Bioszféra
Drukkolok neked, hogy mihamarabb megvalósulhasson a honlapod!
Ideje, hogy megmutassam a miénket, még minimális változtatás lesz rajta, na meg folyamatosan fogjuk bõvíteni, aktualitásokkal mindig feltölteni: Link
Köszi a land art-os linket, klassz.
Ideje, hogy megmutassam a miénket, még minimális változtatás lesz rajta, na meg folyamatosan fogjuk bõvíteni, aktualitásokkal mindig feltölteni: Link
Köszi a land art-os linket, klassz.
Errefelé is sajnos sok van belõlük. 
Pl. a záhonyi vonalon kétoldalt, a fûzligetekben, több mint a selyemkóró..
Pl. a záhonyi vonalon kétoldalt, a fûzligetekben, több mint a selyemkóró.. 
Noli, van letölthetõ magyar verzió Az élet értelme alapfilm, amibõl kivágható lenne a jelenet. Szövegértéshez nem éppen Monty-szinkron, de a szöveg összekapcsolható Link
A fóti Waldorf iskola 12.b. osztályának záróelõadása, ezen is jót nevettem
A fóti Waldorf iskola 12.b. osztályának záróelõadása, ezen is jót nevettem
No, ráhibáztál, "fogtam" én is egyet ma, igaz, nem aranyvesszõn, hanem aggófüvön leskelõdött (az elõbbi képválogatásba nem került bele, de a kedvedért feltöltöttem):
Link
A Rettenthetetlen Kaszás? :-)
Link
(sajnos a magyar nyelvû verzió nincs meg...)
Egy dolog miatt szeretem õket: teli vannak Misumenops tricuspidatus-okkal. :-) Ezen kívül más hasznáról nem tudok...
Link
(sajnos a magyar nyelvû verzió nincs meg...)
Egy dolog miatt szeretem õket: teli vannak Misumenops tricuspidatus-okkal. :-) Ezen kívül más hasznáról nem tudok...
Megvan tõle a Bakony nappali lepkéi c. füzet, de éppen nincs nálam. Ezt a cikket viszont nem ismertem, nagyon hasznos írás, köszi!
Igen, aranyvesszõ ilyen sok van. Egyértelmû, hogy dunántúli viszonylatban ma már a legtömegesebb özönnövényünk. S hogy pontosítsunk: a magas aranyvesszõrõl (Solidago gigantea) van szó, testvére, a kanadai aranyvesszõ is inváziós, de országosan valamivel ritkább, fõleg a Dunától keletre tömeges (Gyõr környékén az utóbbi 1-2 évben jelent meg, jelenleg 4 kisebb polykormonját ismerem a várostól K-DK-re). Elhanyagolt parlagterüleken, felhagyott szõlõkben, ültetett erdõkben néhány év alatt tömegessé válhat, mint látjuk, a lõtér egyes részein is. Viszonylag könnyû a védekezés ellene, hiszen a megfelelõ idõben elvégzett kaszálással hamar visszaszorul - ám ha nincs ki lekaszálja..
Igen, aranyvesszõ ilyen sok van.
Egyértelmû, hogy dunántúli viszonylatban ma már a legtömegesebb özönnövényünk. S hogy pontosítsunk: a magas aranyvesszõrõl (Solidago gigantea) van szó, testvére, a kanadai aranyvesszõ is inváziós, de országosan valamivel ritkább, fõleg a Dunától keletre tömeges (Gyõr környékén az utóbbi 1-2 évben jelent meg, jelenleg 4 kisebb polykormonját ismerem a várostól K-DK-re). Elhanyagolt parlagterüleken, felhagyott szõlõkben, ültetett erdõkben néhány év alatt tömegessé válhat, mint látjuk, a lõtér egyes részein is. Viszonylag könnyû a védekezés ellene, hiszen a megfelelõ idõben elvégzett kaszálással hamar visszaszorul - ám ha nincs ki lekaszálja..
Colias ügyben Dietzel-nek van egy érdekes cikke: Link
Aranyvesszõ ilyen sok van??? :-((( Érdekes, hogy a 70-es években nagymamámnak a kertjében (Veszprém belváros, ma a kórház egyik újabb szárnya áll a helyén) szenzációszámba ment a tõ, ami volt neki, vadon sose láttam, csak valamikor a 80-as években, pedig sokat jártunk kirándulni mindig. Az iszonyú az, hogy ahol pl. fenn a Bakony tetején az erdõt kivágják, ez, meg a szeder az elsõ, ami benövi az üresen maradt helyet...
Az õszapók barátságos, bátor madárkák, sokszor feltûnõen közel engedik az embert. :-)
Aranyvesszõ ilyen sok van??? :-((( Érdekes, hogy a 70-es években nagymamámnak a kertjében (Veszprém belváros, ma a kórház egyik újabb szárnya áll a helyén) szenzációszámba ment a tõ, ami volt neki, vadon sose láttam, csak valamikor a 80-as években, pedig sokat jártunk kirándulni mindig. Az iszonyú az, hogy ahol pl. fenn a Bakony tetején az erdõt kivágják, ez, meg a szeder az elsõ, ami benövi az üresen maradt helyet...
Az õszapók barátságos, bátor madárkák, sokszor feltûnõen közel engedik az embert. :-)
Köszönöm a tanácsot s az utánajárást!
A baráti kör amolyan városrészi polgári egyesület, piszkosul nem ilyesmivel foglalkoznak... Ha új harangot akarnék a templomba, tuti segítenének. :-)
A terület beépítése kizárt, mivel vízmû van rajta, s körülötte a szántók egyik régi helyi család birtokában vannak (az övék volt a környék összes szántója a kommunista éra elõtt), másrészt millió nagyfesz vezeték megy itt át, így oda se költözne senki. A legnagyobb gondot épp az jelenti, hogy városhatáron kívüli a terület, ennek a jogi vonatkozásaival együtt. Ha fejleszik a víztározót (föld alatt van), logikus, hogy a magasabb terület felé növeljék a méretet, ami pont nem a növénykék által preferált hely, hanem egy ültetett fenyves rész.
A csatári telkek kicsit más tészta, ott már 500 éve is laktak, mûvelték,a török idõk után itt ment át a "borhordó út", ahol a bakonyi falvakba vitték a balatoni bort. (A legendák szerint Herend is balaton-felvidéki falu volt, s a török elõl költöztek fel a Bakonyba, ám megmaradtak az egykori kertek, szõlõk a felvidéki dombokon. Fene tudja, mennyi igaz ebbõl. Ma tiszta sváb falu, ahogy sok hasonló is a környéken. Ja bocs, mindig elfelejtem, hogy papíron Herend az város...)
A baráti kör amolyan városrészi polgári egyesület, piszkosul nem ilyesmivel foglalkoznak... Ha új harangot akarnék a templomba, tuti segítenének. :-)
A terület beépítése kizárt, mivel vízmû van rajta, s körülötte a szántók egyik régi helyi család birtokában vannak (az övék volt a környék összes szántója a kommunista éra elõtt), másrészt millió nagyfesz vezeték megy itt át, így oda se költözne senki. A legnagyobb gondot épp az jelenti, hogy városhatáron kívüli a terület, ennek a jogi vonatkozásaival együtt. Ha fejleszik a víztározót (föld alatt van), logikus, hogy a magasabb terület felé növeljék a méretet, ami pont nem a növénykék által preferált hely, hanem egy ültetett fenyves rész.
A csatári telkek kicsit más tészta, ott már 500 éve is laktak, mûvelték,a török idõk után itt ment át a "borhordó út", ahol a bakonyi falvakba vitték a balatoni bort. (A legendák szerint Herend is balaton-felvidéki falu volt, s a török elõl költöztek fel a Bakonyba, ám megmaradtak az egykori kertek, szõlõk a felvidéki dombokon. Fene tudja, mennyi igaz ebbõl. Ma tiszta sváb falu, ahogy sok hasonló is a környéken. Ja bocs, mindig elfelejtem, hogy papíron Herend az város...)
Itt a Duna-parton (Fanyilas-sétány) zárható kapu, kerítés nélkül megoldották kidönthetetlen, mélyen leásott "betonbabákkal" vagy betonnal kiöntött derékig érõ erõs acélcsövek sorával, melyek között gyalogos-kerékpáros simán átfér, más nem. Aszfaltozott közútba torkolló végén mélyített árkon terepjáró sem tud áthajtani.
Noli weblap-tervezeted kíváncsian várom Javaslom, a névválasztásnál fontold meg, hazánk sok tájegységén van "Látó-hegy". Veszprémi lapok: Látó-hegy Link Csatár-hegy: Link Ha baráti segítségre is számítasz, kérdés mennyire tudod elkerülni a "szócsõvé" válást (egy jóbarát polg.m is kormány/pártérdekek súlya alatt nyög, kevés a saját mozgástere). Látóhegy megóvása- nem tervez valaki suttyomban lakóparkot esetleg felparcellázni hétvégi üdülõknek? (A Csatár-hegyen már 2001-ben 420 üdülõ volt. Szentendre Pismány-hegyen apám 1972-ben még erdõközeli telke mára messze került onnan. A B.szárszói rokonok közvetlen vízparti telke is szárazra került. Széles sávban feltöltötték elõtte a partot, "bungalókat" és szabad-strandot építettek rá. A rendszerváltás után felparcellázva eladták, most nádas helyett kétszintes épületek emelkednek.) Tizennyolc éve hallottam: nem az USA, Magyarország vált a korlátlan lehetõségek hazájává, de hozzátették ezentúl börtönöket és nem lakóházakat kell építeni mert nem lesz elég börtön a sok simlisnek.) Rákerestem területfejlesztési tervezetekre, ezekben szerepel a látóhegyi víztározó bõvítése, a vízelvezetõ árok környékének rendezése. A rendezés tág fogalom, sok minden belefér.
Viszont találtam egy fórumtagunkhoz köthetõ érdekességet, közreadom bár nem Bioszféra bocs: Link
GRAT "lgym" szokásos alaposságához
Ui: Controll, Palui tartjátok magas a mércéteket
Noli weblap-tervezeted kíváncsian várom
Javaslom, a névválasztásnál fontold meg, hazánk sok tájegységén van "Látó-hegy". Veszprémi lapok: Látó-hegy Link Csatár-hegy: Link Ha baráti segítségre is számítasz, kérdés mennyire tudod elkerülni a "szócsõvé" válást (egy jóbarát polg.m is kormány/pártérdekek súlya alatt nyög, kevés a saját mozgástere). Látóhegy megóvása- nem tervez valaki suttyomban lakóparkot esetleg felparcellázni hétvégi üdülõknek? (A Csatár-hegyen már 2001-ben 420 üdülõ volt. Szentendre Pismány-hegyen apám 1972-ben még erdõközeli telke mára messze került onnan. A B.szárszói rokonok közvetlen vízparti telke is szárazra került. Széles sávban feltöltötték elõtte a partot, "bungalókat" és szabad-strandot építettek rá. A rendszerváltás után felparcellázva eladták, most nádas helyett kétszintes épületek emelkednek.) Tizennyolc éve hallottam: nem az USA, Magyarország vált a korlátlan lehetõségek hazájává, de hozzátették ezentúl börtönöket és nem lakóházakat kell építeni mert nem lesz elég börtön a sok simlisnek.) Rákerestem területfejlesztési tervezetekre, ezekben szerepel a látóhegyi víztározó bõvítése, a vízelvezetõ árok környékének rendezése. A rendezés tág fogalom, sok minden belefér. Viszont találtam egy fórumtagunkhoz köthetõ érdekességet, közreadom bár nem Bioszféra bocs: Link
GRAT "lgym" szokásos alaposságához
Ui: Controll, Palui tartjátok magas a mércéteket
Köszönöm a tippet (saját munkahelyemen fogom a domaint regelni, mivel ilyen cégnél dolgozom)!
Ó, gondolkozom én nagyon sok dolgon, csak túl gyorsan forog a Föld... Valamit úgyis össze kell raknom, ha megkeresem majd a leendõ p.m.-t, latohegy.hu még nem regisztrált domain, szóval lehet, be kéne vetnem magam, ez annyira nem húzós, legalábbis a regisztráció / fenntartási díj, de kell mögé tárhely is, az a húzósabb fele. Szóval köszönöm, hogy felhívtad a lehetõségre a figyelmemet!
Remélem, kinyílnak elõtted a kapuk.
Nem gondolkodtál egy honlapról, ami a Látóhegyrõl szólna? Nem hinném, hogy komolyabb gondot okozna egy színvonalas, tudományos alapokon nyugvó, érdekes és olvasmányos oldal összeállítása, és talán képekkel is tudnád illusztrálni.
Nem gondolkodtál egy honlapról, ami a Látóhegyrõl szólna? Nem hinném, hogy komolyabb gondot okozna egy színvonalas, tudományos alapokon nyugvó, érdekes és olvasmányos oldal összeállítása, és talán képekkel is tudnád illusztrálni.
Kösznöm! :-) Volt pár hasalás a fûben c. számom. :-)
Érdekes módon tavasz vége óta nem láttam kullancsot odafenn. Tavasszal brutál sok volt (mindenhol), igaz, nem is a nyár a fõ idõszakuk.
Az élõhely kapcsán a reményeimet kicsit táplálja, hogy jó eséllyel olyan emberke lesz az új polg.m. nálunk, aki gimiben évfolyamtársam volt. Kicsit talán nagyobb eséllyel tudok lobbizni majd nála a Látóhegy védettségéért majd. (és nem fogok foglalkozni a helyi term.véd. egyesülettel, mert azok egyáltalán nem term.védenek...) A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vízmû miatt az autók elõl nem lehet teljesen elzárni (esetleg kulcsos kapuval, de mint tudjuk, szemfüles a magyar...), pedig az lenne az elsõ dolog, amit lépni kellene... Már azon is gondolkodtam, hogy a helyi lappal és az ingyenes hetilappal együttmûködve lehetne egy olyan rovatot csinálni, ahol egy kis környezeti nevelést belecsempészve megpróbálnám bemutatni a környék élõvilágát, ami kapcsán elég sokan kapnának infót arról, hogy kik is vesznek minket körül. Legjobb lenne egy fotós könyv, de azt sokkal kevesebben olvasnák s messze nem jutna el annyi emberhez az ügy, mint a lapokon keresztül. Mondjuk egy jó fotókiállítás azért segíteni, amit lehetne vinni könyvtárba, iskolákba. De ehhez rengeteg pénz kell... :-( Lehet, lottózni kéne...
Érdekes módon tavasz vége óta nem láttam kullancsot odafenn. Tavasszal brutál sok volt (mindenhol), igaz, nem is a nyár a fõ idõszakuk.
Az élõhely kapcsán a reményeimet kicsit táplálja, hogy jó eséllyel olyan emberke lesz az új polg.m. nálunk, aki gimiben évfolyamtársam volt. Kicsit talán nagyobb eséllyel tudok lobbizni majd nála a Látóhegy védettségéért majd. (és nem fogok foglalkozni a helyi term.véd. egyesülettel, mert azok egyáltalán nem term.védenek...) A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vízmû miatt az autók elõl nem lehet teljesen elzárni (esetleg kulcsos kapuval, de mint tudjuk, szemfüles a magyar...), pedig az lenne az elsõ dolog, amit lépni kellene... Már azon is gondolkodtam, hogy a helyi lappal és az ingyenes hetilappal együttmûködve lehetne egy olyan rovatot csinálni, ahol egy kis környezeti nevelést belecsempészve megpróbálnám bemutatni a környék élõvilágát, ami kapcsán elég sokan kapnának infót arról, hogy kik is vesznek minket körül. Legjobb lenne egy fotós könyv, de azt sokkal kevesebben olvasnák s messze nem jutna el annyi emberhez az ügy, mint a lapokon keresztül. Mondjuk egy jó fotókiállítás azért segíteni, amit lehetne vinni könyvtárba, iskolákba. De ehhez rengeteg pénz kell... :-( Lehet, lottózni kéne...
Ma délben, életem és egészségem kockáztatása árán jártam egyet a Látóhegyen (leégtem rendesen, remélem, napszúrás nem lesz...). Derékig jártam a lepkékben. Teleobi nélkül....
Ez a legkevesebb. ISZONYÚAN SOK ÕSZI CSILLAGVIRÁG van! Jóformán a hegy harmadát beteríti! 1982 óta járok fel, ennek immáron 32 éve, de soha eddig nem láttam ilyen szõnyeget belõle! (Máshol se, nem csak itt.) Eddig csak egy kis foltocskában szoktam látni. Most viszont az egyik ÚTON végig, a bakhátat borító növényzetben virít, meg mindenhol az hegy felsõ részén. Szóval sokezer tõ, nyílnak, virítanak, egyesével, csoportokban, tömegével! Végtelenül gyönyörû!
A lepkék közt a legizgalmasabb egy fecskefarkú mama volt, aki épp sorra járta a vadmuroktöveket s rakta le a petéit. :-))) Ezen kívül még egy nyírfalepke is megmutatkozott, ilyet sose láttam még, illetve egy fehéröves szemeslepke is volt, vele vagy 20 éve nem találkoztam (most is csak messzirõl.....) Voltak szénalepkék, szemeslepkék, millió boglárka, répalepkék, mustárlepkék, nappali pávaszemek (friss kelés, ragyogó, élénk színekkel), busalepkék, stb.
Manócskák is voltak, kékszárnyú sáskák, olasz sáskák, meg millió másféle sáska (külön élet kéne csak az itteni sáskák - szöcskék fajszintû felméréséhez).
Természetesen pókban sincs hiány, dajkák, darázspókok, mindenféle karolók, keresztesek nyüzsögnek, várakoznak, de a legtöbb eszegetett. :-)
Képek:
Link
Ez a legkevesebb. ISZONYÚAN SOK ÕSZI CSILLAGVIRÁG van! Jóformán a hegy harmadát beteríti! 1982 óta járok fel, ennek immáron 32 éve, de soha eddig nem láttam ilyen szõnyeget belõle! (Máshol se, nem csak itt.) Eddig csak egy kis foltocskában szoktam látni. Most viszont az egyik ÚTON végig, a bakhátat borító növényzetben virít, meg mindenhol az hegy felsõ részén. Szóval sokezer tõ, nyílnak, virítanak, egyesével, csoportokban, tömegével! Végtelenül gyönyörû!
A lepkék közt a legizgalmasabb egy fecskefarkú mama volt, aki épp sorra járta a vadmuroktöveket s rakta le a petéit. :-))) Ezen kívül még egy nyírfalepke is megmutatkozott, ilyet sose láttam még, illetve egy fehéröves szemeslepke is volt, vele vagy 20 éve nem találkoztam (most is csak messzirõl.....) Voltak szénalepkék, szemeslepkék, millió boglárka, répalepkék, mustárlepkék, nappali pávaszemek (friss kelés, ragyogó, élénk színekkel), busalepkék, stb.
Manócskák is voltak, kékszárnyú sáskák, olasz sáskák, meg millió másféle sáska (külön élet kéne csak az itteni sáskák - szöcskék fajszintû felméréséhez).
Természetesen pókban sincs hiány, dajkák, darázspókok, mindenféle karolók, keresztesek nyüzsögnek, várakoznak, de a legtöbb eszegetett. :-)
Képek:
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat