Bioszféra

Amúgy a termelõk ugyanezt mondják, mármint ha lenne ember kapálni, a kutya se használná a vegyszereket, legalábbis nem ilyen mennyiségben.
Azon meg én is folyamatosan gondolkodom, hogy nincs ez jól, hogy az ügyeskedésben több pénz van, mint a termelésben. Pedig nagyon egyszerû - nincs termelés, nincs mivel seftelni. Csak nagyon eltolódtak az arányok. Önmagában nincs semmi baj az üzlettel addig, amíg nem azon van a fõ hangsúly. Világos példa a termelõk-felvásárlók-kereskedõk közti állandó feszültség. Magyarországon ez különösen élesen jelentkezik, mert a feldolgozóipar nem a termelõk kezében van, így fokozottan kiszolgáltatottak a feldolgozóknak. Hogy ez miért így alakult, azt nehéz lenne politikai kérdések feszegetése nélkül kibontani, így ebbe nem is megyek bele, mert nagyon síkos talaj.

Noli egyszer eljön az ideje annak is. Ahogy manapság a pénzkereset nehézségei kényszeríti emberek sokaságát átgondolt beosztásra és ésszerû takarékos anyagfelhasználásra, majdan a Természet fogja kényszeríteni az egész emberiséget erre. Más kérdés nem torkoll újabb világméretû torzsalkodásokba vajon. Anno a nagy gyarmatosításokat is a megnövekedett nyersanyagszükséglet indította el és akkoriban becsületes, valamit-valamiért" osztozás vagy mindkét fél javára elõnyös kereskedelem helyett a fegyverekkel támadók számára egyszerûbb megoldás volt a helyi lakosok tömeges lemészárlása, túlélõkbõl rabszolgát csinálva. Régi lovam az emberekben rejlõ agresszivitás, melyet lélektani eszközökkel ügyesen lehet manipulálni mindenkor. Úgy vélem mindig lesz önhitt ember, aki úgy érzi neki több elõjoga van mint bárki másnak (neveltetése még erõsítheti is ebben) ezért agresszíven érvényesíti VÉLT jogait bár semmiben nem kiemelkedõ társaihoz képest csak a bajkeverésben. Származástól függetlenül mindenütt elõtérbe nyomakodik, manipulálja, összeugrasztja az embereket. Ez "kicsiben" is érzékelhetõ, eléd vág a sorban, kocsival számtalan affért éltem meg, amikor már a békés ember is kerékkulcs felé pislog. Az õsidõkben több elszórt kistelepülés szépen megélt vetésforgóval (minden növény oly növényre következzék, mely a földet megfelelõ fizikai állapotban és trágyaerõben visszahagyja) ügyesen párosított növényekkel (nitrogénpótlásra bab-borsó, levéltetvek ellen kaporral odacsalogatott ragadozó rovarok, olvastam "permetezhetünk mezei zsályával, hagymával egyéb fûszernövényekkel is, általában vírus- és baktériumölõ hatásúak." Forrás: Link
Az iparosokat, mûvészeket, gondolkodókat-tudást átadókat (kovács, ötvös, fafaragó, lantos, sámán) "természetben" fizették. A vándorló nomádok közül kivált letelepedett fölmûvelõk békésen eléltek volna, de mindig maradtak nomádok akik számára kényelmesebb volt nehéz munka helyett idõnként megsarcolni a telepeseket afféle "védelmi pénzt" szedve, ha ellenkeztek, raboltak öltek. Idõvel megjelentek más rablásból élõ hordák is, jöttek a háborúk. A háborúk szelekciójában a ügyesebb rablók csak gyarapodtak. A legyõzött rablók területeit annektálták, így keletkeztek nagy birodalmak-országok, manapság hasonlóan a nagy vagyonok. A hatalmat megszerzõ, csúcsra került rabló-fegyveres kaszt irányított, uralmát mindenkor a kor mûveltségi szintjének megfelelõ ideológiával igazolta. A gazdálkodás is rablógazdálkodás lett minden téren. Az õsi idõk óta ez megy kicsiben és nagyban ma már modern eszközökkel. A rablóvezérek mai utódai kezdik felismerni hogy ez így nem megy tovább, már csak hatalmuk "átmentése" érdekében is tenni kell valamit. Gond hogy a vezetõk ma sem a "legokosabb" természetes elõtérbe kerülésével hanem a tömegek manipulációja révén vagy erõszakkal kerülnek hatalomba. Az embereket kellene megváltoztatni, megfelelõ neveléssel totyogó kortól kezdve agresszivitást-ügyeskedési hajlamot átterelve a másik ember megbecsülésére, ésszerû és "fair-play" versengésre, fõképp a kitartó munkavégzésre. Régi római mondás: "amit gyakran teszel természeteddé válik". Kicsit elkanyarodtam, de úgy vélem a Természetnek-Embernek kölcsönösen hasznos munka helyett ma is sok helyen rablógazdálkodás folyik. A rablás az emberiség létezése óta "sikeres magatartásminta" - de csak addig, AMÍG LESZ MIT rabolni.
Bolondos gondolatom támadt: egy büszke piramis mindenek fölé magasló csúcsa önhittségében még magasabbra akar emelkedni, de más nem lévén, emelkedéséhez szükséges anyagát maga alól ássa ki, ezzel saját alapjait gyengíti és összeomlik. Nevezhetõ szerkezeti átalakítás nyomán alkalmazott újrahasznosításnak is akár, de ettõl még összeomlik az egész piramis, csúcsa pedig önmagában képtelen megállni a levegõben Bocs a filóért, jó napot jó kedvet mindenkinek

Kérdés az, hogy az erõforrásokat fel tudjuk-e valaha is használni normálisan, vagy továbbra is eldobható tárgyak meg a pénzmozgások jelentik majd a világgazdaság akapját? A döbbenet az, hogy véletlenül se a munka az, amibõl meg lehet élni, hanem a seftelés. Ha a munkának lenne értéke, s visszaszorulna a más módon pénzhez jutás, akkor a parasztnak is lenne becsülete újra. Egy áram és benzin nélküli világban milyen sok ember ráérne kapálni! :-)Már persze, ha enni akarna...
A kérdés nem az, hogy kipukkad-e a lufi, hanem az, hogy mikor, s mekkorát szól majd a pukkanása...
A ma meglévõ függõségi viszonyok - legalábbis az ún. nyugati kultúrákban - totál elszakadtak a természetes folyamatoktól, ezért is jelenti a kiutat egy term.csapás után a pénzbeli segítség, ahelyett, hogy pl. a segíteni tudó a probléma helyszínére menne s a két kezével próbálna segíteni. Városban ez elég nehézkes lenne, persze, de az ember eleve nem sokezres - milliós - csoportokra hitelesített faj, hanem kisközösségi létre. Néhányszáz fõ, akik ismerik egymást, ahogy egy faluban lehetséges, vagy inkább volt pár évtizede még, egy maroknyi ember sokkal jobban együtt tud mûködni, mint a tömegek. (Történelmi példák sokasága áll a tömegek együttmûködési kudarca mögött...)
A kisközösségi lét, mint a jövõ kivihetõ életformája, megnyilvánul abban is, ahogy bánnak a környezetükkel. Elég, ha pl. egy szépen rendben tartott kis falucska fõutcáját nézed összehasonlítva mondjuk a József körúttal...
Másik a családok összefogása. Nem az kell, hogy a Ricsike kimenjen Svédországba szoftverfejleszteni s skype-on integessen minden péntek este a maminak, hanem az, hogy helyben találjon munkát, amivel javára válik a családjának is, hisz a puszta jelenlétével segíteni tud, ha szükség van rá.
Most tényleg ott tartunk, hogy pár év és nem lesz, aki lefedje a brókerek háztetejét, mert aki ácsnak állt volna, az most valami büfészakon egyetemet végzett munkanélküli.
Ami miatt meg jó volna tényleg a természetes gazdálkodási módszereket preferálni, az az, hogy elõbb-utóbb tényleg nem lesz más, nem lesz permet, mûtrágya, stb.

Nem mintha a mostani "táplálék" sokkal jobb lenne. Másodállásban kérdõíveket töltök ki gazdáknál, szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatban, vetõmag, növényvédõ-szer és mûtrágya kérdéskörben. A nagyok növényvédõ-szer felhasználása döbbenetes. Persze, lebomlik, hatását veszti, stb., stb. ezt mind tudjuk. Meg azt a töméntelen mennyiségû vastagbél- és egyéb daganatos betegségben szenvedõt is ismerjük, aki a környezetünkben él. Nagy csapda ez, mert megfelelõ mennyiségû és minõségû alapanyagot marha nehéz ún. bio módszerekkel elõállítani, arról nem beszélve, hogy aranyárban mérnék.
Amúgy a biotermeléssel kapcsolatban van egy eléggé cinikus mondás, miszerint az a biotermelõ, aki éjjel permetez. Ez azért erõs túlzás, de sajnos van benne valami. Persze a biotermelésnek is vannak különféle fokozatai, a változatos szerhasználattól a Demeter-módszerig, amiben az égvilágon semmilyen, de semmilyen hozzáadott anyagot nem használnak, csak és kizárólag arra hagyatkoznak, ami abban a pillanatban a földben van. Még baktériumtrágyát sem használnak, mert az is beleavatkozás. Érdekes módszer.

Ebben a cikkben Ph. H. Abelson: A third technological revolution, Science 279, 2019, 1998. március 27. fejtegeti, idézem: "olyan változások kezdõdtek el, amelyek hatása az ipari forradalomhoz és a számítógépek által elõidézett hasonló társadalmi változáshoz hasonlítható. Ez a géntechnológia forradalma. A géntechnológiának eddig elsõsorban farmakológiai potenciálja került kiaknázásra, de a legnagyobb és az egész világra kiterjedõ hatása a növények DNS-ének manipulációjából fog származni. Ennek eredményeként végül is a világ az élelem, az üzemanyag, a kémia nyersanyagának nagy részét és a gyógyszerek bizonyos részét is a genetikailag módosított növényekbõl fogja szerezni" Forrás: Link Népesedünk, errõl "gondoskodik" a világ fejletlenebb része mivel szinte az egyetlen "szórakozásuk" az utódnemzés. A "civilizált" társadalmak 1-2 max. 3 utódot (apa-anya "pótlás" + 1 "szaporulat" ésszerû a korai halálozások- baleset, betegség ellensúlyozására) nevelnek és elöregedve is hosszabb ideig élnek. Így szinte fékezhetetlen a túlnépesedés, hacsak egy világméretû kataklizma, háború, járvány közbe nem szól. Nem is ragozom, inkább csatolom egy fórumtársunk utólagos engedelmével témába vágó 2008-as cikkjét Link Cikkébõl kiemelek egy sort "2. Nem idegenkedni a géntechnológia mezõgazdasági alkalmazásától." Én is hasonló állásponton vagyok és nem elsõsorban a génmanipulált élelmiszerek miatt aggódom. Többször említettem itt, jó pár éve láttam a Spektrum csatin egy filmet. Egyórás filmben bemutattak egy gépzsírszerû valamit mely tetszõlegesen formálható csirkemell, akár almáspite alakjára. Megfelelõ aromákkal ízesítve senki meg nem mondja hogy nem természetes alapanyagokból készült. 10 hivatásos "ételkóstoló" közül 8 valódinak ítélte a szutyokból formázott almáspitét, 2 is csak gyanakodott de nem volt bizonyos Nem tartom lehetetlennek, anno a Bambi üdítõt is kátrányszármazékkal ízesítették. Ez reálisabb veszély mint a génmanipulált étel (korábban vetõmagvaknál "nemesítésnek" nevezték) Valamit tenni kell, a világ fejletlenebb része szaporodik "ész nélkül" de vallási és egyéb okok miatt nem partnerek a születésszabályozásban. A fórumkollegina azzal zárja cikkét: "10 másodperc alatt harminc emberrel lettünk többen. Harminc éhes szájjal." Ehhez csatolt is cikkében egy "világórát" melynek forrása: Link
Nem szeretnék újabb vallási polémiába keveredni, de a keresztény egyházak is elítélik a születésszabályozást (segítve a túlszaporodást). Ezt az egyén öntudatára bízni kétes dolog, értelmi szint és mûveltség kérdése. Viszont a (bizonytalan hatásfokú) neveltetésbõl fakadó önmérsékletre alapuló morális szabályok nem hatásosak, számos esetrõl tudok, értelmes emberek is szívesen szinte "sportból" áthágják (tehetõs mûvelt emberek kiflilopása áruházban). Adminisztratív szabályozások felháborodást keltenek, enni viszont kell. Aki megteheti persze, vegyen-egyen természetes "igazi" eledelt, de ez kicsit analóg a "valódi" élõfából készült bútorok növekvõ árával. Ami természetes eredetû, egyre drágább. A lélekszám növekedésével egyre több a szegény ember. Keresztények harcosan védik a magzat jogait a megszületéshez, csak éppen gondoskodni is kell az elesett sorba kerülõ emberekrõl ha már megszülettek, ezt a Biblia is sok helyen "elõírja". A társadalmak vezetõi számára még fontosabb gondoskodni róluk, nehogy lélekszámuk elérje a "kritikus tömeget" és fellázadjanak. A múlt századi kommunista forradalmakat is az elnyomorodott sokaság elégedetlenségére támaszkodva robbantották ki. A témát indító említett génmanipulációs cikkben kihangsúlyozták hogy a lazacok esetében a 3 év fejlõdési ciklust 18 hónapra rövidítették, szaporodni nem tudnak, így keresztezõdni sem más fajokkal. Egyéni véleményem, ez kevésbé lehet ártalmas mint a fent említett "gépzsír". (Sehol nem akadok a film nyomára, ennek két oka lehet - vagy sikertelen vagy nagyon is sikeres, mindkettõ nyomós ok a hallgatásra, ma sem tudjuk mit eszünk/veszünk nagyáruház élelmiszer-osztályán, fene tudja mi és honnan került a tetszetõs csomagolásba) Inkább legyen GM "gyorsnövesztett" lazac, természetesebb eledel mint a "gépzsír" (a filmet tovább keresem, hogy ne beszéljek levegõbe) A japán kutatók megállapítása szerint 20 dkg termeszhangya-puding egy ember napi fehérjeszükségletét fedezi, ez se valami gusztusos bár természetes eredetû. Záradékul, az évszázadok óta használt kristálycukor gyártásához korábban foszforsavat, kénessavat, manapság kénsavat használnak. El kell fogadni, a kémia/biokémia szinte észrevétlen de ott volt ott van és ott lesz az étkezésben, különben nem lesz "mindennapi kenyerünk", a fohászkodás nem segít, tenni kell valamit. Tesznek is, mi pedig "eszi nem eszi, nem kap mást" esszük amit kapunk és csak remélhetjük hogy nem esik bajunk. A sok rossz közül a kevésbé rosszt választhatjuk.
Jó napot, jó kedvet mindenkinek

Küszöbön a szép, új világ...
Link