Bioszféra

Igen, az! Nagyon szép, a srácok narancsszín foltosak, a lányok meg olyanok, mint a rezedalepke. Nálam kevés van, de Tihanyban mindig sokat találok.

Neked lehet igazad, Noli! Nálunk e két kosborfaj egyébként pont nem él.
És egy kérdés: amit én papocskának neveznék, az a hajnalpírlepke?

Nekem tegnap úgy csiklandozta a karomat, hogy még röhögtem is :-)Képzelj el, amint állok a rét közepén és röhögök :-))))

Hozzá kell tennem a pók védelmére hogy egy ablak leemelése közben a kézfejem hátával véletlenül nyomtam agyon szegényt. Nem vettem észre ezért is hittem eleinte hogy csak szálka, bár furcsa volt hogy két kis lyukféle látszik a sérülés helyén, szálka nem. Késõbb láttam meg a póktetemet, szegény "nagyon el volt kenõdve"... bocs a morbid viccért
Ui: valóban békések ha nem bántjuk õket. Tavalyelõtt amikor az elsõ tetragnathát fotóztam, mellétettem ujjamat méretezésnek. Eközben véletlen kinyújtott lábaihoz értem. Nem mart meg, el se menekült csak megérintett lábát húzta kicsit arrébb. Tapintása egyébként száraz, hûvös gallyacska-szalmaszál érintésére emlékeztetett.

Ennek meg simán az az oka, hogy a pókméregben fehérjebontó enzimek vannak, amik elroncsolják a marás helyén a szövetet. Az enzim mennyisége és hatékonysága persze nem egyforma, ezért a marások nagyon nagy része nyomtalanul gyógyul.

Noli köszönöm a pókinfót, akkor lassacskán makrózhatok pókot Amúgy nem féltelek én is túléltem, csupán szúrása kellemetlen. Szerencsére gyengébb a darázsénál, érzésre hasonló amikor nagyobb szálka fúródik a bõröd alá. A múltkoriban már beszéltünk róla, gyorsan javul de más sebekkel ellentétben örökre nyoma marad legalábbis az én esetemben 35 éve ott van

Most kezdenek nõni a gyerekek, akik peteként teleltek ki. Akik meg felnõttként, azok ilyenkorra lepetéznek általában és elpusztulnak. Koronás keresztes barátaink még nem nagyon szõnek, aki van,az picike, széles keresztes gyerek is volt tegnap, látni a képeken is.

Ne félj, nem pókmarástól fogok elpusztulni. :-) Tudom, kit lehet sétáltatni, szegény kis jószágok java át se tudja harapni a kezemet. Nem úgy a Sámán, az õ fognyomait meg én viselem. :-)

Nálunk nincs õszi kikerics, ez egy 2 centis talajú dolomit sziklagyep. Kikericset csak lenn a Séd árterén lehet találni, ráadásul eme levelek igen nagyok voltak (kb. mint egy önmagát halálosan komolyan vevõ tulipáné). Ugyanezen a helyen szokott lenni évtizedek óta bíboros kosbor meg sömörös kosbor, mikor mi nõ ki. Valószínû a bíborosé lehet, a sömörösnek kisebb kicsit. Ettõl még lehet egész más is, bár nem tudok semmi olyan egyszikûrõl, ami ott élne.
A poloskák csinosak nagyon, szerintem mindegyik, a kökörcsin hajai közt meg egyenesen divatosak is :-)

Munka után ma felrobogtam a Látóhegyre:
Link

Külön szedtem a pókos képeket, hogy a pókokat nem annyira kedvelõ fórumtársaink ne kapjanak véletlenül szívbajt, a pókok itt vannak:
Link
Pár kis édest megmásztattam a kezemen. :-)