Bioszféra

Hát igen ha a "bûnözõ úr" megsérül hivatása gyakorlása közben, manapság simán be is perelhet. A napokban olvastam errõl, tolvajok, rablók eredményesen nyernek százezres kártérítési pereket éppen az USA-ban, most egy 21 milliós kártérítéssel nyûglõdnek, melyet egy rabló nyújtott be azok ellen akik életük-tulajdonuk védelmében rálõttek, ezért komolyan megsérült, munkaképességét vesztette. Elképesztõ kártérítési ítéletek születtek, melyben meglepõen sok rabló követelt százezres-milliós kártérítést és MEGKAPTA, nem terhelem velük a fórumot Apai dédapám még gond nélkül vasvillával leszúrhatta a futóbetyárt aki lovait akarta elkötni az istállóból (vesztére az öreg ott aludt).

Én biztos illegális megoldást választanék a védelmére... Próbáljon meg felmászni érte, aki elég jól szigetelt.... (ez az egy miért nem jön be Amerikából, hogy az embernek joga van megvédeni a tulajdonát, amiért dolgozott???)

Noli köszönöm a javaslataid, mindenképpen nekifogok, különösen hogy a fiaim is biztatnak és segítséget ígérnek. Sok vitám volt velük, kárhoztatják a szerintük elbonyolított "NASA növény-fitotron"-ra emlékeztetõ (31 éves fiam terminusa) "dobozos" kiskertemet. Ne akarjam "nagyban" hanem szimpla felásott földön, majd õk felássák amekkorát kijelölök, én vessek és gondozzam
Padlizsánt-patisszont-uborkát-paradicsomot (és körtét-almát) kapok elegendõt kérés nélkül szomszédasszonyomtól a gyümölcsökért cserébe, ott vannak a fagyasztóban (õ pedig befõzi a gyümölcsöket amibõl én is kapok, afféle "barter-üzlet jószomszédi alapon")
Nem ideillõ kérdés: mit véltek- ha napelemcellákat szerelek fel a terasz fedett részére (több M2-es felület, ha csak a nagyobb számítógépeimet látja el árammal, 24h üzemben már az is jelentõs) nem tûnik el vajon esetleges hosszabb távollétem alatt? Bármily nehéz is a félvad Tomi kutyát semlegesíteni, azért lehet, ha másként nem szukával. Félek felszerelni, nem "filléres" dolog és a nagyobb környezetemben lakók nem látnak rá, még közvetlen szomszédaimnak is takarásban van... tipródom mint lúd a talpán

Idézem Ági válaszát:
"A vecsési piacon mindig van zöldségpalánta. Mondjuk fõleg paradicsom-paprika. De tegnap láttam cukkínit, padlizsánt, karalábét, és biztos, ha figyeltem volna, lett volna dinnye meg tök is. Csütörtök és szombat a piacnap. És meglepõ módon a piac a Piac téren van "

Szóval irány Vecsés, az nincs messze Tõletek.


Hatszöges, persze. :-) De Te még emlékszel a négyszögletes tejfölre, joghurtra, hogy "kiment" a divatból, persze, ahogy csökkentették a méretét...
De Perose Rezsõ bácsi óta tudjuk, hogy milyen sokféle formával ki lehet tölteni az adott terepet.:-)

Noli a szögletes forma tárolási gondokat is megoldana, pld. a hatszögletes forma térkitöltése a legoptimálisabb, ahogy a méhek darazsak is választották

Ezeket még tavasszal kellett volna ültetni, már nagyon meleg van hozzá, hogy szépen nõjenek. Káposztafélét palántáról még érdemes, vagy tököt esetleg (patisszont, cukkinit, dinnyét is) szintén palántáról. Vagy spenótot érdemes még, az õsszel szedhetõ lesz. Szerezz új zélandi spenótot, az szereti a Nálatok lévõ homokos talajt, de olyan helyre vesd, ahol évtizedekig ellehet, mert ha megszereti a helyét, ki se tudod irtani. Az íze is szelídebb a rendes spenótnál, az árnyékot is bírja.

Hagyma akkor két éves, ha veted, dughagymával egy éves növény.

Jövõre mindenképp idõben állj neki, a borsó, ha jó fajtát választasz és rendesen gazolod, csodákra képes. Babbal nem kísérleteznék, esetleg zöldbabbal, ha van mivel locsolnod.

Palántákat valami piacon keress, nem ismerem, milyen felétek a helyzet, de ne Pesten, hanem valami környékbeli kisvárosban nézz körül. Ágit megkérdem, hogy õ merre tud olyan piacot, ahol van ilyesmi. (Nálunk van, de Veszprém azért messzi van...)

FOLYT. - a diófáknak és a cseresznyének/szilvának meg se kottyant, a meggyek és a barack ágvégei száradnak de közvetlen mellettük zöldek és termés látszik ugyanott. Említettem, a kertkapunál "õrködõ" embermagas télálló ricinus féle elszáradt, leveleit eldobálta, de alsó harmadában seregnyi új zöld jelent meg rajta. Hasonlóan viselkedik fügefám is, külsõre "száraz botok" de alsó harmadában számos életerõsnek látszó új hajtás és levél jelent meg. Végignézve a kerten, kicsit úgy hat az összlátvány hogy most jött meg a tavasz, minden zöld, a fûvel "nem lehet bírni", amit igazolni látszik a felpezsdült rovarvilág is - jönnek a makrók . Örökzöldeim elbarnuló részei nem terjedtek tovább, csak a yucca-kupacok látszanak erõtlennek még, a fáklyaliliom is "kirobbant" bár még nem színes.
Ui: laikusként nem látok fertõzést, növénybetegséget bár a problémák minden növényt érintettek, emiatt már a savas esõre is gondoltam, tekintve hogy az esõt kapott acéltárgyak erõsen rozsdásodni kezdtek, nyelük korhadás jeleit mutatták, pedig hat év alatt nem tették ilyen szembeötlõ módon.

Bandero én most akarok a "zsebkendõnyi" fedett (paradicsom paprika) veteményesem mellé egy 3x15 m-es szabad ágyást kihasítani, csak úgy "Isten szabad ege alatt". Szerinted (és persze gyakorlottabb fórumtársakat is kérdem) mit célszerû ültetni? Én hagyma-fokhagyma-krumpli-uborka-bab-borsó csoportokon gondolkodom. Amennyire tudom hagyma csak egy év múlva lesz. Sikeres lehet?
A paradicsom és paprika "kicsiben" is nagyon jól érzi itt magát, még szomszédasszonyom cserepeiben is
Voltam bringázni, örömmel jelzem hogy a szántóföldeken kisarjadt vetés combig ér, erõs és zöld. A nagy belvízfoltok eltûntek, helyüket felszántotta a gazda és mást ültetett oda, ami szépen zöldül A kertemben kezd észhez térni a növényvilág,

90m2 Nálad mini? Akkor én mit mondjak a 4 m2-es erkélyemmel... :-)
Na jó, fûszerek megélnek ott is.

Egyetértek!

A mini zöldségeskertemben (90m2) idén vegyeskultúrával próbálkozok + semmi vegyszer, viszont mulcsozás, satöbbi. Eddig jó, meg finom is aminek annak kell lennie!

Hát, ahogy nézem, ha nem szabvány méretû a tojás vagy a paradicsom, igencsak el tudunk szakadni... Lassan a szögletes tojás lesz a szabvány.... :-((
A monokultúrás mezõgazdálkodás minden baja ellenére is egyre inkább az terjed, holott számos esetben bebizonyosodott már, hogy ezzel csak ártunk, a talajtól kezdve a betegségek, kártevõk terjedésén át mindennek rossz, kivéve a "világgazdaságot". Sorban kapjuk vissza a pofonokat a Természettõl, de nem jövünk rá, hogy miért????
Az embert nem értelmes, hanem makacs lénynek kellene inkább nevezni...

Ezzel szemben nézd meg mondjuk Ausztriát: vidéken trágyaszag, jószág is van, más világ! Itt meg...
De hogy "bioszférásodjunk": mennyire szakadhat el büntetlenül az ember a természettõl és természetestõl?

Ne is mondd, házi tejföl! Gyerekkoromban Paloznakon volt a Lenke néni, aki egy kb 130 magas nénike volt, neki volt két tehene, a mama mindig hozzá járt tejért, tejfölért. Túrót mi is magunk csináltunk. Hát az a tejföl felülmúlhatatlan volt. :-)Ez még a hetvenes években volt, sajnos azóta se Lenke néni, se tehén.

1938-ban még elég sok olyan gazdasszony csinált vajat, akinek nem volt fölözõgépe, amivel az édes tejszínt hatékonyan ki lehet nyerni a tejbõl. Ezért ha sok vajat akartak, sokáig kellett hagyni állni a tejet és nem túl hidegben. Addigra az már kissé megsavanyodott. Persze ez már akkoriban is kevesebbet ért, mint a teavaj. Egyébként a vajat régen nálunk is sokkal gyakrabban használták sütésre. Pirított vaj helyett pedig ma is sokszor pirított tejfölt használunk. Persze házi tejfölt.

Tejfölbõl vajat? Hm. A tejföl 20% zsírtartalmú, a tejszín minimum 30 mármint az igazi). A tejföl az alvadás során szerintem homogenizálódik valamennyire, nem tudom, abból hogyan köpültek, érdekes kérdés. Másik fura, hogy azok a népek, amelyeknek a konyhájában jellemzõ a fõzõvaj, nem ismerik a tejfölt, csak tejszín meg joghurt van náluk. Valószínû az lehet, hogy hasonló állagú / ízû holmikat azonos névvel nevezünk, holott azok nem is ugyanazok eredetileg. Mondjuk az is érdekes, hogy pl. amikor 97-ben Korfun voltunk, az ottani joghurt volt olyan krémes és ízre is hasonló volt, mint a mi tejfölünk, holott a zsírtartalma jóval alacsonyabb volt. Nem tudom, mennyire mások a baktériumok, amelyek a fermentálásban részt vesznek egyes országok tejtermékei esetén, de talán ez is sokat számít abban, hogy mit készítenek belõle.
Na de nyamm, füstölt házi juhsajt... :-)

Azt írja a régi könyv, hogy a teavaj és a fõzõvaj közül az egyik édes tejszínbõl, a másik savanyú tejszínbõl, azaz tejfölbõl készül.
Édes tejszín köpülése: nyáron 8-10, télen 12-15 fokon,
Savanyú tejszín köpülése: nyáron 12-15, télen 16-18 fokon a legjobb.
A másik régi könyv még azt is leírja, hogy milyen fölözési eljárások és szerkentyûk vannak.
Nagyapám ezekbõl a könyvekbõl okította az úgynevezett ismétlõsöket, akik nem bukottak voltak, hanem a kötelezõ 6. elemi után nem tanultak tovább, viszont iskolaidõben hetente vagy két alkalommal be kellett menniük efféle hasznos ismereteket tanulniuk

Szerintem annak maximum rosszabb minõsége lehet, másban nem hinném, hogy különbözik. Vagy nem tudom, lehet, hogy magas zsírtartalmú margarin. Zöldségpároláshoz szoktam egy falat normál vajat tenni a zöld alá, ez a fõzõvaj dolog valami francia kaja.

Köszönöm! Akkor úgy látszik, nem az a "fõzõvaj"

Vaj:
Link

A vajjal kapcsolatban van egy kérdésem: a márkázott vaj az, amit régebben fõzõvajnak hívtak?
A másik: a szentjánosbogár honnan kapta a nevét? Pusztán sejtésem van. Valaki nem tudja itt a magyarázatot?

Igen. Ezt mondom én is itthon a lányaimnak, hogy legyenek szívesek pontosan fogalmazni.
"Jól van na, nem mindegy, hogy vaj, vagy margarin?" Szerencsére errõl már leszoktak.

A név tényleg találó. "Nomen est omen"

Elvileg bioszféra, de majdnem annyira földtan is:
Link