Bioszféra

A folyók jellegükbõl adódóan nagyon gyorsan regenerálódnak, öntisztulásuk és ökoszisztéma-megújulásuk szinte a leggyorsabb, az összes szárazföldi és állóvízi ökoszisztémát körökkel megelõzik ebben.

A halak nagyon érzékeny élõlények, nem véletlen van ráírva a permetezõszerekre, hogy halakra, méhekre különösen veszélyes! A Marcal sajnos teljesen kipusztult, de ugyanakkor nem szabad a természet és az élõvilág megújuló erejét lebecsülni. A tiszai ciánszennyezés nyomán a pesszimistább verziók évtizedes helyreállást jósoltak. A Tisza élõvilága azonban a vártál jóval hamarabb regenálódott. Valamelyik tavaszi NG számban volt egy cikk a Mt. St. Helens vulkánról, az a környék is hamarabb állt talpra, mit azt bárki gondolta volna.

Meg a 9,3 pH-s ásványvíz keveredik bennünk, nevezetesen a gyomorsavval, s máris csökken a mix pH-ja.

Nem 8,3 az a víz? Én kicsit sokallom a 9.3-at, de attól még lehet mondjuk.

Egyébként meg lehet, hogy a halaknak a 9 is durva, nekünk meg nem.

Nem tudom a konkrét választ, esetleg más. LAM talán jobban vágja a témát.

Más az,ha abból naponta megiszol fél litert,és más,ha az élõlények ilyen közegben élnek!

Az ásványvizek, és PH értékrõl jut eszembe hogy a boltokban kapható lúgos ásványvíz 9,3 PH értékkel. Én magam is ittam már ilyet. Elgondolkodtató, hogy egy ilyen PH értékû természetes vízben elpusztulnak a halak. Kissé összezavarodtam most

Ehetõ, de 30 perc fõzés után.

Az állathangról annyit, hogy köszi, hogy meghallgattad. Sajnálom, hogy nem hiúz, én egyébként még vaddisznóra is gondoltam, de valahogy az állathangokkal nem nagyon foglalkoztam eddig, és nem értek annyira hozzá, max. pár énekesmadarat ismerek fel és tudok utánozni.

Köszi, Üdv

Igen, sajna mostanában szinte csak ásványvizek (néha egy kis borocskával és ezért is írtam a félig meddig kérdésnek szánt ásványvizekkel is kapcsolatos aggodalmaimat is. És köszi a választ. Na meg a flurid (asszem a Margitszigetibe annyi van, hogy rá is van írva, hogy nehéz fizikai munkát végzõk kérjék ki orvosaik tanácsát).

Na a másik témával kapcsolatban én bulvárban nem olvastam ilyenrõl, hanem szakmabéli rokonom mondta, aki laborban is dolgozott, de lehet, hogy õ magát csak a vizet vizsgálta (és nehézfémbe határérték alatt volt természetesen bõven - ezért is írtam, hogy minimális mértékben, de jelen vannak - én már csak kulmináltam, hogy honnan származhat.
Azért én feltenném a kérdést, hogy védõréteg ide-oda, tudjuk, hogy még a vízzáró réteg sem 100%-osan vízzáró és a kötésben lévõ nehézfémek is hihetetlen lassan, de vándorolnak, max még nem érték el a parti szûrésû kutakat, csak évezredek múlva. Vagy ez így abszolúte nem igaz?, azért én elolvasnék erre vonatkozó kutatást. Nyilván a helyben lévõ elemek is tudnak bajt okozni, lásd arzén, és nem a folyómederben lévõ problémákra kell koncentrálni a parti szûrésû kutak esetében, a halakkal úgy is több bekerül a szervezetünkbe...?

Ajkát illetõen én is azt írtam még pár napja, hogy várjuk meg a szakértõk vizsgálatait, s lõn az egyik havernõm már ma ki is ment egy hatóságtól, kiváncsian várom az eredményt.

Közben két ember (haverom Devecserben élõ ismerõsei) Budapesten vannak bõrátültetésen, a lábszárukról lemaródott a bõr

Ez azért Te is tudod biztosan, hogy elég bulváros csúsztatás így és kevés köze van az egzakt tudományos (környezetföldtani,környezetkémiai stb.) tényekhez....a pesti oldal parti szûrésû vizei európai szinten is hatalmas értékû, majd minden mérendõ környezetkémiai komponensre kifogástalan minõségû ivóvíz.(Nem véletlenül õrzik fegyveres járõrök.)Fél Nyugat-Európa összetenné a kezét, ha a fõvárosaiban ilyen vizet "csapolhatna".Nem akarok - mert se idõm, se energiám - a kolloidkémiai háttérbe nagyon belemélyedni, de kicsit megteszem, mert a fórumokat böngészve így is elég sok félinfó kering Ajka kapcsán.(Helyenként dühöngeni lehetne a sötét korlátoltság és tudatlanság kapcsán, de ez is a tudomány és az azt képviselõk hibája.Régen kommunikálni kellene és közérthetõen.)Szóval legalább itt ne legyen ez...
Azt biztos tudod, hogy a parti szûrésû víz az egy furcsa kettõs valami.Felszíni víz is, meg nem is.Konkrétan az adott folyóból jön, mégis a tározó kavicsrétege alapján, felszínalatti víznek számít.Épp ebbõl eredõen a mechanikai,vegyi(szerves-szervetlen) szennyezés veszélye sokszor a háttérbõl sokkal nagyobb, mint az adott folyó felõl.A létrejöveteléhez is adott üledékföldtani és hidrológiai körülmények kellenek.Szemcseméret,üledékszemcsék kristályszerkezete illetve ami nélkül nincs, az a folyómeder falán kialakult érintkezési réteg.Nem más ez,egyszerûsítve, mint egy rothadó szerves mederiszap, mely erõsen kolmatált és reduktív.Kicsit még ennél is bonyolultabb a kép, mert még élõ és elhalt szervezetek is részt vesznek benne, ráadásul bediffundál az anyag egy része a víztartó rétegbe is és maguk a kutak szívása nyomán kialakuló depresszió is besegít ebbe a folyamatba.Ami tény,hogy a vízben lebegõ hordalékanyag, mederfenékiszap(nevezzük így), a szerves élõlények együttese, egy aktív szûrõfelület, ami a beszivárgó vízmennyiséget nagyon lassú szûréssel engedi át a kavicstestbe, ahol már nagy részt csak hidraulikus mozgást végez.(De ez meg már veretes hidrogeológia.)A dolog sava-borsa abban van, hogy ez a pár centis, de nagy ellenálló képességû kolmatált réteg,javarészt agyagásványokból áll.Pl. montmorillonit, ami egy fajta szilikát, szilicum-oxid.Ezeknek a felülete negatív töltésû és kiváló szorpciós (oldatban lévõ anyag kiválása adott felületre) tulajdonságokkal bír.Mivel a vízmolekula dípólusmomentuma nagy, így egyszerûsítve a vízmolekula befordul ellentétes töltésre(+) és hidrátburkot alkotva valami iszonyat tapadónyomással (5 GPa!!!) feltapad a szilikát felületre.Mivel a dipólussággal a vízmolekula kifele megint negatív töltésû, így újabb hidrátréteg tapadhat meg.Itt már kisebb a tapadás ereje persze.Ennek köszönhetõen - nem mélyedve el a rendszer kationos hidrogénkötéseinek agylágyító kolloidkémiájába, a toxikus fémiont(!!!) is(!!) megköti a hidrátburkok zónáiban.És ez a lényegek lényege!Gyakorlatilag ha van élõ, kolmatált réteggel rendelkezõ mederágy, az még a fémeket is redukálva adszorbeálja.De a szerves oldószerektõl a olajszármazékokon át, éppen ennek az iszonyat kolloid tapadási erõnek és a leírt folyamatnak köszönhetõen, majd minden szennyezõ komponenst.Egy hátránya van, hogy a DO érték (oldott oxigén) nagyon alacsony a parti szûrésû vízben, az pedig azért élõszervezetnek nem olyan jó.De a vízkezelés során ez módosítható.
Na épp ezért, amíg ezt a réteget egy tömeggyilkos szintû barom nem sérti meg (lsd. kotróhajó Horánynál annó), addig a kavicstestben tározódó víz kitûnõ ivóvízbázis.És nagyságrendekkel jobb, mint a sokkal inkább sérülékeny karsztvizek.De az már másik fejezet.
Végén egy jó tanács.. ...jól válogasd meg az ásványvizezést is, mert az épp félt fém-ion tartalom ezekben magas lehet és nem mérik(!),nem beszélve a 400-500-800 mgr-os hidrogénkarbonát mennyiségrõl (jó érpálya és vese kövezés)és egyéb nyalánkságokról (kútfejmélyítés után bekerülõ nitrit-nitrát)...

Egy sokkal kellemesebb téma: a hétvégi mátrai túránk képei: Link Kérlek segítsetek a gomba meghatározásában. Köszi elõre is.