Bioszféra

Így van! Kérdés, hogy a bio-citrom valóban az-e? Mert ugye sütibe kell a héja. Legjobb, ha az embernek van saját fája, ami terem. :-)

A zöldségesem mondta a minap, hogy ápr. 28-án fog megérni az epresgazdájánál az elsõ fólia alatti eper, ami már hazai, eper-eper, nem íztelen import "díszeper". :-) A melegházi eperbõl van most is magyar, csak éppen 3800- pénz. ( a spanyol díszeper 980-) Nyilvánvalóan drága a melegház fûtése, világítása. Vajon hány hazai üvegházat fûtenek termálvízzel? Kíváncsi lennék, mennyire használjuk ezt az adottságunkat!

Teljesen egyetértek, A DDT-s citrusféléket se felejtsük ki: Link

Most képzeld el, hogy valahol Dél-Amerikában megraknak egy hajót élõ napos csirkékkel, és amikor Európába/Ázsiába ér, már feldarabolt, mélyhûtött állapotban rakják ki õket a hajóról. A "tenyésztõ" idõt nyer a dolgon, a vágóhídi hulladékon jóllaknak a cápák, nincs környezetvédelmi bírság és egyebek, az állatvédõk meg mehetnek a sóhivatalba, fel se engedik õket a hajóra. Ja, és az összes nyomorult jószág fele annyi idõ alatt hízik meg az antibiotikumos-növekedési hormonos "takarmánytól", mint rendesen. Mondjuk az EU-ban nem engedélyezett a növekedési hormon, de vannak helyek, ahol simán el lehet adni az ilyen fajta árut. De amúgy egészséges a baromfihús.
Szóval ezért sem veszek mélyhûtött baromfit.

Erre saját példám is van, elég csak megkóstolni azt a kivit, ami itt az udvaromban termett, múlt õsszel több mint 300 db-ot szedtem le a 3-4 éves növényemrõl, isteni finom.
A bolti kivi ahhoz képest nudli.
Elkezdtem október végefelé enni, és a tél végén fogyott el. Itt volt ez a vírusos idõszak, hideg, havas, fagyos tél, és egyszer sem voltam még csak náthás sem.
És gyakorlatilag semmibe nem került, elültettem 3-4 éve, azóta 2 fillért nem fordítottam rá.
Persze, hallani olyan "tanokat", ami szerint a kivi Magyarországon elfagy, tönkremegy, kiszárad, és sikerrel nem termeszthetõ, a példák nem ezt bizonyítják.
A környéken minden évben roskadásig tele minden kivi, csak sajna nagyon lassan sikerül elterjeszteni az emberek között.
Óriási reklámmunkát végzünk, ennyi munka után minden 3. családnál kellene lennie már, ennek ellenére lassan fogadják be az emberek, bár a kezdeti lelkesedés nagyon nagy.
Csak sajna gyakran nem követik a tanácsainkat.
Több évnek kell még eltelnie, hogy több udvarban legyen kivi, és az emberek a bolti gyengébb minõségû olasz kivi helyett saját maguknak megtermelt biokivit fogyasszanak.

Sajnos ilyenek az olcsó tömegáruk, cél hogy minél többet teremjenek, a minõség hagy is némi kívánnivalót maga után.. Azért is permetezik, hogy több termés legyen, a termés elállóbb legyen, ám az kit érdekel, hogy mi marad a gyümölcs-zöldségben. Fajtákból is az kelendõbb mostanában az üzleteknek, ami "darabosabb", íze nem sok, de nagy, külsõre jól néz ki.
De ez már inkább az agrofórumba, a zelnice határozás meg inkább ide illik.

Napjainkban egyre elterjedtebb - s mennyi igazságtartalommal bír - az a nézet, hogy csak olyan gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, ami az adott évszakban, és az adott helyen terem.
Mi is a helyzet a dél-amerikai banánnal? Leszüretelik zölden, éretlenül, mondván, majd az úton "utóérik"... Teletömik permetszerekkel, hogy azért bírja azt az utat, nehogy megbarnuljon, mert ugye akkor a kutyának se kell...
Sorolhatnám tovább is: az egyiptomi görögdinnyétõl a spanyol klementinig igen bõ a választék az üzletek polcain. Szépek, tetszetõsek, hibátlanok, étvágygerjesztõek...megvesszük, megesszük...nem is olyan finom, nem is olyan ízletes...nem is tudjuk, mennyi mérget ettünk meg.
Kertünkben, az 50 éves, permetszert sose látott almafáról ettem életem legfinomabb gyümölcsét. Sajnos két nyáron a viharok annyira megszabdalták szegény öreg ágait, hogy már csak hírmondója maradt gyümölcsének.
Hiányzik, nagyon...

A sztyeppikóla ellentéte a prérikumisz, zavaros egy társaság - nem kevésbé a gondolat.
És mit válaszolt Irén?
Itt a Noricumban bottal üthetem a pusztai nyomát. "Teljesen hülye helyeken" való keresgélést szívesen végzek én is, hiszen gyakran bukkannak elõ florisztikailag érdekes dolgok itt. Olvastam, hogy a szõlõket fésülgetted, körbenéztem én is egynehány gyomos, látszólag extenzíven mûvelt telepítvényben, mindhiába. Az összesen 8db cseh egy szemetes szegélycserjés alatt volt, rózsabokor tövében.
A zindexes gombafórumot idõnként megnézem (fõleg határozási segítséget kérve), de meglehetõsen nagy a darálás.

De jóság lehet! Jaj, ha nekem egyszer kertem lesz....
Apropó, tea. Nemsoká lesz bodzavirág, mivel szörpöt nem iszunk, én le szoktam szárítani s teához eltenni, egyrész isteni ízt ad nekik, másrészt van egy kis nyákoldó hatása, így köhögés ellen is elõnyös. És igencsak finom tea van belõle önmagában is, de egy kis mentával egyenesen fenséges. Szerintem Arábiát leigázhatnám, ha megmutatnám nekik. :-)

Mi is szeretnénk a kertbe egy gyógynövényes ágyást (van is egy kezdemény már), bemutató jelleggel is, nem csak magunknak. Mivel különbözõ csoportokat is fogadunk, lesz majd teakóstoló is nekik..
Nem ismerik az emberek, hányféle "gyomnak" tartott növénynek van gyógyhatása.

Ma volt szó órán a makói hagymáról, hogy miért is híres. Mitõl világhíres. A ruszlit csak ilyen hagymával lehet csinálni, mert az összes többi hagymaféle ecettel érintkezve megbarnul. A makói nem, mert ott olyan ásványi anyagok vannak a földben, amit ha felszív a növény, ilyen hatása lesz a növényre.
A Hortobágyon tenyésztett szürkemarhának is finomabb a húsa állítólag, mint a Dunántúlon, mert az az igazi sztyeppei élõhelye, ott olyan gyógynövényeket is legel, ami neki szükséges.

Link ?

Ez így van! Persze jóság a fûszer, nem véletlenül esszük, a legtöbb ráadásnak gyógynövény is. Egyszer olvastam, hogy minden nép konyháját azok a fûszerek jellemzik, amelyek az adott helyszínen honos betegségekre jók. Nem tudom, mennyi benne az igazság, de egész logikusnak túûnik. Viszont amit ma az átlag konyhában használunk, az nem épp a magyaros fûszerezés (mert az nem pirospaprikából áll, ugye...) egyáltalában.
Másrészrõl ha valaki zöldfûszert használ (nálam az erkélyen nõnek, ill. muternak a telkén Paloznakon), azoknak sokkal szelídebb, finomabb ízük van, friss illóolajokkal, így kevesebb kell belõlük, mint a szárítottakból. Aki csak teheti, ültessen, nevelgessen maga fûszereket, élvezetesebb lesz tõlük minden. Egyetlen lestyán egy 10 tagú család leveseit, fõzelékeit képes ízesíteni évtizedekig is (tormához hasonlóan kiirthatatlan...), a tárkony is gyönyörû nagyra megnõ a szabadban, bokrosodik, muternál derékig ér és akkora bokor, mintha hamburgeren hízlalt amerikai hármasikrek állnának a helyén. A rozmaring hasonlóan szuper ételízesítõ, mondjuk õt illik teleltetni, mert a nagy fagyot nem annyira szereti. Majoránnát, szurokfüvet, borsikafüvet, bazsalikomot is bárki vethet. A teának való mentafélékrõl nem is beszélve, illetve itt a citromfû is, ami salátába is remek, illetve szintén finom teának.
Bors? Hm, van olyan, valóban, de nem a legjobb, mindennek egyeníze lesz tõle. Paprikából nyáron jobb a friss, a pirospaprikám viszont csodás ízû bajai termék, kedvenc parasztjaim nagyszerû áruja, abból néha elnyalintok egy kiskanálnyit, olyan jó paprikaízû. A legdrágább bolti meg se közelíti... (Mondjuk ezeknek a termelõknek a paprikáit veszem vagy 20 éve, nyersen is iszonyú finomak, amiket árulnak, az étkezési paprika is meg a fûszer is zamatos, igazi magyar ízekkel teli növény. A paradicsomjuk meg beszél, olyan finom. Jó helyen laknak, sokat dolgoznak érte, hogy ilyen legyen, de nagyon jó eredménnyel.)
Én egyedül a fokhagymát viszem túlzásba, de iszonyúan szeretem. Az este is lángost sütöttem vacsira, 9 nagy gerezdet kevertem el egy kis pohár tejfölben, úgy faltuk a lángosokat, ezzel bekenve. :-)

Astral, pénteken olvastalak "odaát", hogy a semmilyen kezdet után lassan megcsömörlesz a kucsmáktól. Cseh-pusztai-ízletes, melyik a legértékesebb? Kucsmatölteléknek is kucsmát használsz?
Vidéked igazi Morchellárium, a mi megyénk azonban kucsmailag szegényes, a hídvégén nagy erõfeszítések árán 8 db bohémot sikerült begyûjteni. Lehet, hogy a korábbi fûszerektõl se nem látok se nem hallok már, de nekem jóformán semmilyen íze nem volt..