Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Pedig van, hogy az alsó 5-10 méteren többfokos különbség is adódik, meg persze van, hogy nem.
Illetve az is fontos, milyen típusú a völgy és a környezõ domborzat.
Több alkalommal mértem már Iklódban a medence alján a vasúti töltés mellett, a szintkülönbség mindössze 3 méter.
Volt hogy 2 fokkal alacsonyabbat mértem, mint az omszos mérõ, máskor alig volt eltérés, és volt, hogy magasabb érték volt az alján, köszönhetõen annak, hogy beállt a sekély köd.
Az alsó 10-20-30 méter hõmérsékleti rétegzõdése a páratartalom, az éjszaka hossza és a légmozgás függvényében változik.
A növények elfagyását milliószor vizsgáltam, és a legtöbb esetben az jött ki, hogy a völgyek legalja a leghidegebb, és felfelé 5-10 méterrel már emelkedik a hõmérséklet akár 1-2 fokot is.
Több példa is bizonyítja, hogy egy adott településen a völgy alján elfagyott a káki (-19 fokos hidegtûrés), míg 15-20 méterrel feljebb nem lett baja a fügének, ami -15 fokon már fagykárt szenved.
Nem egy nem két eset volt és van, millió.
Például a 2009. december 20-21-i éjszaka és a 2010-es december 19-re virradó éjszaka ilyen volt, mivel a havazás utáni derülést azonnal követte a melegedés, így nem volt ideje jobban kiülepedni a hidegnek, mint mondjuk 2005 februárjában, amikor napokon keresztül hótakarós, nyugodt, csendes idõ volt, egyre hidegebb éjszakákkal.
Például Zabar esetében hol van az megírva, hogy az állomás a völgy leghidegebb pontján van, kitudja melyik az a pont, ahol a leginkább össze tud gyûlni a hideg.
Persze attól még, ha kiderülne, hogy 300 méterrel odébb átlagban minden derült éjszakán 1,4 fokkal hidegebb van, attól még a mostani mérõ által mért értékek is fagyzugértékek, mint ahogy a 60 méteres fagylefolyású pont is domb, meg a 120 méteres fagylefolyású pont is domb.
Aztán az sem mindegy, hogy az adott hely medence vagy szûk völgy, sík területbõl kiemelkedõ domb, vagy hogy az a 6-8 méteres szintkülönbség milyen vízszintes távolságon jön létre.
Illetve az is fontos, milyen típusú a völgy és a környezõ domborzat.
Több alkalommal mértem már Iklódban a medence alján a vasúti töltés mellett, a szintkülönbség mindössze 3 méter.
Volt hogy 2 fokkal alacsonyabbat mértem, mint az omszos mérõ, máskor alig volt eltérés, és volt, hogy magasabb érték volt az alján, köszönhetõen annak, hogy beállt a sekély köd.
Az alsó 10-20-30 méter hõmérsékleti rétegzõdése a páratartalom, az éjszaka hossza és a légmozgás függvényében változik.
A növények elfagyását milliószor vizsgáltam, és a legtöbb esetben az jött ki, hogy a völgyek legalja a leghidegebb, és felfelé 5-10 méterrel már emelkedik a hõmérséklet akár 1-2 fokot is.
Több példa is bizonyítja, hogy egy adott településen a völgy alján elfagyott a káki (-19 fokos hidegtûrés), míg 15-20 méterrel feljebb nem lett baja a fügének, ami -15 fokon már fagykárt szenved.
Nem egy nem két eset volt és van, millió.
Például a 2009. december 20-21-i éjszaka és a 2010-es december 19-re virradó éjszaka ilyen volt, mivel a havazás utáni derülést azonnal követte a melegedés, így nem volt ideje jobban kiülepedni a hidegnek, mint mondjuk 2005 februárjában, amikor napokon keresztül hótakarós, nyugodt, csendes idõ volt, egyre hidegebb éjszakákkal.
Például Zabar esetében hol van az megírva, hogy az állomás a völgy leghidegebb pontján van, kitudja melyik az a pont, ahol a leginkább össze tud gyûlni a hideg.
Persze attól még, ha kiderülne, hogy 300 méterrel odébb átlagban minden derült éjszakán 1,4 fokkal hidegebb van, attól még a mostani mérõ által mért értékek is fagyzugértékek, mint ahogy a 60 méteres fagylefolyású pont is domb, meg a 120 méteres fagylefolyású pont is domb.
Aztán az sem mindegy, hogy az adott hely medence vagy szûk völgy, sík területbõl kiemelkedõ domb, vagy hogy az a 6-8 méteres szintkülönbség milyen vízszintes távolságon jön létre.
"egy északnyugat-délkelet irányú völgyben van, de nem az alján, még 6-8 méterrel lejjebb van az alja, tehát 1-2 fokot még le lehetne venni a derült éjszakákon mért minimumaiból, ha a völgy alján lenne."
Erre azért ne vegyél mérget. Link Akkor a 30 m magas dombon gyakorlatilag ugyanolyan hideg volt, mint lent a völgyben, azaz a hideg légtón belül nem igazán voltak olyan hatalmas különbségek, hogy 6-8 méter akár 1-2 fokot is jelentene. Persze lehet, hogy az pont egy speciális eset volt, de nem hiszem, szóval szerintem az alsó több tíz méteren belül gyakorlatilag egyformán hideg van az inverziós hajnalokon és 5-10 méter nem oszt, nem szoroz a völgy alján.
Erre azért ne vegyél mérget. Link Akkor a 30 m magas dombon gyakorlatilag ugyanolyan hideg volt, mint lent a völgyben, azaz a hideg légtón belül nem igazán voltak olyan hatalmas különbségek, hogy 6-8 méter akár 1-2 fokot is jelentene. Persze lehet, hogy az pont egy speciális eset volt, de nem hiszem, szóval szerintem az alsó több tíz méteren belül gyakorlatilag egyformán hideg van az inverziós hajnalokon és 5-10 méter nem oszt, nem szoroz a völgy alján.
Bizony, kíváncsi lennék én is arra, bizonyos helyzetekben szép értékeket hozhat ez a környék!
Igen, nagyon durva völgyek vannak arrafelé is.
A felcsúti állomásnál voltam, egy északnyugat-délkelet irányú völgyben van, de nem az alján, még 6-8 méterrel lejjebb van az alja, tehát 1-2 fokot még le lehetne venni a derült éjszakákon mért minimumaiból, ha a völgy alján lenne.
Képek Link Link Link Link Link
A térképen itt van Link
A felcsúti állomásnál voltam, egy északnyugat-délkelet irányú völgyben van, de nem az alján, még 6-8 méterrel lejjebb van az alja, tehát 1-2 fokot még le lehetne venni a derült éjszakákon mért minimumaiból, ha a völgy alján lenne.
Képek Link Link Link Link Link
A térképen itt van Link
Tervezek mérni Baracskán ,szerintem sok meglepetést tartogat.
Ezért fáj a szívem Martonvásárért. Dombra ,szelesebb helyre költöztették, mi már nem fogunk beleszólni a hideg versenybe. 
Érdemes nézni az idõképen az Óbaroki automatát , ez az említett településeket tartalmazó Váli völgy északi peremén egy további mélyedés. Kemény derült havas téli estéken általában itt zuhan a leghamarabb mélyre a hõmérséklet, majd csak órák múlva érik utol, majd hagyják el az északi khg mögötti völgyekben található, esetleg baranyai fagyzugok. Ami érdekes dolog hogy tavaszi fagyoknál itt akkor is fagy, ha az északkeleti országrész a preferált illetve akkor is ha a nyugat, így valószínûsítem, hogy a fagyos éjszakák száma szempontjából az elsõk közt van, (persze töbrökkel nem versenyez)
Ami nekem az utóbbi években felkeltette az érdeklõdésemet még, az a Dunántúlon a Felcsút-Martonvásár régió. Ezek ott vannak egymástól pár km-re, jó kis völgyi fekvésben van ott még pár hasonló település a környéken (Baracska, Kajászó).
A régi idõkben Alcsúton volt állomás, az is brutál hidegeket tudott mérni.
A régi idõkben Alcsúton volt állomás, az is brutál hidegeket tudott mérni.
Kakucs is!
Valószínû sokkal több ilyen hely van, mint gondolnánk!
Valószínû sokkal több ilyen hely van, mint gondolnánk!
Valószínûleg az... Nagyon el van találva az a hely is lehûlés szempontjából.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat