tél.

Erre a számlára írható: "az elmúlt éveknél jóval kérdõjelesebb a tél elõrejelezhetõsége, egy átlagos körüli tél az, ami talán kivehetõ."

Teljesen jogos a 4-0-ás állás!

Bombameglepõdés, jól muzsikáló szezonális elõrékkel, elhúzó természet/állatvilág

Eljött, hát a verifikáció (óhatatlanul szubjektív) ideje: Link

Hõmérséklet:
Azon fórumozó társaink akik átlagosnál enyhébb vagy jóval enyhébb telet vártak, "bombameglepõdtek", hisz a tél átlagosnak bizonyult a 71-00-es norma szerint, mivel az anomália pár tizeddel 0 alatt zárt T-szempontjából. Csak hajszállal zárt a várakozási tartományunk alatt (0.0-1.5), de az okt végi-november eleji CFS(1 ver) és a másik nagy szezonális elõre (ecmwf) nagyon jól fogták a dec-febr-i ano-t, mivel átlag körüli vagy picit az alatti T anot jeleztek, és így lett.
A két elsõ hónap +2 közeli anoját a februári -5 közeli ano húzta le, ezen belül a február elsõ két szélsõségesen hideg hete döntötte el a végsõ elõjelet.

Csapadék :
Itt is nagyon pofásan vizsgáztak a várakozások ezen belül a szezonális elõrék.
A 3 hónap az átlagnak kb. a 90-95 %-át hozta, ezen belül a dec >120-125%, jan>80-85%, míg a február >60-65% . Ez is a várakozási tartományunk (90-50 %) közelében van, és a havi lefolyás is OK.

Fontos megjegyzés, h én most is direkt 3 havi ano-kat vizsgáltam/ok, és csak azokat amelyek novemer 10-11-ig voltak elérhetõek, utána már nem foglalkoztam velük, mondván, h a szeonális elõrék nem arra valók, h a napi ugrabugrákat nézegessünk rajtuk. 3-4 éve ezt a módszert követem, és így egészen használható támpontnak bizonyultak eddig.

A természet/állatvilág felõl nem érkezett egyértelmû jelzés, így nekik is behúzzuk a 4-0-t , vagyis immár a 4. telet kapták el jól.

A közelgõ nyárral kapcsolatban az április végi május eleji tendenciák, elõrék, véleménynek alapján ismét összegyûjtöm majd a csokrot.