Bioszféra

Gerecse: közelebb van. A Dunának van egy mellékága ott, az csak 700 méterre van a tározótól. 2 kép: Link Link

És az a baj, hogy nem kell sokat keresgélni a hazai mûholdképeken hasonló vagy sokkal hatalmasabb környezeti sebek, veszélyes létesítmények után.

A természetre nézve bizonyára felmérhetetlen kár lesz. A természet károsodásai mellett mikor lesz ott újra növénymûvelésre állattartásra alkalmas a talaj? Az esõ majd elmossa nehézfémestõl lúgostól? Persze lemossa a talajvízbe, majd még messzebb is nagy baj lesz. Csernobilnál is azért készült erõltetett gyorsasággal a szétolvadt reaktor betonszarkofágja mert féltek hogy eléri a talajvizet a sugárzó anyag és ott már szabadon megy amerre akar.
Egy tanulmány (geografus.elte.hu/web/tananyag Viczián-Juhász) nagyon komoly problémákat jelzett az Almásfüzitõn elhelyezett 12 millió tonna vörösiszapról Almásfüzitõn
- élõ és elhagyott folyó- és patakmedrek (talajvízáramlás)
- vörösiszapos fakadóforrások a gátak dunai oldalán
- gátrogyások
Vörösiszap-tározók szennyezõ hatása
- magas Na koncenráció
- magas fajlagos elektromos vezetõképesség
- magas fluoridkoncentráció
- lúgos pH
- toxikus fémek jelenléte
Forrás (PPT anyag HTML-ben): Link
Egyszerûen nem tudom elhinni hogy Ajkán nem sejtették a közelgõ katasztrófát. Vegyészként sokat felejtettem, mégis nehezen tudom elképzelni az erõsen lúgos vörösiszap semlegesítését, ekkora területen a természetes és megmûvelt földek gyors és alapos megtisztítását hogy ne érje el a mélyebb talajvizeket. Kíváncsi vagyok az almásfüzítõi 12 millió tonna vörösiszap vajon most hogy áll? Amúgy nem értéktelen a vörösiszap, felhasználható ferrotitán (titán) elõállításához (az aluminátlúgból vanádium és foszforvegyületek nyerhetõk ki). Csak éppen a tárolása... addig nincs baj amíg nincs baj. Nem volt rá pénz, hát majd most lesz az adófizetõk pénzébõl
Most olvasom LAM kommentjét, érthetõ és felfogható. Csupán egy kérdés merült fel bennem: az erdõ hogy vészeli át azt hogy "pufferelõ szûrõként fog mûködni a TT területén"? Rendben, a talaj szemcséi nagy felülettel rendelkeznek, jelentõs mennyiségû oldott anyagot képesek megkötni, ezzel az oldatkoncentráció növekedését fékezi, puffereli. A pufferelõ hatás elõsegíti hogy a talajban viszonylag állandó viszonyok uralkodjanak, élõlények növények, mikroszervezetek számára megfelelõ életközeget nyújtson. De félek, ez a hatás kimeríthetõ hiszen nem rozsdás vashordó mállott szét hanem egy tározó...