Meteorológiai társalgó

Másról is beszéltem, így igaz, de a fagyásról is leírtam a véleményem, nem túl nagy magabiztossággal!
Tehát tévedhetek persze!

Talajvizet egyébként sem érdemes szivattyúzni, ugyanis a talajvíz is a legkisebb ellenállás felé folyik. Csak akkor érdemes a talajvizet szivattyúzni, ha az már egyébként is visszahúzódóban van, másképp vízér keletkezik, ami azt jelenti, hogy akkor is fel fog jönni azon a helyen a víz, amikor a talajvíz szintje egyébként nem magas.

Ez is igaz, mondom, úgy legyen!
Hála Isten ilyen hatást még nem kellett átélnem, nincs erre konkrét tapasztalatom.
A szivattyúzó házak azonban számolhatnak hatással.

Egy szó mint száz, jó errõl is beszélni, hisz aktuális.

Nonono! Te már másról beszélsz. Mi a talajfagyról értekeztünk, azaz hogy fagyáskor szinte nem keletkezik kár.

Nagy mázlija van szüleimnek, mert bár a környék talán legmélyebb pontján van a ház, a talaj egyértelmûen homokos - bármit elnyel. Ráadásul alig 2-300 méterre van mellettük a partfal, ami Tolnára végig jellemzõ: a Duna árterének meredek partja, errõl is kapta római nevét (Alta Ripa, azaz magas part). Korábban is írtam, hogy az elmúlt sokszáz évben nem véletlenül építkeztek mindig csak a partfal fölötti részekre a népek: az ártéri részre "vásártér", csak a 40-es évek után adtak ki engedélyeket, pedig ott még a száraz 80-as években is volt mocsár!

Mondjuk 56-ban a jeges ár el is vitte az összes házat, de azóta újak épülnek (mondván, hogy nem lesz több jeges ár, ami esélyes is, mivel utána 2 méterrel emelték a Duna töltését.... csakhát nem ez az egyetlen veszély, ugye.)

Hú, az igazi, sajnos elkerülhetetlen hatás a talajvíz méterekkel való lesüllyedése okozza, 1999 vízi-világa után rögtön következõ a 2000-es aszály miatt méterekkel csökkenõ talajvizének hatásait látom én is házalapunkon, repedések formájában.
Ám az még messze van...

80 cm a fagyhatár.

Így van! A tapasztalat mást mond kicsit.
A legnagyobb házmozgások akkor vannak, ha vagy nagyon telítõdik a föld vízzel jó vastag rétegben, de méginkább akkor, amikor az hirtelen nagyon kiszárad egy aszályos idõszakban! Márpedig ha ezektõl "beindul a föld", akkor a tartósan fagyos talaj is okozhat mozgást simán -szerintem persze!
Mifelénk mondjuk elég kutya szikes kemény fekete föld van. Szerintem egy homokosabb talajon ezek a hatások nem érvényesülnek fele annyira sem.

Most akkor 80 cm az elfogadott szabvány vagy ahogy írod "ennél mélyebbre nyúljon le " ?

Persze nem házkidõlésekrõl írok, csupán az alapok "öregedésének" újabb és újabb szeletei (a komoly veszélyforrásról nem is írtam, az alap és a falazat közti szigetelés elégtelen jellege most kemény árat fizettethet).
Az 1999-es nagy belvíz adott bõven ehhez hozzájárulást (a mi, 1,2m alá is ment, extra-vastag és megerõsített alapunkon is látható annak hatása, apróbb repedésekre gondolva, sok házat figyeltem meg falunkba, néhol elég szörnyû állapotokat, komoly akkor és most is kialakuló repedéseket láttam), a most megélt annál is komolyabb "lehetõségeket" magába rejtõ idõszak újabb komoly hozzájárulást hozhat...

Kapcsolódok a hozzászóláshoz, egy építészmérnök-tervezõ a következõket mondta:
Lényeges követelmény, hogy az alap a fagyhatár szintje alatti mélységig nyúljon le.A fagyhatár ma Magyarországon az általánosan elfogadott mérték szerint 80 cm. Azért lényeges, hogy az alapozás ennél mélyebbre nyúljon le, mert ellenkezõ esetben a fagyhatár és az alap között felgyülemlett víz potenciális megfagyása következtében annak térfogata megnövekszik és az alapot - jó esetben csak - megemelve károsítja a családi ház szerkezetét. Fõleg pincés házaknál, az ilyenkor a pincében keletkezett talajvíz ( hirtelen olvadás) kiszivattyúzása szigorúan tilos!

Persze, én is így véltem, csak gondoltam, mielõtt kinyitom a lepénylesõt, nem árt tájékozódni egy szakembertõl, nehogy égés legyen

Jóska: általában olvadáskor lehet gond, amikor bekövetkezik némi hirtelen tömegátrendezõdés.

Sajnos tapasztalatból beszéltem.
A talajtípusok igen változatos jellege miatt hatás is eltérõ.
Egy általános írás: Link

Nekünk abszolút szabályos az alap, sõt.

Ellenben hiába az 1m-es mélységû alap, és hiába "csak" 30-40cm-es egy talajfagy, a tartósan elázott talaj hatására elinduló fel-le mozgásokat csak erõsíti a talajfagyás, és egy ház alapját különbözõ hatások érik annak különbözõ pontjain (nem beszélve magáról a vizes betonalapokról.
Ez sajnos gyakorlati tapasztalat, elméleti fizika nélkül.

Ám úgy legyen, hogy cimborád írta (megnyugtatási célzata örömteli), csak az a fránya tapasztalat...

Hónapok óta azon agyalok ,hogy mi van akkor ha a 100%-osan vízzel telített talajra jön egy -20-25 fokos éjjelekkel járó AC.
Nem vagyok kõmûves, statikus vagy mérnök ahhoz ,hogy eléggé megnyugtassam magam , nem fog problémát okozni a kemény fagy ennyi vízzel.
Én még nem beszéltem szakemberrel,némi reményt vagy vigaszt azért találtam a szavaidban.

Nem tudtam elképzelni, hogy mi feszítheti a házak alapjait, de mielõtt ez be mertem volna írni, megkérdeztem az egyik cimborámat, aki építõmérnök.
Nos, gyakorlatilag nincs veszélye ha belvizes területen megfagy a talaj, mert ahogy õ szépen fogalmazott "a talaj egy végtelen féltér", így a terfogatváltozás miatt ébredõ erõk által okozott gyorsulásvektor, ha történik mozgás (ami ugye itt egy nagy viszkozítású anyag lévén egy lassú mozgás lesz) nem a talaj irányába mutat, hanem a legkissebb ellenállás felé. Az fel, le, bármerre, csak nagy eséllyel nem az alap lesz. De ha még így is lenne, akkor is az építési szabályok miatt (ha szabályosan épült a házad) "általában minden esetben a fagyhatár alá kell levinni az alapozási síkot, gyakorlatilag magyarországon mindenhol min.80-100cm mélyen kell alapozni minden esetben". Szóval nyugi

Még ennyit írt: "akkor van gond, ha az alapozáskor kiszedett munkagödör, ami az alapozási sík, és az mondjuk agyagban van, és mielõtt bebetonozzák az alapot, ott nagyobb részen monduk az agyagban keletkezik egy vízzárvány, vagy akár már korábban ott volt, és az megfagy, majd rábetonoznak, megépül a ház, közben a jég elolvad, és az alap megsüllyed, és megrepednek a falak"

Nem a településekre értettem, hanem összességében az említett sárra. Az "csak" egy mellékhatás.

Ennek a feszítésnek utánanézek. Van esetleg valami forrásod?

Azért biztosan mindenkinek rémlik a vastag jég, ami alól kiment a víz, és szép ívesen meg van hajolva az egész.
Snowhunter! A fagy az nagy úr, igazi elemi erõvel rendelkezik, sajnos bármit képes tönkretenni.

Az erõs és mély talajfagy, ha a felsõ 30-60cm-ben talál talajvizet, azt megfagyasztva, szó szerint feszíti a házak betonalapjait is...

Ezért nagyon fontos, hogy a száraz, hideg beköszönte után, még az erõs, mélyülõ talajfagy elõtt folyamatosan mûködjön a talajvíz-elvezetés.

Fagy nélkül is konzerválódik. Ilyenkor a párolgás elhanyagolható, tehát mindegy, hogy +3 vagy -13

Nem.De legalább egy darabig elfelejthetnék ezt a nagy dzsuvát.

Hát jolenne már ha jönne az a lehülés legalább megfagyna ez nagy sár.