Bioszféra

Márpedig csak addig lenne munkahelyem! ( Ti. Iskola)

Ahogy nézem a neten, etimológiailag az AUSSCHANK szóra vezethetõ vissza, jelentése kimérés ami idõvel söntéssé magyarosodhatott, sok egyéb németbõl/latinból/környezõ népek szlengjébõl "echte" magyarrá olvadt szavakhoz hasonlóan (pld. újabbkori a fotosoppolás, soppingolás). Most éppen az angolszászokhoz igazodunk, régebben az osztrákokhoz kellett, sok török szó maradt hátra, nem ragozom. Adalékul egy lakatosmester számlája anno 1835-bõl
... ajtót szegeztem nitnóglival
... speiszban a stelázsihoz két pongaisznikat csináltam
... kályhaajtót reparáltam, mitedlit csináltam és a kályhába iberglaisznit
... két erõs ollengarbot csináltam kleblivel etc.
Változnak az idõk változnak/torzulnak a szavak. Megkedveltem az Onara c. õsi koreai népdalt. Kerestem szövegfordítását de annyira régi dal, hogy maguk a koreaiak se tudják pontosan mit jelent a szövege, miként bennünket is meglep a Halotti beszéd "Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa" soraival és sok egyéb õsi magyar szövegünk. Forrás: Link
Rengeteg jövevényszavunk van, melyek évszázados tartamú megszállások korából ragadt nálunk vagy letelepült, nyelvüket megõrzõ jövevények hoztak. Az alapkérdés - úgy néz ki a "söntés" az "ausschenk" szóból magyarosodott. (érdekesen emlékeztetve az auchan-ra )
Ui: még egy példa "Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh" - egy krónika említi hogy I. Lajos királyunk katonái kiáltották ezt 1355-ben egy zürichi csatában "Veszteg, k....nõfia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket" olvasható, értelmezhetõ. Érdekes, a szitkozódást könnyebb megérteni/megtanulni bármely nyelven

Söntés=sör öntés?

Jöttem melóba és egy pinty landolt elõttem, majd eljátszotta hogy sérült. Csetlett-botlott, a földön húzta a fél szárnyát. Úgy tettem, mintha bedõltem volna neki, hagytam magam elcsalni a fészek közelébõl.