Bioszféra

Valóban,a google-on megnéztem (rájöttem,hogy lehet aránymértéke is esetleg),valóban két oldala megvan 500 m is,de nem négyzet így is akár 15-20 ha is lehet.Ha csak 2 m zagy folyt le róla,akkor is stimmel a 7-800 ezer m3,ha több,akkor akár 1 millió is.Nem gondoltam ekkorának,de akkor az amerikai 500 ezer nem is volt olyan sok,ha nem írták el...
Persze ott szûk,erõsebben lejtõ hegyi völgy volt,ami a pusztítást felerõsíthette(500 ház összedõlt).

Nem véletlenül ûrtartalmat adtam, a méreteket illetõen csak becsléseket olvastam.
A magassága inkább 25m körüli, az alakja pedig nem négyzet ( Link ), így ne 500X500m-el számolj!

Ez mikori adat?
Csak mert ha az alapterülete ~2500000m2, és magassága ~30-35m, de több helyen közelít az 50m-hez, akkor inkább 10millió m3 lehet az. Bár a lényegen ez mit sem változtat...

Így van, jóval nagyobb.
A zagytározórendszer kazettái összesen 30millióm3 térfogatot képviselnek, ebbõl csak a most katasztrófát okozó X.sz. kazetta 4millió 200ezer m3.

Az ajkai tározó jóval nagyobb az általad becsültnél, durván 500x500 m kiterjedésû (pl. a maps.google.com-on látható). Így már stimmel a kifolyt mennyiség számítása...

Valami nem stimmel a számokkal: az 1972-es USA iszapömlésrõl a cikk félmilliárd litert ír: ez 500.000 m3.Az 500 házat elvitt,125 halott.Most 7-800.000 m3-rõl írnak Ajkánál ami elszabadult.Ha a tároó 200mx200m=40000m2 kiterjedésû és a tetejérõl 2-3 m trutyi folyt el,az csak 100.000 m3.Ha mind a 20-30 m-nyi iszap elfolyt volna,az 1 millió m3.Nem hiszem,hogy 4-5 hektárnál sokkal nagyobb lenne a tározó,de ha 10 ha és 5 m iszap folyt róla el,még az is csak annyi,mint az amerikai félmillió,nem több.
Vagyis szerintem az elfolyt mennyiségnek lehet,hogy többszörösét emlegetik nálunk,mintha az összes iszap kiürült volna a tározóból.

Huhh...
Ellenben ez súlyos vegyi katasztrófa is egyben.

Íme egy hasonló katasztrófa az USA-ból 1972-bõl!
Link

Néhány szemléltetõ kép:
Eredeti:
Link
Link
Link

Rekultivált:
Link
Link

Nem lehet elfelejteni Ajka szocialista nehézipari fellegvár történeti hátterét sem.A város környezetkémiai helyzete bõven a 60-as évekre datálódik vissza.Az alábbi Erdészeti Lapok cikket ennek fényében is érdemes elolvasni.Érdekes háttéradatokkal szolgál több tekintetben Pl. egy 1986-ban készült tanulmányra hivatkozva (jó lenne olvasni az eredetit) 2-2000 tonna összmennyiségre teszi az ajkai zagyiszapokban az urán és a tórium mennyiségét...
Link