Bioszféra
Pl. a Göcsej kies domboldalain voltak egykor e specialista kísérõfajnak pompás egyedei.
Egyébként magam is meglepõdtem az összesen csak két virágzó példányon két évvel ezelõtti októberi napon, egy régi benõtt nyiladék és a turistaút metszésében.Ideje lenne visszaballagnom idén, megnézni mi lett a sorsuk...

Valóban így van, kifehéredett szárnyvégük jellegzetes ismertetõjegy.
Én is irigylem az ilyen hivatásosokat, de nagyon.
A terepi kutatókon kívül (itt is kommentel velünk egy "soproni erdész fertõbe"
került jeles egyed)ilyen mázlisták csak a termvéd. õrök, akik érdemben foglalkozhatnak (nának) efféle nyálcsorgató remekségekkel, ha nem épp a bürokrácia papírhalmai felett ülnének vagy a távoli NP igazgatóságok központjaiba járkálnának.(Tisztelet a kivételnek.)Az erdõkerülõ jégerek sajnos nagyrészt vagy nem érdeklõdnek (szintén tisztelet a kivételnek) vagy oly annyira túlhajtottak,hogy nincs idejük szétpillantani az erdõ világában kellõ mélységgel.Persze az ezt is hivatásként, és nem szakmaként, megélõ kollégák fantasztikus tudás birtokosai.Így a Bükk számomra is kivételes alkalom marad, bár idõnként ezeket az alkalmakat igyekszem sûríteni.A Börzsönyben e szép lepkefajjal sajnos még nem találkoztam, ahogy nem botlottam még bele e cafrangos gyönyörûségbe sem.Tartok tõle nem is fogok,pedig egykor a magasan fekvõ meseszép Nyír-réten tömegesen fordult elõ.Ám terület kezelésbõl kiveszett legeltetés és kaszálás, az elõretörõ szukcesszió,a franciperjés vagy vörös csenkeszes hegyi réteket érõ homogenizáció és degradáció, számûzte e pompás encián fajok egyedeit.Hírmondó is alig maradt belõle...
Én is irigylem az ilyen hivatásosokat, de nagyon.


Köszönöm! Tárnicsszerûsége OK volt, de ilyen szõröset sose láttam még. :-)
Gentianopsis ciliata, prémestárnics, igazán nem gyakori õszi növényke. Pár éve elõkerült a Pannonhalmi-dombvidék egyik felhagyott szõlõparlagjának füves vápájából is, akkor teljesen atipikusnak vélt élõhelyen. Fényképe itt néz le rám a monitor feletti poszterrõl.

Igen, az már a friss csapat, a tavasziak meg az átteleltek, ahogy Dávid is mondta. Megbízhatóbb észlelési szempontból az átteleltet keresni, ez ilyenkor tuti elõbújik, ha van. Persze szerencsések azok, akik az erdeinket járhatják, mondhatni hivatásszerûen, s nem csupán a szabadnapjaik adta röpke pillanatok erejéig kerülhetnek kapcsolatba a vadállatokkal, növényekkel.
Ki lenne ez a kis cafrangosra szabdalt virág??
Ki lenne ez a kis cafrangosra szabdalt virág??
A kevésbé titkos
Bükk-fennsíkon, Nagymezõtõl a Csalánosi parkolóig baktatva, mielõtt beér az ember a zárt bükkösbe, a turistautat kísérõ egyre keskenyedõ kecskefûzzel is szukcesszálódó kaszálókon rendszeresen megfigyelhetõ június-júliusban...az viszont igaz meglehetõsen ingadozó a populációjuk egyedszáma hazánkban...idõnként teljesen eltûnik, majd újra megjelenik..
egyébként ugyanezen úton baktatva és figyelve, ilyen ékességekre is bukkanhatunk kora õsszel...
Link

egyébként ugyanezen úton baktatva és figyelve, ilyen ékességekre is bukkanhatunk kora õsszel...

Link
Hát igen. :-( De mutass egy embert, aki döntéshozó, és megérti ezeket a dolgokat?
A harlekinkaticás projekt egy fillér támogatást nem kapott az idei évre, egészen érdekesen fog kinézni a szezon. A bogarászok egy skót egyetemen dolgoznak (mindhárman, akik a projektet csinálták), nem tudni, mi lesz vele, pedig szerettek volna egy szem fõállású emberkét, aki ezzel foglalkozik. Valószínûleg ennek az országnak nincs havi 100.000 pénze a hazai katicák védelmére...
A harlekinkaticás projekt egy fillér támogatást nem kapott az idei évre, egészen érdekesen fog kinézni a szezon. A bogarászok egy skót egyetemen dolgoznak (mindhárman, akik a projektet csinálták), nem tudni, mi lesz vele, pedig szerettek volna egy szem fõállású emberkét, aki ezzel foglalkozik. Valószínûleg ennek az országnak nincs havi 100.000 pénze a hazai katicák védelmére...
Jó példája a faj esete az élõhelyvédelem fontosságának. Hiszen hiába védjük a lepkét törvényesen, ha az élõhelyét jelentõ nyíreseket, füzeseket az erdõgazdaság vagy a rendezési terv halálra ítéli.
Dietzel Gyula 90-es évek végén megjelent bakonyi nappalilepke-faunamûvében is vészjóslóan ír a faj helyzetérõl: "Amennyiben természetvédelmi szerveink ennek az áldatlan szemléletnek és gyakorlatnak nem veszik az elejét, az antiopa - talán legimpozánsabb nappali lepkénk - röpke évtized elteltével nem lesz többé."
Remélem, sikerül látnod belõle (régebbrõl 15 adata szerepel csak a Bakonyból), erre ebben a hónapban van a legnagyobb esély, hiszen az áttelelt példányok jóval gyakrabban repülnek, mint a hamar télire vonuló júliusi nemzedék.
Dietzel Gyula 90-es évek végén megjelent bakonyi nappalilepke-faunamûvében is vészjóslóan ír a faj helyzetérõl: "Amennyiben természetvédelmi szerveink ennek az áldatlan szemléletnek és gyakorlatnak nem veszik az elejét, az antiopa - talán legimpozánsabb nappali lepkénk - röpke évtized elteltével nem lesz többé."
Remélem, sikerül látnod belõle (régebbrõl 15 adata szerepel csak a Bakonyból), erre ebben a hónapban van a legnagyobb esély, hiszen az áttelelt példányok jóval gyakrabban repülnek, mint a hamar télire vonuló júliusi nemzedék.
Van pár "titkos" völgy még hazánkban, ahol megtalálni. Igazi gyönyörûség, szerencsés vagy, hogy láthattál már élõben! Én még sose...
Ha jól emlékszem, kétszer fotóztam eddig (egyszer hazánkban), ez a harmadik, egyben az elsõ, amikor szárnyait széttárva sikerült megörökíteni. Nagyon örültem neki.
Ez jóság. A lepkészek szoktak oda kirándulni N. antiopa-t "vadászni", olyan jó hírû lelõhelye. Szerintem mutasd meg itt: Link
Örülni fognak neki. :-)
Örülni fognak neki. :-)
Igen, a hegyekben. Valószínûleg nyíren él errefelé, a régi határsávban nagy tömegben vannak pionír nyíresek, én is ott láttam, kb. 450m-en.