Bioszféra

És alatta van a karszt, oda is beszivároghat, karsztvíz, azt megy a Balatonba is (persze addig nagyon felhígulhat, de a nehézfém (Cd, Pb, Hg)az nehézfém. Persze kérdés, mennyi van benne és mik?

Biztos, hogy a talajvízben megjelennek majd, akár nagy dózisban is, a toxikus fémionok és a fluorid(lsd. Várpalota-Inota és környékének ökológiáját).Sõt az is erõs vakítás, hogy a rétegvizeket nem érheti el.Agresszív nehézfémionok - ebben bõven akad - lazán vándorolnak át vastag agyagrétegeken is.Nitrit és a vízzáró rétegek viszonya analógia gondolom nem ismeretlen elõtted sem,mint jó gazdász elõtt agroökológiából.(Az is tény, viszont, hogy lazán isszuk x száz méterrõl az ismert értékes ásványvizeket, ugyanakkor szabvány fémion-tartalom mérést ezekre a komponensekre egyetlen hazai ásványvíz márka végez.Ki lehet matekolni mit jelent ez pl. tíz év fogyasztás során egy ki nem ürülõ elem esetében.Még sem aggódik senki.Pl. mangán-oxidok.)A most lokálisan jelentkezõ magas ph. a talaj kémhatását lokálisan biztos gallyra vágja egy jó idõre a szennyezés nyomvonalán, de a talajvíztömeg nagyságtól függõen ugrásszerû léptékben csökken majd attól távolodva.A ph. kevésbé jelent távolabb gondot.A toxikus mérgezés mértéke,a folyómedrek kontaminált rétegeinek vastagságától, ökológiai aktivitásától és a mögötte lévõ támaszkodó talajvíz közötti kapcsolattól is függ.Az idei évben biztosan magasan van a nívó és nagyobb a víztömeg is.Ha az adott folyószakaszokon több a valódi élõmedres szakasz akkor jó esély van a szennyezés csökkenésére mire a Duna vízrendszerbe érne.(Közvetlenül a zagy szerintem már nem éri el.)Hogy mekkora lesz az élõvizek toxin terhelése azt szakember legyen a talpán, aki konkrét adatok nélkül megmondja.Ahhoz mérések,adatok etc. etc kellene és folyamatos monitoring.Gondolom a vízügy és a zöld hatóság vagy mi most csak nem üldögél majd a hátsó felén.Mindenesetre érdemes lesz figyelni legalább a halakat, mivel kiváló indikátorok.A Széki-erdõ és a láprétek esetében a környék felszíni vízkormányzása és a talajvíz helyi viszonyai (talajvíz áramlás stb.) lesz a döntõ.Északi fele elég távol van,hogy jelentõsen csökkenhessen a terhelés.Nálam csak megérzés - ehhez szakember kellene - de inkább esélyesebb északi-déli komponensû vízmozgás, mint sem fordítva.Ám ehhez vízföldtani térkép kell.A helyi rétegtani viszonyok döntõek ebben. Ennek ellenére nõhet-nõni fog(?) a fluroid és a fémion szint.Ezt ott kellene mérõ-kutazni figyelni felszínen és felszín alatt.Az elõnyösnek tûnik, hogy a láprétek többsége erdõkkel mozaikolt. A gyökérzóna mikrobiológiai adottságai, vízmegkötõ képessége,a talaj kolloidális viszonyai, a növényzet toxin-eliminációs képessége mind-mind befolyásoló tényezõ.Sok az adathiány ökológiai oldalról innen messzirõl, de gondolom lesznek majd erre rámoccanó zöld projektek."Széki-erdõ és a devecseri zagytározó szakadás ökológiai hatásai" TÁMOP xyzck2012 EU-s pénz és lehet monitorozni.Én reménykedem az erdõ "erejében"..így nagyobb az esély,hogy átvészelik a magas TV értékû specialista fajok is...
Valamikor nagyon régen írtam azt a földrajzi nevet egy priviben,hogy Ajkarendek..egy köpésre van onnan ..de jókora dombvonulat tetején..szerencsére..

Igen, lehet, hogy elsõre nagyon borúsan láttam a képet, talán nem lesz olyan katasztrofális, mint amire gondoltam, és nem semmisül meg az erdõ.. A Torna-Marcal-Rába vízi útvonalon azonban eljut a Dunába, a mélybe leszivárogva pedig a talajvízbe, mely nyilván óriási károkat fog okozni, nem csak a most elöntött részeken.
Ezek szerint te is jól ismered a környéket. Magam csak párszor (talán háromszor) voltam az erdõ láposodó részein, és ámultam-bámultam a fajközösség láttán. Idéntõl pedig egy újabb (fokozottan védett) lápi specialista ismert a területrõl..

A teljes Széki-erdõ - vagy 300 hektár - Noszlop-Gyepes-Devecser között terül el.A 8-as úttól (és az útkoronától!)északra fekszik.A tározóktól pedig inkább északnyugat felé.A fõút mentén közvetlenül ültetvényes nyárasok vannak zömmel (most van épp fajcsere tölgyre, több helyen).Az értékesebb társulások és maga a TT nagy része is északnyugatra húzódik, a Gyepes-Noszlop közti út irányában.Nem tartom valószínûnek, hogy a Széki-erdõt nagyobb kiterjedésben elérje és fõleg elöntse a zagyár (már csak topográfia miatt sem).Károsítás inkább a devecser felõli, már agrárterületekkel, vadföldekkel stb. erõsebben mozaikolt délnyugati sarkában lehet, ha átjut az idõszakos vízmosás átereszeken, a 8-as túloldalára is.A kékperjés láprétek ráadásul szigetszerûen fragmentáltak a keretezõ erdõtagok óvó ölelésében.A talajvíz és a benne oldott szennyezõ anyagok vándorlása persze egy másik oldal,de ahhoz részletes hidrogeológiai térképek, térinfós modellezés kellene a talajvíz mozgásáról. Mindenesetre az erdõ ebben az esetben is pufferelõ szûrõként fog mûködni a TT területén.

Devecseri Széki-erdõ.. A Dunántúl egyik legcsodálatosabb élõhely-együttese..volt..? Ugyan nem mondták be a hírekben (még), de szinte biztos, hogy eljutott oda is, hiszen mélyfekvésû, vizenyõs területen van.

Két halott, tucatnyi sérült És az iszap elérte a Somló Tájvédelmi Körzetet is.

Én csak annyit hallottam, hogy egész délután járnak a mentõk, szirénázás megy most is folyamatosan. :-((((
Attól tartok, ha megtalálta az utat a kis láprétekhez, akkor a kivételes növényvilágnak ott mindenkorra vége. Nem tudom pontosan, hogy mely területekre jutott el a zagyár, de most a legfontosabb az emberek mentése.

Ma kora délután egy ajkai iszaptározó gátszakadása miatt hatalmas mennyiségû vörös iszap öntötte el a környéket:
Link
Link
Link
Részletes hírek a veszprémi Napló oldalán:
Link
Skyshooter fórumtársunk a helyszínen van, remélem, tõle tudunk meg majd jobb híreket is.
Az érintett terület többek közt az a régió, ahol Vasuta Gábor természetfotós is él és varázslatos kis világot bemutató képei jó részét készíti, így a környezeti kár mértékérõl is lehetnek elképzeléseink. :-(((